Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)
3. szám - Várday Nándor–Tevanné Bartalis Éva: Vízminőségi állapotfelmérés és hatásbecslés a tervezett Bős–Nagymaros vízlépcsőrendszerben
170 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1Í>!)1. 71. ÉVF., 2. SZAM A Duna Itajka—Nagymaros közötti szakaszának KOIj- mérlege intenzív primer produkció időszakában jelenlegi állapotnál 6a. táblázat Vízhozam Koncentráció g -m" 3 Rajkai koncentrációt Terhelés g 'S1 Rajkai koncentrációt Összesen összesen nem •i _ 1 változni 3 -s 1 . , , tato rész változtató rész nem változtató rész változtató rósz 1 2 3 4 5 6 7 2 + 3 1. 2 1. 3 5 + 6 7 : 1 1. 4 oszlop sorszáma oszlopok kapcsolata Jelenlegi állapot a) Duna Rajkánál 2000 17,5 0 17,5 35 000 0 35 000 b) Csehszlovák terület vízfolyásai: 211 17,5 5,5 23,0 3 G92 1168 4 860 Qm 3 -s1 ccg-m3 Vág 150 22,7 Garam 50 23,4 (becsült) Ipoly (fele) 11 25,5 összesen: 211 23,0 c) Magyar terület vízfolyásai: 87 17,5 27,2 1 516 847 2 363 Qm 1.!" 1 ccg M.-Duna 71 23,7 Cuha 0,7 30 Concó 1,0 110 Általér 2,0 4,7 Unyl p. 0,5 34,5 Kenyérmezői p. 0,5 300 Ipoly (fele) 11 25,5 Egyéb 1 23,5 összesen: 87 átl. = 27,2 d) Csehszlovák terület közvetlen terhelései (becsült) e) Magyar terület közvetlen terhelései !) I'rímer produkció (algaszaporulat) Megjegpzés: Q =2150 in 3 -H1, klorofill a Rajkánál 0,1 g -rn3, klorofill növekedés 30 %, tartózkodási idő 1,5 nap, lg klorofill kj 50 g KOI i; oldatból számolva alga szaporodás 50% g,) Biológiai lebontás 1,5 napra (BOI 1> 5) Q =2150 m 3 -s" 1, B01 11 5=0,4 BOI s BOI 5=5 g -m3 oldatból számolva. 0,9 0,9 17,5 17,5 0 303,5 321 303,5 321 2,4 2,4 -2,0 —2,0 16 16 0 273 289 273 289 5160 5 160 —4300 -4 300 h) Duna Nagymarosnál (fentiekből számolva ) 230 0 17,5 1,5 19,0 40 140 3421 43 661 Megjegyzés: Budapest közvetlen terhelése 11,6 500 500 5800 5 800 algásodás, nem foghatók fel egyértelműen károsnak. A kiülepedő anyagok, ahol jelentős eliszaposodást okoznak, káros hatást fejthetnek ki, de ugyanakkor a tovább folyó víz ezektől az anyagoktól megtisztul. Tehát a duzzasztók hatására a Szentendrei sziget térségében például a víz nehézfém szennyezettsége csökkenni fog. Az algásodás ugyan növeli a víz szervesanyag tartalmát és közvetve a folyó tisztulási kapacitását csökkentheti, de ez a szervesanyagtartalom élő anyag, így nem természetidegen. A hosszabb tartózkodási idő miatt a szennyezőforrások nem élő, részben nehezen bontható szervesanyag terhelése is jobban lebomlik, illetve kiülepszik. Ugyanakkor nem hagyhatók figyelmen kívül az erősen algás víz tisztítási nehézségei, melyek különösen a felszíni vízkivételi művek technológiájában okozhatnak problémát. A dunai fitoplankton jelenlegi minőségi összetételében már ma is számos olyan uralkodó algafaj van, melyek nagy mennyiségben eltömik a szűrőket, íz- és szagrontó hatásúak. Az algatartalom csökkentésére az egyetlen járható útnak a vízgyűjtőterület foszforterhelésének visszaszorítása látszik. Ez a szennyvizek foszfortartalmának csökkenésével, kémiai fokozatú tisztításával, a foszfortartalmú anyagok haszna-
