Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)
3. szám - Hegedűs János: A Duna-víz genotoxikus hatásának kimutatása Drosophila mozaik teszttel
178 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1Í>!)1. 71. ÉVF., 2. SZAM elkészítéséig az állatokat kis fiolában, etilalkoholban tároljuk. A vizsgálatra mindkét nőstény típus szárnyaiból 40—40 db preparátumot (a kontrollal együtt összesen 160 db-ot) készítünk, melyet 400szoros nagyítással összetett mikroszkópban vizsgálunk. Mindkét esetben feljegyezzük a vizsgált szervek (N) ós a mozaikfoltok (n) számát. A szignifikanciavizsgálatnál az összes mwh foltot együttesen számoljuk. Az eredményeket statisztikai módszerekkel értékeljük (Kastenbaun és Bowman, 1980). A vizsgálatoknál negatív és oldószeres kontroll — az első négy vizsgálatnál — is használunk. A kétféle kontroll eredményei nagyfokú azonosságot mutatnak. 2.5. Táptalaj 41,9 g élesztő 24,1 g glukóz 72,5 g szacharóz 76,1 g kukoricaliszt 0,9 gCaCl 2 5.3 ml propionsav 0,8 ml foszforsav 4.4 g agar (por) 1000 ml csapvíz A táptalaj pH-korrekció nélkül használható. A szárnyak preparálásához Faure-féle oldatot használtunk. 3. Vizsgálati eredmények Morgannak 1910-ben végzett híres kísérlete óta az eeetmuslica — Drosophila inelanogaster — az öröklődéstudomány klasszikus kísérleti állatává vált. Valódi sejtmagvas, többsejtű élőlény, kitűnően tenyészthető, ós rövid a generációs ideje. Ezenkívül a genetikai vizsgálatokhoz előnyös tulajdonsága, hogy kis számú kromoszómái — "égy pár — jól megfigyelhetők ós hajlamosak a mutációra. Különösen a test színezetében, a szemek nagyságában ós színében, a szárnyak nagyságában és erezetében, a szárnyszőrök számában, a test sertczettsógóben figyelhetők meg mutációs változások. A felnőtt ecetmuslica különböző szervei az ún. imágokorongokból — imaginális diszkuszokból — fejlődnek ki, amelyeket, mint speciális sejtcsoportokat már az 1. lárvastádiumban fel lehet ismerni. Az imágokorongok jól körülhatárolt sejtcsoportok, amelyek diploidok — az őket körülvevő lárvális szövetek poliploidok — és belőlük fejlődnek a későbbiekben az imágo szervei. Az ecetmuslicalárvák testében jól megformált szervkezdemények ben — imágokorongokban — fejlődik a majdani ecetmuslica egysejtrctegű epidermisze. Az epidermiszkezdemény-sejtek a lárvális élet folyamán osztódnak — ők a célsejtek — ós közben számuk mértani haladvány szerint nő és a kezdeménykénti húszról több tízezerre nő. Az imágokorongok osztódó sejtjei alkalmasak a mutagén hatás kimutatására. Az epidermisz sejtek a bebábozódás után nem osztódnak, különböző morfológiai képleteket — pl. szárnyszőrök — fejlesztenek. Az ecetmuslica szárnyain a mozaikfoltok úgy képződnek, hogy az epidermiszkezdemény egyik sejtjének genetikai tartalma megváltozik, és ez a sejt tulajdonságait átörökíti utódsejt jeire. Egy mozaikfolt — klón — egy sejtből származik. Vizsgálatainkban használt Drosophila melanogaster-törzs olyan marker mutációkkal rendelkezik, amely lehetővé teszi a szem- a szárny mozaikosság és az ivarsejtekben bekövetkező mutagén hatás vizsgálatát is. Szülők: y w c o flr 3 se Klo w mwh se e X Y; y w e o TM2, Ubx se e mwh se e Ahol az x vagy nemi kromoszómák a y (sárga testszín) w c o (korallpiros szem) Klo (abnormális alakú peték) és a W (fehér szem) marker mutációkkal jelöltek. A szülők közül a nőstények, a yw c o, a hímek a Klow mutációkat hordozzák. Mi a mutagén/karcinogén hatás kimutatását a szárny mozaikosságának vizsgálatán alapuló módszerrel végeztük, amely teszt a harmadik kromoszóma bal karján létrejövő események vizsgálatára alkalmas. (A szem mozaikosság főleg elővizsgálatokra, az ősivarsejtekben bekövetkező hatás vizsgálata munka és időigényes és csak erősebb mutagén hatás kimutatására alkalmas) (Szabad, 1980). Ez a módszer különösen érzékeny, mivel a spontán mozaikfolt-képződés gyakorisága alacsony, a teszt nagyon csekély mutagén hatás kimutatására is alkalmas. Ezenkívül eldönthető, hogy milyen a mutagén hatás jellege, azaz kromoszómatöréseket, vagy pontmutációkat indukál-e a mutagén. A harmadik kromoszómán a következő marker mutációk lokalizáltak: mwh (multiple wing hair) 2—7 szárnyszőr sejtenként szokásos 1-gyel szemben, flr 3 (flare) rönk, vagy gomolyszerű szárnyszőrzet, se (sepia) sötét szemszín, és e (ebony) fekete testszín. A nőstények a flr 3 se, illetve TM2, se Ubx, e, a hímek az mwh se e mutációkkal jelölt harmadik kromoszómákat hordozzák. A TM2 egy többszörös inverziót hordozó ún. balancer kromoszóma, amely megakadályozza meiozis és mitózis során a homológ kromoszómák közötti rekombinációt. 1. kép A mutagén/karcinogén anyagok hatására bekövetkező kromoszómatörés és a mindkét marker mutációt érintő rekombináció után ún. ikerfoltok —mwh!flr 3 — képződnek
