Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

4. szám - Hírek

242 Hírek BESZÁMOLÓ a Magyar Hidrológiai Társaság 1990. október 16-án Budapesten megtartott tisztújító küldöttközgyűléséről (Készült a közgyűlés jegyzőkönyve alapján.) Az ülést Bencsik Bcla., a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke nyitotta meg. Üdvözölte Gönz Árpádot, a Magyar Köztársaság elnökét, aki személyes részvételével tüntette ki a közgyűlést. Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztert, Kiss Elemért, a Környezetvédelmi és Településfejlesztési Minisztérium államtitkárát, Kleb Bélát, a Magyarhoni Földtani Társulat társelnökét, Tóth Istvánt, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület elnökét, Fodor Lajost, a Bp. Műszaki Egyetem rektorát, dr. Tóth Jánost, a MTESZ főtitkárát és Sós Gábort, a MTESZ alelnökét. Az elnöki megnyitó rámutatott, hogy a társaság alapszabályban rögzített feladata: a tudományos és technikai haladás előmozdítása, a hidrológia területén működő szakemberek tudományos képzettségének állandó emelése, amelyhez a szakmai tisztesség, a nézetek szabad ütköztetése, az önként vállalt munka párosul. Göncz Árpád, köztársasági elnök üdvözlő beszéde kifejezésre juttatta, hogy személyében is, és választott elnöki minőségében is a nyilvánosság előtt szeretne igazságot szolgáltatni annak a szakmának, amelyet egy politikai tévedés miatt bűnbaknak tekintenek. (A köztársasági elnök felszólalását a Hidrológiai Közlöny 1990. évi 6. számának vezércikkeként már közöltük.) Siklós Csaba miniszter megígérte a vízügyek támogatását, biztosítva egyúttal a közlekedéssel, valamint a hírközléssel közös feladatok egyenrangú és egymáshoz is illeszkedő kezelését. Megemlítette, hogy közel 500 település egészséges ivóvízellátása megoldatlan. de a csatornázásnál, szennyvíztisztításnál még ennél is katasztrofálisabb a helyzet. A minisztérium elfogadja a Hidrológiai Társaság által felkínált jogi tagság lehetőségét. Kiss Elcmcr államtitkár utalt a vízügyi feladatoknak két minisztérium közötti megosztására, és a Hidrológiai Társaság működése kapcsán most már e két minisztériummal kialakítandó megnyilvánulásokra. Kleb Béla megemlékezett a Magyarhoni Földtani Társulat és a Magyar Hidrológiai Társaság egykori közösségéről. Mint a Budapesti Műszaki Egyetem oktatója, a köztársasági elnök jelenlétében hívja fel a figyelmet arra a jelenségre, hogy a műegyetemi hallgatók közül jóformán mindegyikük elfordul a vízügyi szakterülettől, mert annak társadalmi megbecsülése a mélypontra került, és a jövő generációja itt nem látja megalapozottnak megélhetését. Naber, Gcrhard, a Deutscher Verein des Gas- und Wasserfaches elnöke a személyesen megjelent Veh és Merkel mérnökök nevében német nyelven üdvözölte a közgyűlést, méltatva az MHT és a DVGW eddigi együttműködését. Csermák Béla és Becker Károly ezután megemlékezett a legutóbbi társasági közgyűlés óta elhunyt alábbi tagtársainkról: Bartsch Lajos, Bokor Mihály, Csontos Kornél, Mispál István, Nagy László, Pál Ferenc, Polgár István, Rácz Iván, Spányi Ernő, Szablya Ferenc, Tóth Mihály és Vukováry Attila. Az elhunytak rövid életrajzát külön társasági kiadvány örökíti meg. A közgyűlés néma felállással adta meg tiszteletét. Szalai György főtitkár — előzetesen elkészített és a közgyűlés résztvevőinek megküldött — beszámolójának kiegészítéseként többek között a következőket mondotta: „Társaságunk sohasem volt politizáló társaság, és bár nem bújhatott ki a leírt, vagy ki nem mondott szabályok gyűrűjéből, s emiatt formálisan mindig eleget tett a sokszor értelmetlen, egyébként semmire sem kötelező kívánságoknak — hasonlóan a többi társegyesülethez —, alapvető önállóságát, tevékenységének koncepcionális alapját, gondolati egységét mindig megőrizte." ..Elnökségünk ... megfelelő időben nyilatkozott a Bős—Nagymaros Vízlépcsőrendszer" ügyben, kifejezve azt a többségi véleményt, hogy a rendszert műszaki szempontból jól megtervezettnek tartja, s a mű megvalósítását, az üzembe állítását, a szükséges előfeltételek biztosítása mellett, az adott körülmények között támogatja." A Hidrológiai Közlöny már több mint egy éve folyamatosan közli azokat a tudományosan megalapozott, szakmai érveket tartalmazó — többnyire a laikus számára is érthető — cikkeket. amelyeket a demokratikus magyar sajtó visszautasított, nem közölt, mivel politikai koncepciójába csak a vízlépcsőellenes, sokszor demagóg, gyermekded, teljes tájékozatlanságról tanúskodó közlések fértek be." . . . „Távol áll tőlem, hogy jóslatokba bocsátkozzam, de biztosra vehető, hogy a BNV elmaradása, a helyreállítás, és a kártérítések kifizetése még hosszú ideig nagy terheket és sok gondot fog okozni a magyar társadalomnak. Ugyanakkor, a jövőben biztosan fel fog merülni felelősségünk az európai víziút-rendszer funkcionálásának akadályozásában, hazai viszonylatban pedig pl. a magyar Felső-Duna árvízvédelmében." „Meggyőződésem, hogy a politikai hatalom előbbutóbb rájön arra, hogy a vízügyi szolgálat egységes keretben tartása, megfelelő szintű állami irányítással, de a legjobb hagyományokra alapozott, rátermett szakmai vezetéssel: létkérdés ennek az országnak a számára. Őszintén kívánom, hogy ez a felismerés ne pusztító katasztrófák tanulságaként tudatosodjék." Feladat tehát van elég! Az alaptevékenységi formák folytatása mellett intézőbizottságunk tárgyalta és fontosnak tartja a jövőben az ország távlati feladatainak vizsgálatát. Néhány fontos téma: Az ország gyógy- és hévízgazdálkodása, nemzetközi gyógyászati kapcsolatok, gyógy-idegenforgalom. A hajózás és a víziutak kérdése. Mezőgazdasági vízgazdálkodás, öntözés és melioráció. A főművek kiépítése és hasznosításuk. Nagy örömmel hallottam az illetékes tárcák képviselőit itt arról nyilatkozni, hogy valóban számítanak a társaság munkájára. Kár, hogy ilyen igény az utóbbi években egyre kevésbé jelentkezett, mint ahogy a főhatósági átszervezéssel kapcsolatban sem keresték meg társaságunkat. Igaz, hogy véleményünket kéretlenül is eljuttattuk a miniszterelnök úrhoz. Megkezdődött a MTESZ átalakítása egyesületi érdekek szerint működő szövetséggé. A novemberi köz-