Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)
3. szám - Várday Nándor–Tevanné Bartalis Éva: Vízminőségi állapotfelmérés és hatásbecslés a tervezett Bős–Nagymaros vízlépcsőrendszerben
VÁRDAY N.—TEVANNÉ B ART ALIS É.: Vízminőségi állapotfelméré* 155 befogadói is. A közbezárt két sziget — a Csallóköz és a Szigetköz — területén az árvédelmi töltésekkel a főmedertől elválasztott hajdani mellékágak mesterséges csatornákkal való kiegészítésével belvízvédelmi rendszert alakítottak ki, melyek vízszintszabályozását zsilipek és átemelő telepek biztosítják. E rendszerek egyaránt szolgálják a belvízelvezetést, a talajvízszint-tartást és az öntözővíz biztosítását. 2/A. ábra. A Felső-DunaDoborgaz—Medveközti szakasza a szabályozás előtt. (A bécsi katonai földrajzi intézetnek 1806—69 közti, a Monarchia második katonai felmérése ) 2/B. ábra. Készlet a Duna „dévény—böősi" szakaszán tervezett kisvízszabályozás helyszínrajzából (1908) A felsorolt vízterületek azonban nemcsak térben és funkciójukban különülnek el egymástól, hanem ökológiai szempontból is eltérő élőhelyeket jelentenek. Az utóbbi másfél évszázadban nemcsak a folyómedrek változtak (2jA. ábraj, (2jB. ábra), hanem változott a táj gazdálkodása is. A terület kultúrtájjá alakult. Az árvédelmi töltésen kívül intenzív mezőgazdálkodás, a töltésen belüli terület nagy részén haszon-erdőgazdálkodás alakult ki. A hordalékkúp határain és az alsó vízrendezéssel kevésbé érintett Komárom megyei szakasz mentén jelentős nagy vízigényű ipartelepek épültek. Növekedett a Dunán a hajóforgalom és mindkét parton a közúti és vasúti forgalom. A partmenti települések lassan összeépülnek. Mindez kihatással van a folyó vízminőségére és ökológiai állapotára is. A folyószakaszon jelentkező több irányú és egyre növekedő igények kielégítése újabb beavatkozást tett szükségessé. így született meg a Bős—Nagymaros Vízlépcsőrendszer terve. A terv megvalósítása a folyamszakaszon újabb radikális beavatkozást jelent, mely a vízrendszer morfológiai adottságaiban, hidrológiai paramétereiben, biológiai és kémiai tulajdonságaiban, környezetének ökológiai viszonyaiban is változásokat hoz. 4. A felszíni vizek minőségét befolyásoló tényezők, a jellemző vízminőségi mutatók és a minősítés A felszíni vizek minősége alatt a fizikai-, kémiaiés biológiai tulajdonságok összességét értjük, melyet természetes és mesterséges emberi hatások alakítanak ki. A fizikai tulajdonságok közül kiemelhető a víz színe, szaga, hordalékviszonyai és hőmérséklete. A víz kémiai tulajdonságait a benne lévő oldott és szilárd szervetlen és szervesanyagok összetétele és kölcsönhatásai határozzák meg. A fizikai és kémiai környezet a vízi- élővilág kialakulását erősen befolyásolja. Az élő szervezetek mennyisége és anyagcseréje azonban visszahat a vizek anyagháztartására és ezen keresztül a víz minőségére. 4.1. A természetes vizek Természetes körülmények között már a források is tartalmaznak oldott ásványi anyagokat, főleg kalciumot (Ca + + ), magnéziumot (Mg + + ), nátriumot (Na +), káliumot (K + ), kloridot (Cl-), szulfátot (S0 4~~) és hidrokarbonátot (HC0 3~), kisebb Smennyiségben nitrátot (N0 3~), ammóniumot (NH 4 + ) és foszfátokat (P0 4 ) valamint nyomokban számos más elemet. Koncentrációjuk és összetételük a kőzetek fajtájától, oldhatóságától, a víz agresszivitásától, hőmérsékletétől és tartózkodási idejétől függ. A víz sótartalma a felszínen továbbhaladva általában növekszik a meder anyagának, és a szállított és egyre aprózódó hordalék gyorsuló oldódása következtében. Csapadékos időszakban és hóolvadáskor azonban a felszínen gyorsan lefutó víz hígító hatása érvényesül. Az európai folyóvizek természetes oldott sótartalma 200—600 g/m 3 és összetételükben a Ca + +, Mg + + és a HC0 3~ az uralkodó. A forrásvizek szervesanyagokban szegények. A szervesanyagok a folyók nagyesésű, gyorsfolyású felső szakaszain kívülről lombhulláskor vagy záporok idején mosódnak be. A középső és alsó szakaszokon a medret kísérő mellékágakból, mellékvízfolyásokból és a szélesedő árterek buja növényzetéből egyre több élő és holt szervesanyag kerül a folyókba. A lassabban áramló folyóvízben
