Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

1. szám - Szeredi István: Szivattyús energiatározási lehetőségeink

28 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1991. 71. ÉVF. 1. SZAM térségében legkedvezőbbek és a legnagyobb tá­rozótérfogat is ott alakítható ki. A Zempléni-hegység nyugati peremének telep­helyei is 2—3-szor nagyobb tározó építését teszik lehetővé a Keserűs-hegyhez viszonyítva. A felső tározó környezetbe illesztése is a Szabadhegyen oldható meg legegyszerűbben. Az alsó tározók összehasonlítása alapján lát­ható, hogy közülük csak az Aranyos-völgy nem védett. Költségeik közel azonosak. Legkisebb te­rületigény az Aranyos-völgyben jelentkezik. Víz­szintingadozásuk 6—10 m közötti. A létrehozá­sukhoz szükséges tározógát 70—80 m magas. A felszín alatti építési munkák volumene a 11. ábra alapján a Prédikálószék, öreg-Pap-hegy és Hall­gatóhegy jellemzői közel azonosak. Ezeket követi a Szabadhegy. Legkedvezőtlenebb ilyen szempont­ból is a Pogányvár. TELEPHELYEK 11. ábra. A föld alatti létesítmények sziklakitörésének és betonmunkáinak volumene Az építés általános jellemzőinek többsége alap­ján a Prédikálószék a legkedvezőbb. A tározók távolsága alapján a Hallgatóhegy minimális alag­úthosszakat. A felső és alsó tározók mindegyik esetnél erdő­területeket érintenek. Az utak többségében a meglévő nyomvonalakra telepíthetők, ez alól az alsó tározók építése kivétel, melyek minden eset­ben új utakat és a meglévő utak kiváltását igény­lik. Felvonulási területek helyén többségében rét található. Jelzett turistaút az öreg-Pap-hegyen és a Hallgatóhegy térségében nincs. Legkedvezőbb fel­vonulási lehetőségek az öreg-Pap-hegyné\ talál­hatók, ahol a felvonulás egy fatelepen és egy fel­hagyott szeméttelepnél végezhető el. A természeti adottságokkal kapcsolatban ösz­szességében megállapítható, hogy a területek közül csak a Prédikálószéknél, ül. részben az öregvágás-hegynél áll rendelkezésre a koncepció­alkotáshoz szükséges kutatási mennyiség mini­muma. így a többi alternatíva lényegesen több bi­zonytalanságot rejthet. A létesítmények építési és üzemi, környezeti hatásai a jelenlegi megkutatottság szintjén, a csak érintett területek nagysága és a létrehozott vízfelületek területe alapján állíthatók valamilyen sorrendbe. Hidrogeológiai szempontból valószínű az alsó tározó létesítés lényegesen nagyobb hatásterületet befolyásol, mint a Dunára telepített létesítmé­nyek. Ilyen szempontból külön ki kell emelni a Keszthelyi-hegységben található telephelyet, mert egyrészt a karsztvízszint alatti építést és a karszt­víz biztonságos kizárását kell megoldani, más­részt a Balaton üledékének mozgatásából várható hatások csak sjíeciális vizsgálatok alapján körvo­nalazhatók. 4.4. A részletes vizsgálatok eredményei A részletes vizsgálatok alapján kapott költsé­geket és területigényeket a 2. és 3. ábrák grafiku­san is bemutatják. Ennek megfelelően a vizsgálat eredményei illeszkednek a világ szivattyús ener­giatározó építési gyakorlatából látható tendenciák­hoz. Összességében a részletes vizsgálatok eredményei is azt mutatják, hogy hazai lehetőségeink közül a Duna és a Keserűs-hegy közötti, úgynevezett Prédikálószéki szivattyús energiatározó megvalósí­tása a legkedvezőbb. A Dunakanyar más telep­helyein létesíthető szivattyús energiatározókhoz viszonyítva 3,5—6 milliárd Ft költség és 15—20 ha területigény-különbség jelentkezik. Más táj­egységekhez viszonyítva 10—15 milliárd Ft költ­ség és 40—200 ha területigény-különbség mutat­ható ki. A részletes vizsgálatok eredményei alapján meg­határozhatók a telephely-kiválasztást elsődlege­sen befolyásoló tényezők. Ezek hatásának mecha­nizmusa a 12. ábra szerinti. 5. A legkedvezőbb telephely kiválasztása A komplex, többcélú döntési feladat megoldá­sának egyik kritikus pontja az értékelési ténye­zők maradéktalan feltárása. Vagyis az, hogy min­den olyan tényezőt, amely a döntés hatékony­ságát meghatározhatja, kifejezzünk (Birman, 1987) Az alternatív lehetőségek leglényegesebb mű­szaki, gazdasági, környezeti jellemzőinek össze­hasonlítását az elvégzett vizsgálatok eredményei lehetővé teszik. Az értékelés műszaki, gazdasági kritériumrendszer felállításával és az értékelési tényező fontosságát kifejező súlyszámrendszer felhasználásával volt elvégezhető. Az értékelési tényezők közül kiemelt fontosságot kaptak a kö­vetkezők : — a beruházási költségek minimálása, — az energetikai hatékonyság maximálása, — az igénybe vett terület nagyságának minimuma, — az igénybe vett terület legkisebb védettsége, — az új nyomvonalon szükséges utak hosszának minimuma,

Next

/
Oldalképek
Tartalom