Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

5. szám - Vermes László–Klimó Erzsébet–Fekete Balázs: Homoktalajok szennyvíztisztító képességének liziméteres vizsgálata Kecskeméten

296 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1990. 70. ÉVF., 5. SZÁM Homoktalajok szennyvíztisztító képességének liziméteres vizsgálata Kecskeméten Vermes László Gödöllői Agrártudományi Egyetem 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1. Klimó Erzsébet Fekete Balázs Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont 1095 Budapest, Kvassay Jenő út 1. Kivonat: Kecskemét környékére, valamint a Duna—Tisza-köze nagy részére jellemző futóhomok és löszös homok talajon, 1 és 2 m mélységű talajszelvényeken liziméteres szennyvízöntözési kísérleteket végeztek 1978—84. között a szennyvíz talajra, talajvízre, növényekre gyakorolt hatásának vizsgálata és a talaj tisztító képességének meghatározása céljából. Az öntözéshez Kecskemét város mechanikailag tisztított szennyvizét és kontrollként városi csapvizet használtak, egyformán 6X60 mm-es vízadaggal. A liziméterek felülete 1 m-' volt, talajukat füveshere-keverékkel vetették be. A kísérlet eredményei azt mutatják, hogy a talaj 1 m-es rétegén átszivárgó víz minősége a vizsgált fizikai, kémiai és bakteriológiai paraméterek alapján nem roszszabb, mnt azonos adagú tiszta vizes öntözés esetén. Az eredmények rámutatnak arra, hogy a talajok tisztító képessége jelentős és ez kihasználható olyan esetben is, amikor egyúttal a szennyvíz mezőgazdasági hasznosítására kerül sor. A tanulmány 4 egymást követő részben mutatja be a vizsgálatok legfontosabb eredményeit. Kulcsszavak: homoktalajok tisztító képessége, szennyvíztisztítás talajban, szenny vízöntözés, szennyvízhasznosítás, liziméteres kísérlet. 1. A kísérlet célja, körülményei, a vízháztartással kapcsolatos vizsgálatok 1.1 Bevezetés, a kísérlet célja A szennyvizek talajban történő tisztulása fizikai, kémiai és biológiai folyamatok bonyolult rendszerének érvényesülése következtében jön létre. A jelenség régóta ismert és világszerte alkalmazott, s különösen a szennyvizek mezőgazdasági elhelyezése és hasznosítása iránt felmerülő növekvő igények miatt kerül napjainkban újra és újra előtérbe. (Vermes, 1982). A talajban lejátszódó folyamatok részleteinek jobb megismerésére, valamint egyes hazai talajtípusok szennyvíztisztító képességének meghatározására 1978-ban liziméteres kísérleteket állítottunk be a Kecskeméti Kísérleti Szennyvízöntöző Telepen, az Országos Vízügyi Hivatal megbízása nyomán. A tisztulási folyamatok vizsgálatára liziméteres kísérletek beállítását az indokolta, hogy a liziméterekben a környezeti feltételek egy része állandósítható, más része megfelelő pontossággal mérhető. Áttekintve a kérdésre vonatkozó legfontosabb szakirodalmat (Balogh és Petrasovits, 1970; Brown és mtsa., 1974; Kovács és Péczely, 1975; Vargay, 1967) és konzultálva hazai, valamint külföldi szakértőkkel, az a vélemény alakult ki, hogy céljainknak legjobban a nagyméretű, 1 m2 felületű, 1 és 2 m mélységű tenyészedények felelnek meg. Eredetileg négy hazai, leggyakoribb talajtípus vizsgálatát terveztük, ezek közül kettővel volt módunk beállítani a kísérleteket. A kutatás célja a következőkiben foglalható össze: — a különböző típusú talajok adott mélységű szelvényein átszivárgó vizek kémiai és bakteriológiai minőségváltozásának figyelemmel kísérése, a liziméterek anyagháztartásának feltárása a kiegészítő talaj- és növényvizsgálatok segítségével, — a különböző típusú talajok természetes tisztító képességének, ill. az azt mérhetően jelző kémiai és bakteriológiai paramétereknek meghatározása, — a talajvízre gyakorolt szennyvízhatások vizsgálata adott víznorma és különböző talajtípusok esetén, — a szennyvízzel a talajba vitt makro- és mikroelemek talajban való mozgásának, a talajban és a növényekben való felhalmozódásának, ill. megoszlásának vizsgálata. 1.2 A kísérlet körülményei A Kecskeméti Kísérleti Szenny vízöntöző Telepen, a Kecskemét Városi Szennyvízelhelyező és Hasznosító Rendszer szivattyúközpontja mellett létesített liziméter állomás helyszínrajzát és a liziméterek felépítését az 1. ábra mutatja. A földbe süllyesztett, üvegszálerősítésű műanyag (poliészter) falú, felül nyitott, alul zárt, 105 és 205 cm