Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

5. szám - Hírek

318 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1991. 71. ÉVF., fi. SZAM Akadémiai díjak A Magyar Tudományos Akadémia 1991 májusi köz­gyűlésén tudományos életműve elismeréseként Akadé­miai díj adományozásában részesítette Mistétli Endrét, a műszaki tudomány doktorát. Társaságunk tiszteleti tagját, a vízépítési műtárgyak statikájának és való­színűség-elméleten alapuló megbízhatósági vizsgálatai­nak szakértőjét, ismert szakírót. A Magyar Tudományos Akadémia ugyanezen alkalom­mal Akadémiai Díjban részesítette a Földrajztudományi Kutató Intézetben 1990-ben kiadott ,,Magyarország kistájainak katasztere" c. tudományos kiadvány szer­zőit, közöttük dr. Mezősi Gábort, a földrajztudomány kandidátusát, dl'. Rajkai Kálmánt, a mezőgazdasági tud. kandidá­tusát, ós dr. Somogyi Sándort, a földrajztudomány doktorát. A felsoroltak a Hidrológiai Közlöny szerzői, ill. szer­kesztőbizottsági tagjai sorában tevékenykedtek, munkásságuk a Hidrológiai Társaság tagjai előtt is ismert. Kitüntetés A Magyar Köztársaság Elnöke 1991. június 29-én nyújtotta át a 85 éves dr. Rónai Andrásnak, a Magyar Hidrológiai Társaság tiszteleti tagjának, a Hidrológiai Közlöny szerkesztőbizottsága tagjának, hosszú időn át elnökének tudományos életműve megtiszteléseként a Magyar Köztársaság G'sillagrendjét. Beszámoló a Kis-ltalaton Ankétról A Magyar Tudományos Akadémia, a Környezetvédelmi és Településfejlesztési Minisztérium, a Közlekedési, Hír­közlési és Vízügyi Minisztérium, valamint a Vízgazdál­kodási Tudományos Kutató Központ közreműködésével ós támogatásával az MTA Veszprémi Akadémiai Bi­zottság Biológiai Szakbizottsága, Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a Magyar Hidrológiai Társaság Nyugat-Dunántúli Területi Szervezete 1991 április 24—26 között KIS-BALATON ANKÉT címmel tudományos tanácskozást szervezett Keszthelyen. Az Ankét célja a Kis-Balaton Védőrendszerrel (KBVIÍ) kapcsolatos eddigi kutatási eredmények megvitatása és értékelése, szakmai közvélemény elé tárása, a további kutatási irányok, valamint a legsürgetőbb teendők meghatározása volt. Mivel a Védőrendszer létesítésének célját, történelmi múltját ós méreteit tekintve világviszonylatban is egye­dülálló létesítmény — s mint ilyen egyben referencia értékű is — érthető, hogy területén beüzemelésének kezdetétől sok részletre kiterjedő, alapos kutatómunka folyik. Több, mint 10 hazai intézmény számos kutató­csoportja foglalkozott a kémiai, biológiai, anyagforgal­mi, hidrológiai, stb. folyamatok feltárásával annak érdekében, hogy a már működő 1. ütem, a Hídvégi-tó a Balaton vízminőségvódelmét a lehető leghatékonyab­ban szolgálja. LÁNG ISTVÁN, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára megnyitó előadásában kiemelkedő jelentősé­get tulajdonított a Balatonnal kapcsolatos kutatások eredményeinek. Az elhangzott 52 előadás részletesen értékelte, vagy legalábbis érintette a KBVIi összes kutatási témáját. Az ÜZEMELTETÉS, VÍZRAJZ szekció előadásai (3) felhívták a figyelmet egyrészt a vízgazdálkodás és vízminőségvódelem közötti szoros összefüggésre, más­részt a letermelt növényzet gazdasági hasznosítható­ságának lehetőségére. A HIDRO-GEOKÉMIAI KÖRNYEZET, NEHÉZ­FÉMKUTATÁSOK szekcióban elhangzott előadások (8) részletesen foglalkoztak az árasztás hatására bekö­vetkezett talajkéniiai változásokkal, az időközben meg­indult üledékképződés jelentőségével, a hat óv kémiai vízminőségének változásával, dinamikájával, a talaj — üledék — víz rendszer szoros összefüggésének elem­zésével, a toxikus nehézfém vizsgálatok eredményeivel. A HIDROBIOLÓGIA — TÁPANYAGFORGALOM szekcióban (ami a teljes 2. napot kitöltötte, s talán még kevés is volt az idő) hangzott el a legtöbb előadás (23), ami önmagában is felhívja a figyelmet a biológiai, öko­lógiai folyamatok alapvető jelentőségére. Megállapítható, hogv a KBVR területén a legfonto­sabb ólőlényegyüttesek kutatása megkezdődött, ha nem is azonos mélységben. így folyamatosan vizsgálják a magasabbrendű növényzet, a fitoplankton, a zooplank­ton (beleértve az egysejtű faunát is) minőségi és mennyi­ségi változásait, az ólőbevonatot, az anyagforgalmi ós humán egészségügyi szempontból legfontosabb bak­tóriumcsoportokat, a halfauna változásait a N, P ós S forgalom részfolyamatait. Megállapították, hogy a kutatások eddig a tározótér benépesülésének folyamatára helyezték a fő hangsúlyt, elsősorban florisztikai és faunisztikai jellegűek voltak, s kisebb mértékben kísérték figyelemmel a táplálkozási, anvagforgalmi összefüggéseket. A 3. napon, a ZOOLÓGIA, ZOOÖKOLÓGIA szek­cióban elsősorban a vízzel csak részlegesen érintkező, vagy a vizet elhagyó táplálóklánc elemeinek kutatási eredményeiről, valamint a halak toxikohigiónés vizs­gálatairól hallottunk beszámolókat (11). Az előadások a rovarfauna változásairól, a nádkár­tevőkről (mint primer konzumensekről), kétéltűek hib­ridogenetikai vizsgálatairól, táplálkozási kapcsolatairól, a madárfauna változásairól, ökológiájáról számoltak be. Az előadások és viták során többször külön hangsúlyt kapott az, hogy a már működő Hídvégi-tó a jó tápanyag­visszatartó képesség ellenére sem tudja önmagában mindazon elvárásokat teljesíteni, melyeket a teljes rendszertől, illetve a Balaton vízminőségvódelmét szol­gáló (a BVFP-ben meghatározott) intézkedésektől vár­hatunk. Zárszavában HERODEK SÁNDOR, az MTA BLKI igazgatója összefoglalta a legfontosabb eredményeket és legsürgetőbb teendőket, melyeket az Ankét részt­vevői az alábbi AJÁNLÁSOK-ban fogadtak el, hogv mind a döntéshozók, mind a szakmai közvélemény fi­gyelmét felhívják arra: a Balaton vízminőségvódelmét célzó intézkedések végrehajtása lelassult vagy szünetel, aminek következtében elsősorban a Keszthelyi-öböl víz­minősége további aggodalomra ad okot. Pomogyi Piroska ( Folytatás a 6. számban) A Somogy megyei Területi Szervezet tevékenységéből Az 1990-ben újjáválasztott vezetőség új munkaterv alapján, újjászervezett tagsággal kezdte működésót. A területi szervezet legfőbb szakmai és anyagi támogatója a Dél-Dunántúli Vízügyi Építő Vállalat. A vezetőség és tagság zömét is e vállalat munkatársai adják. 1991. március 26-án Kaposvárott előadó ülést rende­zett a területi szervezet amelyen I'rökai Lajos (Nagya­atádi Konzervgyár), Hetei András (Kaposvár, (Tungs­ram st.) és Beér Ernft (Kaposvári Húskombinát Meke­feld Kft.) az ipari üzemek szennyvíztisztítási problémái­ról és azok megoldási módjairól tartott előadást. Felkért hozzászólókónt a következők fejtették ki véleményüket: Újhelyi Sándor (Földművelésügyi Mi­nisztérium), dr. Taxner Er lőné (Orsz. Vízügyi Főigaz­gatóság), Jeszták Lajos (Dél-Dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság), Ift Miklós (Kaposvár Város Önkormányzat), Fekete István (Dunántúli Regionális Vízművek, Ka­posvár). A vitában szó volt a Mekefeld Kft. előadója által ne­hezményezett magas csatornahasználati díjról, a hasz­nos élelmiszeripari szennyvizekre is kötelező előtisztítás értelméről, a csatornabírságok ügyében másodfokon eljáró szerv tisztázatlanságáról, a vállalati hidrotechni­kusok ós környezetvédelmi vezetők helyzetének ren­dezetlenségéről. Kelemenné Horváth Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom