Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)
6. szám - Szepessy József: Árvízvédelmi gátak töltésének repedései – a kúszási repedés
328 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1991. 71. ÉVF., fi. SZAM találni. És ha ez valahogy sikerülne is, a hasadékok mellett fellazult talaj, és a kezdődő mellék-repedések így mit sem tömörödnének. Következő feltevés volt egy hosszanti árok kiciSclScl cl repedések körülbelül ismert fővonalában, ós az árok visszatöltése. Eközben a tömörítés oldalhatása javítaná a teljes fellazult zónát. Ekkor azonban még mindig megmarad a hibát folyamatosan létrehozó ok. így alakult ki a 11. ábra a) megoldása: melyben az árok aljába, a régi gáttest megcsapolására egy szivárgó épült. (A szivárgó nem engedi kialakulni a káros felhajtóerőt, így a duzzadás sem jöhet létre.) A keskeny, kb. 3 m mély árokba nem kellett lemenni, így azt dúcolni sem kellett. Az árokban végig fektettek egy 0 60 mm-es perforált dréncsövet, melynek mindkét végét kivezették a kb. 50 m-enként készített kereszt-árkokban. A csőre fentről beborított kavicsos homok került, végül az árok felső részét rétegenként tömörített agyag zárta le. A kavicsot a mély árokban külön nem tömörítették, ami még hasznos is, mert így a mellette lévő talaj vízáteresztő képessége sem romlott. Másik megoldás lehetett volna egy vízzáró résfal, vagy ehhez hasonló szerkezet építése (11. ábra, b.), de az előbbi változat gazdaságosabbnak bizonyult. Külön gond volt a megrongált szakaszok felkutatása, behatárolása. Erre egy geoelektromos módszert sikerült kifejleszteni, melynek részletezése meghaladja jelen ismertetés kereteit. a Szivárgóink drintsivel Mindkit cstvií knezeti- bedöngöli h kavtcs\ ^pcfitia se kb 50 m- énként f 0--"fb e-o Nyugatom 2. A rúd tágul a• test lefelé csúszik 3. Ha a rúd rövidül vektorábrák felcserélődnek Jitest csúszik lefelé 12. ábra. Lejtős felületen a „súlyzó" kúszása lefelé ismételt tágulás-, zsugorodás hatására vektorábra felcserélődik, most a felső b súly fog elmozdulni, ugyancsak lefelé. Ha tehát a két súlyt összekötő rúd ismételten kitágul és összehúzódik, akkor a rúddal összekapcsolt rendszer a lejtőn feltétlenül lefelé kúszik. Ugyanez történik akkor is, ha a felrajzolt kettős súly helyett egyetlen hosszabb hasáb fekszik a lejtőn, és ennek a hasábnak a hossza változik rendszeresen. Végül ez a hasáb akkor is lefelé fog kúszni, ha nem a hasáb, hanem a lejtő anyagának a hossza, változik rendszeresen (a duzzadó agyag töltésmag esete). Hasonló jelenség játszódhat le egy ferde felszínű talajréteg esetében is avval az eltéréssel, hogy itt nagyobb valószínűséggel nem elcsúszás, hanem a talajhasáb ferdülése következik be. Az erre felrajzolható vektorábrák a 12. ábráéhoz lennének hasonlatosan, de a csúszó test példája szemléletesebb (13. ábra). b. Lezárás résfallal 11. ábra. A javítás lehetőségei (az a) változat épült) 3.2. A kúszási zsugorodás magyarázata A jelenség alapelvét a 12. ábra teszi érthetővé. Feküdjön egy lejtőn egy merev test, mely két egyforma tömegű súlyból, és egy őket összekötő rúdból áll. A rúd hőmérsékletváltozás hatására felváltva tágul, és összehúzódik. A felrajzolt vektorábrák szerint nyugalomban mindkét súly erőjátéka azonos, a testet egyensúlyban tartó súrlódóerő kisebb a lehetséges maximumnál (12. ábra l/a, 1/b). Ha a rúd tágul, akkor az ebből származó E tolóerő az önsúly lejtőirányú T komponenséhez előjelhelyesen hozzáadódik. Emiatt az alsó súlynál az E + T elmozdító-erő meghaladja a maximálisan lehetséges súrlódó (tartó) erőt, és az alsó súly lefelé megcsúszik (12. ábra, 2/a). A felső, b súlyt a most lefelé mutató súrlódó erő helyben tartja. A rúd összehúzódásakor a két Í3. ábra. Ferde KP 11V talajhasáb duzzadása alsó víznyomás-sal, majd zsugorodása KP''RV helyzetbe A 3.1.3. pontban leírt jelenségnek ez a magyarázata hipotézis, melyet igazolni, vagy ennek hiányányában valószínűsíteni kell. igazolni lehetne helyszíni kísérletekkel: egy árvíz során mérni kellene néhány keresztszelvényben a töltéstest egyes pontjainak a mozgását, valamint a töltésben a víznyomásokat. Egyszerűsítve a feladatot: beépítettünk olyan közel függőleges csöveket, melyek pontos térbeli alakját inklonométerrel meghatároztuk. Ezek ismételt mérése
