Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

5. szám - Refuznyiki: a San Francisco-i Bechtel Mérnökiroda független szakértői felülvizsgálata a Bős–Nagymaros vízlépcsőrendszer környezeti hatásairól 4. folytatása

319 Refuznyiki (folytatás ) A Bechtel mérnökiroda szakvéleménye 2.3. TERÜLETHASZNÁLAT 2.3.1. A azignifikancia-kritériiimok ismertetése A rendszerrel kapcsolatos területhasználati hatások minősítése szignifikancia-kritóriumok alapján történik. Ezek értékelik a területhasználat megváltozásának előnyös, vagy hátrányos voltát ós fontosságát. A területhasználati hatások értékelése során figyelembe kell venni á rendszer hatásait a meglévő és tervezett mezőgazdasági, ipari, erdészeti, települési és különleges területhasználatokra. Az üdülési és halászati hatásokat a 2.6., illetőleg a 2.2. fejezetek tárgyalják. A területhasználatijai! a rendszer által előidézett, változásokon kívül figyelembe kell venni a lakosság rendszer által kiváltott növekedésének és a jövőbeli fejlesztéseknek a hatását is. A területhasználatban jelentkező szignifikáns hatások között megemlítendő a tervezett környezetvédelmi tervek és az érintett települések cólkitíízései közötti ellentét, a lakosság koncentrálódásának jelentős mérvű növelése, a kialakult települések felbomlása, vagy elmozdulása, mezőgazdasági területek elvesztése, vagy termelékenységének csökkenése. A hatások szignifikaiicíájának megítélésében alkalmazott kritériumok magukban foglalják a mezőgazdasági termelés '.csökkenését, vagy növekedését,' a "piacok elérhetőségét és a közlekedést. A mezőgazdasági területhasználatokat érő hatások értékelése során ki kell jelölni: az érintett területek nagyságát, az érintett terményeket és elvesztett, vagy nyert erőforrások értőkét. Minél nagyobb az elvesztett vagy nyert erőforrások értéke, annál nagyobb a hatás szignifikaneiája. Értékes mezőgazdasági terület bármiféle hosszú távú elvesztése szignifikáns hatásnak minősül. Az ipari üzemeket érő hatások szignifikanciájának megítélésénél figyelembe kell venni, hogy a rendszer kiépítése zavarná, vagy lehetetlenné tenné-e az ilyen üzemek működését, vagv befolyásolná-e az ipartelepek megközelítését. A hátrány mértéke tükrözi a hatás szignifikancia szintjét. A települési területhasználatot érő hatás szignifikánsnak minősül, ha az új területhasználat összeegyeztethetetlen a tervezett fejlesztéssel ós a fennálló települési területhasználattal. A települési területhasználatok javulása, mint fokozott hozzáférhetőség, vagy jobb vízellátás, vagy szennyvízelhelyezés kedvező hatásnak minősül, de hátrányos hatást is előidézhet, ha ösztönzi a lakosság számának növekedését. A települési hatás szignifikanciájának mértéke az érintett lakótulajdonok számától függ, továbbá a rendszerrel kapcsolatos konfliktusoktól ós az érintett településrendszerek ellehetetlenülésétől. A rendszer által a különleges területhasználatokkal kapcsolatosan (pl. természetvédelmi területek) előidézett konfliktusok ós a konfliktus szignifikaneiája az érintett különleges területhasználat kiterjedésétől ós a részére biztosított szabályozási védelem mértékétől függ. A különleges területhasználatokat érő hatások szignifikánsnak minősülnek, ha azok területe a rendszer következményeként csökken, vagy célkitűzésül meghiúsul. Kedvező a hatás, ha a különleges területhasználat területe megnő, vagy sikerül a célkitűzéseket, túlszárnyalni. A rendszer növekvést ösztönző hatásai a közösség képességét tükrözik az ilyen hatások (pl. megnövekedett forgalom ós a meghatározott fizikai, társadalmi ós gazdasági célok elérésére kialakított helyi politika között lehetséges konfliktusok) feldolgozására. Valamennyi hatás szignifikánsnak minősül, ha változást idéz elő az eredeti területhasználati rendszerben, a növekedési, vagy fejlesztési irányzatokban. A változást érzékelhető irányzat kell jelezze. A rendszer kiépítése ós üzemeltetése a területhasználati irányzatokat közvetlenül, vagy közvetve érintheti. így pl. új infrastruktúra kiépítése (szennyvíztisztító telepek, vagy közutak) a rendszer tevékenységeinek elősegítésére lehetővé teheti új területhasználatok (ipari, kereskedelmi, lakossági) kialakulását is, de ezek esetleg nem egyeztethetők össze a meglévő területhasználatokkal. Valamely hatás szignifikánsnak minősülhet, ha hátrányosan érint meglévő, vagy tervezett területhasználalátokat. A mezőgazdasági területhasználat csökkenése hátrányos lehet a mezőgazdasággal kapcsolatos iparok vagy települések alakulására. A területhasználat rendszer által megváltoztatott jellege ugyancsak szignifikáns hatásnak minősül, ha ellentmondások vannak a területhasználási tervekben, vagy koncepciókban. 2.3.2. A hatások tárgyalása A hatásterület. 40 100 ha kiterjedésű szigetközi részén, amely Hajkától Gönyűig, a Mosoni Duna és a Duna főmedre között leriií el, a legfőbb területhasználó a mezőgazdaság és az erdészet (amelyek együttesen a terület 84%-át művelik). Gönyű alatt, egészen Visegrádig, ill. Nagymarosig, a területhasználat már jóval kevertebb: van benne mezőgazdaság, üdülés, települési ós ipari területhasználat a nagyobb települések, mint pl. Komárom ós Süttő közelében. A szigetközi területen a létesítmény-rendszerrel összefüggő potenciális hatások közé tartozott volna a mező- ós erdőgazdasági termelés csökkenése, amelyet — mérséklő intézkedések hiányában — a talajvízszint változásai okoztak volna. Ezt a potenciális hatást azonban mérsékelni fogja a mesterséges vízpótló rendszer létesítése. E rendszert arra tervezték, hogy fenntartsa a jelenlegi talajvízszinteket, valamint a mellékágak elárasztását a vízlépcső-rendszer üzemelése idején. Azt tervezik, hogy a vízpótló rendszer hatékonyságát még egv monitoring-rendszerrel is fokozzák, amelynek segítségével az üzemelés alatt is meghatározhatók a talajvízszintek megtartásához esetleges szükséges változtatások. Az erdők fa-hozama 1/3 résszel, annak értéke a jelenlegi szint 1/4-ével csökkenne. E hatások jelentős mértékben kedvezőtlenek lennének, ha nem valósulna meg a tervezett mesterséges vízpótló rendszer. A mesterséges vízpótló rendszer működése esetén a 7803 ha-nyi erdőterületből mindössze 300 ha-t ér kedvezőtlen hatás, vagyis az erdőterület mintegy 3%-át: a Duna-menti 250—300 m széles sávban bekövetkező talajvízszint-változások miatt. E hatás mérséklésének lényege, hogy a vízkedvelő nyárfákat szárazságtűrő fákra cserélik ki. Ez az eltolódás a szárazságkedvelő SHOW STARTS AT 7PM IT'S TIME TO CALL FOR THE BLUESI DOUB9.E BLUES PRODUCTiONS PRESENTS AN EVENING WITH Blues Brothers