Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

5. szám - Abdullah Haj Soliman: Az ülepítők méretezése a határréteg ülepedési sebessége alapján

269 Az ülepítők méretezése a határréteg ülepedési sebessége alapján Ahdullah Haj Solinian Nehézipari Műszaki Egyetem Ásványelőkészítési Tanszék 3515 Miskolc—Egyetemváros Kivonat A szilárd részekből és folyadékból álló rendszerekben a fázisszótválasztás klasszikus művelete az ülepítés, amelynek a víz- és szennyvíztisztítási technológiában fontos szerepe van. Az ülepítők hatékonysága, üzemük gazdaságossága méreteik optimali­záltságának függvénye. Az eleveniszapos ülepítő medencék méretezésének pl. igen fontos alapadata az iszapfelhő ülepedési sebessége, amelynek meghatározása első­sorban laboratóriumi vizsgálatokkal a legcélszerűbb. A cikk az eleveniszapos ülepítő medencékre vonatkozó laboratóriumi vizsgálatokról, ezek alapján kidolgozott mére­tezési eljárásokról, továbbá az alkalmazás üzemi ellenőrzésének eredményeiről számol be. Kulcsszavak Szennyvíztisztítás, ülepedós, sűrítés, eleveniszap 1. Bevezetés A gravitációs erőtérben végbemenő ülepítés és sűrítés közötti eltérés elsősorban a céljukból adó­dik. Az ülepedés és a sűrítés során fizikai, erő­tani különbségek is megfigyelhetők. Ülepedés esetén az egymás alatt elhelyezkedő lebegő anyagszemcsék között nincs közvetlen kapcsolat, csupán hidrosztatikai erőhatások mű­ködnek a részecskék felületén. A sűrítésben a hidrosztatikai erőkön kívül, a pehelyhalmaz struk­túrájától függő normális és nyírófeszültségek is részt vesznek. A viszonylag sűrű, koagulált szuszpenziók üle­pedésére nem az önálló szemcsék, pelyhek üle­pedése jellemző, hanem az egész lebegőanyag egy tömegben süllyed le, miközben az alsó része las­sanként tömörödik. A közegnek a sűrű iszapot tartalmazó részét éles határréteg* választja el a felette képződött ülepített, tiszta víztől. E határréteg a tömörülő iszap koncentrációjá­nak növekedésével fokozatosan csökkenő sebes­séggel süllyed lefelé. A tiszta vízben esetlegesen visszamaradó szemcse, pehely szabad ülepedési sebessége nagyobb a tömörülő iszap (zagy) gátolt ülepedési sebességénél, így a tiszta, ülepített víz­ben ülepedő pehely, szemcse utoléri a tömörülő iszapot elválasztó határréteget. 2. A kísérletek célja Az eleveniszapos szennyvizek ülepedésére nem az önálló szemcsék, pelyhek ülepedése jellemző, hanem a gátolt, együttülepedés. A pelyhek ugyanis kölcsönös érintkezés révén összefüggő vázat al­* Nem tévesztendő össze az áramlástanban ismert L. Prand tl-féle ha tárréteggel. kotnak, amelyben együtt ülepednek, miközben a váz alsó része tömörödik. A tömörülés fázisában a koncentráció a határrétegben is, de főleg az al­sóbb rétegekben fokozatosan nő, a határréteg ülepedési sebessége pedig csökken. Kezdetben ugyanis a pelyhek belsejében az érintkező szem­cséknek csupán a sarkait, éleit fűzi lazán össze az adhézió, s ezek között nagy a pórustérfogat, amely a tömörülés fázisában a szemcsék átrendeződése folytán csökken. Az említetteket figyelembe véve indokoltnak tűnik a zagysűrítés elméletben el­terjedten alkalmazott, a határréteg ülepedésén alapuló méretezési módszer (Kynch, ill. Talmage és Fitch) alkalmazása a levegőztetett eleven­iszapot ülepítő műtárgyak méretezésére. 3. A méretezési módszer rövid ismertetése A zagysűrítés során az egyedi, vagy a pelyhese­dett szemcsék sebességének mérése helyett az ülepített vizet és a sűrűsödő iszapot elválasztó vékony határréteg H=H(t) magasságát olvassuk le a t idő függvényében. Egy ilyen méréssorozat összetartozó t t—H(^) értékpárjainak felhasználásá­val megrajzoljuk az ülepedési görbét [6, 7, 9, 11], A határréteg pillanatnyi w(t) sebességét a H(<)-görbéhez húzható érintő iránytangense adja. A réteg ülepedési sebessége — többek között -— a határréteg C' koncentrációjának vagy h' hígí­tásának függvénye [2, 10]. Különböző koncentrációjú iszapszuszpenziók kezdő ülepedési sebességének megfigyelése (Coe és Clevenger módszere) helyett [5] a sűrítő egyet­len ülepedési vizsgálata H=f(t) görbéjének fel­vételével is méretezhető (Kynch, ill. Talmage és Fitch módszere). E görbe különböző t időpontok­hoz tartozó érintők hajlásszögének tangense ugyan­is közvetlenül a

Next

/
Oldalképek
Tartalom