Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

1. szám - Sárváry István: A Hévízi-tó utánpótlódásának kérdései

12 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1991. 71. ÉVF. 1. SZAM évi adatsorból számított beszivárgás átlagértékéből helyes mérőszámokat kapunk a vízgyűjtőterületekre. A II. táblázatban tüntettük fel a Keszthelyihegység forrásainak átlaghozamát és az ehhez tartozó számított vízgyűjtő területek nagyságát. Ennek alapján jelöltük ki a vízbázisok és források vízgyűjtőit. A számítás eredményét összevontan az 1. ábra mutatja. II. táblázat A Keszthelyi-hegység vízbázisainak és szabadon elfolyó forrásainak számított vízgyűjtő területe Község Forrás neve 1951— 87 évi átl. hozam m

3/d Vízgyűjtőterület km

2 Balatongyörök Erzsébet-f. vízmű Műút alatti-f. Szentmihály-f. Rómal-f. 4 525 23 80 104 9,12 0,05 0,16 0,21 Gyenesdiás János ós Festetich f. vízművek 1 13(5 2,30 Vállus Bánya-f. 48 0,10 Rezi Kígyóvári-f. Hideg-f. Csaliti-f. 37 21 49 0,07 0,04 0,10 Hévíz Dobogói f. vízmű Vadaskerti vízmű Tóforrásra marad 452 936 29 208 0,91 1,88 58,90 Eláramlás a Szigligeti öböl felé 1 550 3,1 Összesen 38 213 =442 l/s 77,00 A vízgyűjtők elhelyezkedését 1 : 25 000 méretarányú térképen jelöltük ki. Ebben a léptékben a MAFI által szerkesztett felszíni karbonátos kőzetkibúvások területe csak akkor egyezik meg az 1 : 100 000 méretarányú térkép felszíni karsztot jelző összevontabb foltjaival, ha feltételezzük, hogy a karbonátos kőzetet borító lösztakaró 5 méternél vékonyabb rétegei vízáteresztő tulajdonságúak és így szintén a beszivárgási felület részei. Ezért az 1 : 25 000 méretarányú térkép 41 km

z-t kitevő kibúvási területeinek összegét 77 km

2-re bővítettük. A vízgyűjtők körülhatárolt teljes területe a 77/41 = 1,88 aránnyal növelt kibúvási foltok és a közrezárt területek összegéből alakult ki. A II. táblázat alapján megállapítható, hogy ha a Keszthelyi-hegység teljes nyíltkarsztos beszivárgási felületét 77 km

2-nek tekintjük, ebből a hidegforrások és egyéb vízkivételek összes vízgyűjtőterülete kereken 15 km

2, a Szigligeti-öböl felé pedig 3,1 km

2 területről történik elszivárgás. így a Hévízi-tó vízgyűjtő területére a Keszthelyihegységben kereken 59 km

2 marad. Innen származik a táblázatban szereplő 29,200 m

3/d sokévi átlaghozam, ami 338 1/s-nak felel meg. Mivel a tó körüli termálvíz-kivételek összege napi átlagban 35 1/s-ra tehető, ezért mérlegünkből az következik, hogy a Hévízi-tó kereken 300 l/s hozamot kap a Keszthelyi-hegységből. Az e feletti többlethozam korábban a tó távolabbi vízgyűjtő területéről érkezett. Ez a távolabbi vízgyűjtő a sümegi karszt Ny-i pereme volt, amely a nyírádi vízemelések következtében a Hévízi-tótól a bauxitbányák vízgyűjtőjéhez került át. 3. A Hévízi-tó hozamának csökkenését előidéző hatások mértékének becslése A következőkben a fenti adatok felhasználásával de az előbbitől kissé eltérő gondolatmenettel próbáljuk megadni a bánya által lekapcsolt vízgyűjtőterület és a csapadékhiány hatását a Hévízi-tó hozamára. A becslést két időszak adatainak egybevetésével végezzük. Időszakok Mértékegy1951—70 1971—87 sóg Átlagos beszivárgás az I. táblázat négy csapadékmérő állomásán 200 163 mm Ebből származó forráshozam 548 438 m

3/d/km Hévízi-tó hozama (3. ábra) 520 370 l/s 44 928 31 968 m

a/d Többi vízkivétel durván 9 000 9 000 m

3/d Tó + vízkivételek összesen 53 900 41 000 m

3/d Az összhozamhoz szükséges vízgyűjtő 98,3 93,6 km

2 A Keszthelyi-hgys. területe 77 77 km

2 Ebből a Szigligeti-öböl felé történik eláramlás 3,1 3,1 km

2-ről Hévíz és környezete, valamint a déli források r felé áramlik 98,3 í 73,9 73,9 km

2-ről Sümegi karszt részesedése 1 24,4 — km

2 A Keszthelyi-hegységből érkező után40 497 pótlódás 73,9X548 ül. 40 497 32 368 m

3/d 73,9X438 469 374 l/s Ebből a Hévízi-tó részesedése 391 291 l/s 1951—70 között a sümegi karszt felől érkező, a második időszakban viszont már hiányzó utánpótlás 24,4X548 ill. 13 371 10 687 m

3/d 24,4X438 155 124 l/s Ebből a Hévízi-tó részesedése ill. hiánya 129 97 l/s A Hévízi-tó Keszthelyi-hegységhői illetve a sümegi karszt felől származó részesedéseinek összege (391 + 129=520 l/s) kiadja az 1951—70 közötti átlaghozamot. 1971—87 között a csapadékhiány következtében 291 +97=388 1/s-ra csökkent volna a Hévízi-tó hozama akkor is, ha a nyírádi depreszszió nem kapcsolta volna le a sümegi karsztot. A lekapcsolás következtében, ami 1971—87 között 97 l/s átlagos hozamkiesést jelentett, csak 291 l/s hozam maradhatott volna az eredeti feltételek szerint. Az átlaghozam azonban nem ennyi volt, hanem 370 l/s. A többlet 80 l/s részben a Keszthelyi-heg ységbeli statikus készlet kiürüléséből, részben pedig egy újonnan bekapcsolódott felszíni vízgyűjtőről származott, a zalaszántói tározó megépítése következtében.