Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)
5. szám - Abdullah Haj Soliman: Az ülepítők méretezése a határréteg ülepedési sebessége alapján
ABDULLAII HAJ SOLIMAN: AZ ülepítők méretezése 275 A medencében mért koncentrációeloszlás a 12. ábrán látható. Az ábrából kitűnik, hogy az ülepített víz koncentrációja a medencében a mélység és a sugár függvényében nem mutat lényeges változást. Ez a pelyhesedett lebegőanyag gyors, együttülepedésének a következménye. A szennyvíztisztító telepen működő ülepítő méreteivel vak) összehasonlítás érdekében az üzemi adatokkal szintén a 3. pontban ismertetett módszer szerint végeztem számítást. A számított értékeket az 5. táblázatban foglaltam össze. A számítás végzéséhez a 7. ábrán lévő 3. számú görbét is igénybe vettem. Ezeket az értékeket a 10. ábrából is leolvashat juk. 5. táblázat Kiindulási adatok: Q= 130m 3/h C o=8620 mg/l c„ (mg/l) 15-10 3 20-10 3 25-10 3 30-10 3 A a (m 2) 33 56 92 163 Ha (m) 3,24 4,22 5,41 7,2 Az ülepítő túlméretezésére következtethetünk ha a táblázatban található értékeket összehasonlítjuk az üzemben lévő ülepítő sugarának nagyságával (R= 10 m), illetve az ülepítőből kikerülő iszapkoncentráció értékével (C a=14,5 • 10 3 mg/l). 6. Az ülepítésben részt nem vevő íelület meghatározása A sugárirányú áramlású ülepítőknél a szennyvíz bevezetése helyén az erős turbulencia következtében általában nincs ülepedés. Ezzel kapcsolatban az üzemben végzett mérések alapján a 13. ábra mutatható be. E görbe segítségével a sugárirányú áramlású utóülepítőkben kialakuló központi (passzív) felület sugarának változása figyelhető meg a vízhozam terhelésétől függően. 200 300 W0 500 CL lm 3/hl 7. Az ülepítő teljes felületének meghatározása A sugárirányú áramlású ülepítőknél tapasztalható passzív felület nagysága elsősorban a vízhozam terhelésének, illetve az ülepítendő szennyvíz tulajdonságainak, sűrűségének a függvénye. így az adott maximális vízhozam-terhelésnek megfelelően ezt a felületet is számításba kell venni az ülepítő tervezésekor. A mérések és megfigyelések alapján az ülepítő teljes felületének nagyságát a következő módon javaslom meghatározni: a) A Dorr-űlepítő teljes sugara: R=R P+R a + nR p=R a +(n+1)R V (3) ahol: R a — az ülepítő aktív felületének a sugara, R p — az ülepítő passzív felületének a sugara, n — biztonsági tényező. Mivel egy adott vízhozam esetén a vízszintes Q áramlási sebesség v = — fordított arány 2 • TI -K •H v R ban változik az ülepítő sugarával, azaz—— = ^ (H —- állandónak véve), ezért az áramlási sebesség hasonló mértékben csökken a sugár növekedésével, így a turbulenciából adódó zavaró hatások a túlfolyásnál (az ülepítő legnagyobb sugara) elhanyagolhatók. Ezt figyelembe véve az (n) biztonsági tényező értékét a következők szerint javaslom alkalmazni: n= 1 a kis átmérőjű ülepítők-, illetve a nehezen ülepedő lebegőanyagok (eleveniszap) esetén. 0,5s«<l a nagy átmérőjű ülepítők-, illetve könynyen ülepedő lebegőanyagok (szemcsék 1 esetén. b) A függőleges áramlású ülepítőknél pedig A=nA a, a felfelé áramló víz sebességének eloszlása ugyanis nem egyenletes az ülepítő teljes keresztmetszet felületén, mert egyes helyeken a víz tényleges áramlási sebessége nagyobb, mint a számított áramlási sebessége. Ez az ülepítendő lebegőanyag kihordásához vezethet. Ezért az (n) biztonsági tényező értékét az ülepedőanyag tulajdonságaitól függően a következő értéktartomány szerint javaslom alkalmazni: l,2s»< 1,5 8. összefoglalás 13. ábra. Az ülepítésben részt nem vevó felület sugaránakváltozása a vízhozam függvényében A cikk mindenekelőtt a zagysűrítés elméletében elterjedten alkalmazott határréteg ülepedésén alapuló méretezési (Kynch, ill. Fitch) módszert ismerteti. Ennek alkalmazhatóságát az eleveniszapot ülepítő dortmundi-, illetve Dorr-ülepítők esetén vizsgálja. A laboratóriumi mérési eredmények az üzemi folyamatokkal való összevetése érdekében a cikk üzemi méréseket is tartalmaz.