Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

2. szám - Kiss Jenő: A víz- és szennyvíztisztítás műszaki fejlesztésének új területei

83 A víz- és szennyvíztisztítás műszaki fejlesztésének új területei Kiss Jenő Víz építőipari Tröszt 1056 Budapest, Váci u. 36. Kivonat: A Vízópítőipari Tröszt az építéstechnológiai fejlesztéseken túl a vízellátás-csatornázás szakági igényeinek megfelelő víztechnológiai fejlesztésekkel is foglalkozik. A tanulmány a közelmúlt években elért eredményeket mutatja be. Az új fejlesztések egyaránt érintették az építéseket — víztornyokat vagv szennyvíztisztító telepeket —, szenny­víztisztítás technológiákat, ivóvízkezelési módszereket, gépészeti berendezéseket. A szerző számít a tárgykörrel foglalkozó szakemberek véleményére is. Kulcsszavak: műszaki fejlesztés, víztechnológia, ivóvízellátás, szennyvíztisztítás. 1. Bevezetés A Vízépítőipari Tröszt a 80-as évek kezdete óta foglalkozik a vízellátás-csatornázás szakági igényei kielégítését célzó műszaki fejlesztéssel. Eddig az időpontig a Tröszt kivitelező vállalatai szinte kizárólag építéstechnológiai célzatú műszaki fejlesztéssel foglalkoztak, ami az akkori időkben érthető is volt, hiszen a vízépítőipart a permanens kapacitáshiány jellemezte az ágazati feladatok igényéhez képest. 2. Feladat A cikk feladata a Vízépítőipari Tröszt fejlesztési eredményeinek bemutatása, amely az eddigi épí­téstechnológia-, építményfejlesztésektől eltér. Elsősorban azért, mert szokatlan egy építőipari vállalattól, hogy ilyen jellegű fejlesztésekkel fog­lalkozzon. A tanulmány keretében az elmúlt évek ered­ményei úgy kerülnek bemutatásra, hogy a szak­emberek megismerhessék és így módjuk legyen azok alkalmazására is. 3. Építmény és építéstechnológiai fejlesztés 3.1. A 3000 m a-es víztorony fejlesztése Az építmény fejlesztési munka első lépcsője a 3000 m 3-es vasbeton víztorony volt, melyet soro­zatban, legkorszerűbb építéstechnológia alkalma­zásával hoztunk létre. A sorozatépítés ugyan nem jöhetett létre, a gazdasági helyzet megváltozása miatt, mindössze 4 db épült meg. E szerkezet részletmegoldásai azonban alapjául szolgálhattak a mai követel­ményeknek megfelelő műszaki fejlesztés meg­teremtésére. Ilyen, az anyagában valóban vízzáró monolit vasbeton medencefal építéséhez alkalmas zsaluzat és 1 betonozási technológia—VIZÉP által történő—-fej ­esztése. Ennek lényege az, hogy a szerelhető acél­zsaluzat 50 X 100 cm-es táblái fektetve kerülnek igen gyorsan rögzíthető kötéssel, a csatlakozásoknál ta­karólemezzel kiképzett, függőleges főtartók közei­be. így a betonozást 50 cm magas rétegekben foly­tatva tökéletes biztonsággal kialakítható a valóban monolit, munkahézag nélküli medencefal. A leg­főbb referenciát erre maguk a 3000 m 3-es víz­tornyok nyújtják, amelyeknek a 6,0 m magas vízoszlopot tartó 40°-os ferdeségű külső — tehát húzási igénybevételnek kitett — medencefalai alul 40 cm, innen fokozatosan vékonyodva, felül mindössze 24 cm vastagok és semmiféle külön vízszigetelésre nem volt szükségük. Mind a négy víztorony medencéje az első víztartási próbán hibátlanul megfelelt. Az azóta elkészült legigénye­sebb vízépítési műtárgyak, a MÉLYÉPTERV típusú ferdefalú ivóvízderitők: Szolnokon, Bal­mazújvároson, Mohácson szintén ezzel a felsze­reléssel és módszerrel készültek. Ismertek további jelentős vízépítési és mérnöki létesítmények, amelyek ugyancsak ezzel a techno­lógiával készültek, illetve készülnek. Ma már e fejlesztés alapján több műtárgynál e módszer alkalmazásával tervezik a szerkezeteket. 3.2.DY WIDAÖ berendezés alkalmazása csősajtolásnál A 3000 m 3-es vasbeton víztorony fejlesztése szol­gáltatott alapot a nagy átmérőjű vasbetonvezeték­építés kitakarás nélküli technológiájának megoldá­sához. A víztorony térszinten teljesen elkészített mintegy 3400 t össztömegű tartályát ugyanis 1001 névleges teherbírású hidraulikus elemekből álló rendszer emelte a helyére, a közismert nevükön DYWIDAG rudaknak nevezett, 0 36 mm csa­varbordás acélrudak segítségével. Ezeknek a technológiai szerkezeti elemeknek az igénybe­vételével szerkesztett a VÍZÉP a MÉLYÉPTERV­vel együttműködve egy olyan berendezést, ami­nek a segítségével megoldották-főnyomóvezeték Soroksár úti kereszteződésében 91 m hosszúságú. 330 cm külső átmérőjű, ROCLA típusú előregyár­tott vasbeton csövekből álló alagút áthajtását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom