Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

3. szám - Hegedűs János: A Duna-víz genotoxikus hatásának kimutatása Drosophila mozaik teszttel

176 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1Í>!)1. 71. ÉVF., 2. SZAM A Duna -víz genotoxikus hatásának kimutatása Drosophila mozaik teszttel Hegedűs János Fővárosi Vízművek, 1134. Budapest, Váci út 23—27. Kivonat: A huszadik század, melyet a kemizáció korának is neveznek, a mindennapi gyakorlat ban igen sok vegyületet használ. Ma már mintegy 6 millió vegyület ismeretes és ebbő körülbelül hetvenezer van napi forgalomban. Évenként, a kutatások eredményeképpen ehhez mintegy 1000 új anyag társul. Ma már tudjuk, hogy egyes vegyületek — genotoxikus anyagok — mutációkat, azaz az örökölt tulajdonságok megváltozását idézhetik elő. Évszázadunk nagy gondja a daganatos, rákos megbetegedések nagy száma és az igen magas halálozási arány. Magyarországon évente körülbelül 30 000 ember hal meg rákban. A rákos daganatok képződése az örökítő anyag változásaira vezethető vissza. Becslések szerint az összes rákos daganat mintegy 80%-áért a környezeti tényezők — sugárzás, vírusok, kémiai anyagok — a felelősek. A rákokozás terén jelentősek a környezetünkben nagyszámban előforduló különböző vegyületek. Ezért szükséges, hogy ezen vegyületek közül minél többet megvizsgáljunk rákkeltő hatás szempontjából. A rákkeltő hatás kimutatására alkalmas módszerek rutinszerű vizsgálatokra nem alkalmasak. Minthogy a daganatok képződése mutációkra vezethetők vissza, a mutációk kimutatására alkalmas mutagén tesztek helyettesíthetik a rákkeltő hatás kimutatására használtakat. A karcinogén és mutagén hatás közötti korreláció következtében, ha valamely környezeti tényező a vizsgálatok során mutagén, nagyon valószínű, hogy rákkeltő hatásra is számíthatunk. A szerző munkája során Drosophila teszttel vizsgálta a Duna-víz genotoxikus hatását. Anyag ós módszer fejezetben részletesen ismerteti a genotoxikus hatású anyagok kimutatásának módszertanát — mintavétel, technikai feldolgozás, táptalaj, a teszt kivitele és értékelés — majd vizsgálati eredményeit ismerteti. Kutatási eredményei szerint a vizsgálati ponton 2,5—4,0 1 Dunavíz szervesanyag-frakciója minden vizsgálat alkalmával pozitívnak bizonyult, azaz genotoxikus hatású mutagón/karcinogén anyagot tartalmazott. Kulcsszavak: genotoxikus, mutagén, karcinogén, Drosophila, Duna E munkámat ajánlom feleségem etnlékének 1. Bevezetés Korunkat — melyet a kemizáció korának is neveznek — rendkívül rohamos fejlődés jellemzi. A tudományos-technikai haladás számos iparág fejlődését segítette elő, de leginkább a vegyipar által elért eredmények szembeötlőek. Különféle kemikáliák — műanyagok, peszticidek, detergensek, stb. — megjelenésével és számuk rohamos emelkedésével egyidőben megindultak a kutatások is, hogy feltárják ezen anyagok által okozott különféle ártalmakat. Az Amerikai Kémiai Társaság 1983-ban megjelent kiadványa 6 millió vegyületet regisztrált. Ebből mintegy 70 000 van napi forgalomban. Ezek megoszlása a következő: 1 500 növény védőszer hatóanyag, 4 000 gyógyszer hatóanyag, 2 500 élelmiszerhez való táplálékadalók, 3 000 élelmiszerhez való egyéb adalék, pl. aroma, színezőanyag, konzerválószer, stb., 60 000 általános használati vegyi termék, pl. háztartási kemikáliák, kozmetikumok, stb. Évenként közel 1000 új anyag jelenik meg. Ma már tudjuk, hogy egyes vegyületek — genotoxikus anyagok — mutációkat, azaz az örökölt tulajdonságok megváltozását idézhetik elő. Az öröklődés jelensége a gének pontos reduplikációs képességén alapszik, ami lehetővé teszi, hogy a genetikai információ anyagi alapjait tovább" adják, ezáltal az anyagcsere adott típusát reprodukál" ják. A környezetből származó, illetve a sejtben szinte" tizálódó genotoxikus anyagok hatására a gének váltó" zásokon mehetnek keresztül. Ezeket a változásokat nevezzük mutációknak. Mutáció az örökítő anyag maradandó — szekvenciamódosulás — változása. Ma már sok olyan tényező ismeretes — sugárzás (röntgen, ultraibolya, stb.), kémiai anyagok — amelyek mutációt hoznak létre. Napjainkban a kemizálódás fokozódása, a háttérsugárzás növekedése fokozza a mutációk gyakoriságát, ami a mutációs egyensúly felbomlását vonhatja maga után, nemcsak az egyes egyedek esetében, hanem az élőlények összességében is. Ezért napjaink egyik legfontosabb feladata az emberiség biológiai örökségének, a géneknek a megóvása. Évszázadunk egyik nagy gondja a daganatos, rákos megbetegedések nagy száma és az igen magas halálozási arány. A rák létrejöttében kémiai anyagok, vírusok, sugárzás, fizikai jellegű hatások és az öröklődós játszik szerepet (Dubinyin, 1977; Hédei, 1987). Magyarország, sajnos, nemcsak a válások és az öngyilkosságok számát tekintve, illetve a nikotin és az alkoholfogyasztás területén áll a világ élvonalában, hanem a világ legmagasabb daganatos halálozási számú országai közé is tartozik. Évente körülbelül 30 000 ember hal meg rákban. A rákos daganatok képződése az örökítő anyag változásaira vezethető vissza. A becslések szerint az összes rákos daganat mintegy 80%-áért a környezeti tényezők a felelősek (Szabad, 1987). Ha sikerülne a környezetvédő intézkedések következtében a karcinogén anyagok jelentős csökkenését elérni, akkor a rák okozta megbetegedések száma is lényegesen csökkenne. Minthogy a daganatok képződése az örökítő anyag maradandó vál-