Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

4. szám - Liška, Mirosláv Boris: A Gabčikovo–Nagymaros vízlépcsőrendszer problémája

LISKA, M. B.: Gabcikovo—Nagymaros vízlépcsőrendszer 199 döntési szabadsága tehát csak addig terjed, amíg a döntés a másik fél szabadságát nem korlátozza és jogait nem veszélyezteti. 6. Az együttélés fenti, általános szabályainak megfelelően, a szerződéses kötelezettségek betartásán túlmenően, a civilizált társadalom természetesen korlátozza, sőt tiltja az olyan tevékenységeket, amelyek közvetlenül vagy közvetve bárkire vagy bárki környezetére nézve károsak, különösen. ha ez a korlátozás saját létét vagy érdekeit nem veszélyezteti. 7. Minden szerződés előírja az egyes felek közös tevékenységének szabályait. Ezek a szabályok kölcsönös megegyezéssel bármikor módosíthatók. A megegyezésnek akadálya nincs, ha — a javasolt módosítás mindkét fél számára előnyös, — szükségessége egyértelműen bizonyított és — az azt javasló fél a közös megegyezés létrejöttéig tartózkodik minden olyan tevékenységtől, ami az eredeti szerződés előírásaival ellenkezik. Amennyiben nem sikerül kellő időben megegyezésre jutni, a saját érdekek veszélyeztetésének megakadályozására az önvédelem természetes joga lehetővé tesz ideiglenes védelmi rendszabályokat, különösen, ha ezek biztosítják az eredeti szerződésben foglalt megoldás helyreállításának lehetőségét, természetesen megfelelően módosított gazdasági feltételekkel. 8. Az ökológia és a gazdasági tevékenységek kölcsönhatásait gyakran félremagyarázzák, akár tudatlanságból fakadóan, akár szándékosan, olcsó népszerűséget hajhászva. A helyes, a környezetvédelmi szempontokat is gondosan figyelembe vevő műszaki megoldás legtöbbször a gazdasági és társadalmi hatások legszélesebb értelmében véve, gazdaságilag is optimális^ megoldást eredményez. Félrevezető azonban az az állítás, hogy „ami ökológiailag megfelelő, az szükségszerűen gazdaságos is"; és az a jelszó, ami szerint „az ökológiát gazdasági fogalmakkal mérni erkölcstelen", nem egyéb politikai demagógiánál. Ellenkezőleg: minél gazdaságosabb a műszaki megoldás, annál nagyobb összegek használhatók fel a környezeti hatások csökkentésére, sőt a környezet jelenlegi, leromlott állapotának javítására. 9. A mindkét országban áhított piacgazdaság körülményei között beruházások megvalósítása környezeti hatások és a fennálló (természetes?) állapot módosítása nélkül elképzelhetetlen. A piacgazdaságban bármely gazdasági tevékenység bizonyos fokú kockázattal jár, de enélkül nincs fejlődés, gazdasági előrelépés. Nyilvánvaló, hogy a kockázat szintjét minimális, társadalmilag elfogadható szintre kell csökkenteni. Ez azonban lehetséges valamennyi kockázati tényező tárgyilagos, megalapozott felmérése, a környezeti hatások elfogadható mértékre való csökkentéséhez (vagy kiküszöböléséhez) szükséges beruházási vagy üzemelési rendszabályok meghozatala, végül a rendszer megvalósítása következtében bizonyíthatóan kárt szenvedők anyagi kártalanítása révén. 10. Az optimális megoldás csak demokratikus társadalomban alakítható ki, ahol valódi és demokratikus párbeszéd során „nem hivatalos" vélemények és érvek is a közvélemény elé kerülhetnek, ahol a felek nemcsak kinyilatkoztatják álláspontjukat, de meghallgatják és megfontolják a másik fél érveit is, ahol tudományosan és gazdaságilag megalapozott érveket kell felsorakoztatni, és ahol az ellentétes véleményen levők nincsenek létükben, egzisztenciájukban veszélyeztetve. Az emberi jogok deklarációjának elfogadása automatikusan kellene, hogy biztosítsa a fenti feltételek kielégülését, de úgy tűnik, 40 évi totalitárius rendszer sokakban túl mély nyomokat hagyott. A tömegtájékoztatási eszközök hírközlése vagy kizárólag a „hivatalos" álláspontot hozza nyilvánosságra vagy szenzációt hajhászó újságírók hánynak fittyet a tárgyilagosság minimális követelményeinek. A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságban a novemberi forradalmat követő rövid ideig mindkét szélsőség eluralkodott, miközben a hivatalos álláspont „a zöldeké" volt. A helyzet azóta javult, és ellenvélemények is a közvélemény elé kerülnek anélkül, hogy ezek egy viszonylag szűk szakmai olvasótáborral rendelkező és a közvéleményt csak elhanyagolható mértékben befolyásoló szakfolyóirat, a Hidrológiai Közlöny „Refuznyiki" című rovatába szorulnának. 3. A GNV népgazdasági jelentősége a Cseh- és Szlovák Szövetségi Köztársaág és a Magyar Köztársaság számára A többcélú vízlépcsőrendszer három fő célkitűzése, fontossági sorrend nélkül, a következő: 1. A kifogyhatatlan, hazai és leginkább környezetkímélő energiaforrás hasznosítása, amely — országaink energiarendszeréből fakadóan — előnyösen elégíti ki a fogyasztási csúcsokban jelentkező energiaigényeket és részben kivált gyenge minőségű barnaszénnel üzemelő, a környezetet valóban súlyosan károsító hőerőműveket. A 720 + 158=878 MW kapacitással közel 4 TWh, zömmel csúcsban termelt, tiszta energia kb. 4 millió tonna barnaszén eltüzelését teszi feleslegessé. Ezáltal csökkenti az oxigénfogyasztást, kiküszöböli sok ezer tonna szén- és kén-dioxid kibocsátását és ezzel hozzájárul egész Közép-Európa légkörének javításához. 2. A Pozsony—Nagymaros közötti szakaszon szikla- és kavicszátonyok által kis és közép vízhozamok idején okozott hajózási akadályok kiküszöbölése. A jelenlegi 1,5 m garantált hajózási vízmélység 3,5 m-re nő, a kanyarulati sugár legalább 180 m-re bővül, lehetővé válik a kétirányú hajóforgalom (éjszaka is), a hajózás évi időalapja megnő, mérséklődik az áramlási sebesség és a vízfelszín esése. Mindez a nemzetközi hajópark kapacitásának fokozott kihasználását, korszerű hajózási módszerek (9 uszályos tolt szerelvények) bevezetését teszi lehetővé. A vízi útra átterelt és