Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

1. szám - Hírek - A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 1989. július 6–8.)

HlREK 53 gazdálkodás néhány területén elért eredményeiért, előadásaiért, magyar és francia nyelvű tanulmányaiért. — I)r. Ivicsics Ferenc oki. mérnököt, a Vituki Műszaki Fejlesztési Intézetének igazgatóhelyettesét, a Vízépítési Szakosztály titkárát, a műanyagok vízépítési alkalmazása, a vízzáró résfalak, a hidromechanizáeiós építési mód, az ipari hulladék zagyként való szállítása témakörökben végzett kutató, fejlesztő, alkalmazó ós népszerűsítő munkásságáért. — ür. Károlyi Csaba oki. mérnököt, a Viziterv irodavezetőhelyettesét, a Pest megyei Területi Szervezet elnökét, akinek munkássága hozzájárult Pest ós Nógrád megye hidrológiai viszonyainak jobb megismeréséhez ós megszervezte a szakközépiskolák Sajó Elemér tanulmányi versenyét. — Dr. Kelemen László oki. mérnököt, a Vituki tud. osztályvezetőjét, az Ipari Vízgazdálkodási Szakosztály tudományos bizottsága elnökét, a Vízkémiai ós Víztechnológiai Szakosztály vezetőségi tagját, az ipari vízgazdálkodás, az általános vízminősóggazdálkodás terén kifejtett kutató, tervező és szervező tevékenységéért, előadásaiért ós szakirodalmi közleményeiért. — Litauszki István oki. mérnököt, a KVM osztályvezetőjét, akinek működése jelentékenyen hozzájárult az MHT Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Szakosztályának tájékoztatási tevékenységéhez és társadalmi alátámasztást adott egyes állami feladatok megoldásához. — Dr. Ponyi Jenő oki. biológust, a biológiai tudomány doktorát, az MTA Balatoni Limnológiai Kutató Intézetének tud. teamvezetőjót, a Limnológiai Szakosztály vezetőségi tagját, aki a balatoni zooplankton kutatás legjelesebb képviselője, a hidrobiológia tárgyú rendezvények ós a szakirodalom kiváló művelője. — Prímás Alii a I oki. mérnököt, a Vízgazdálkodási Intézet ny. tanácsadóját, a Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály vezetőségi tagját, aki gazdag mérnöki ós mezőgazdasági tapasztalatainak átadásával vívta ki a Szakosztály ós a Társaság érdeklődő tagjai nak megbecsülését. —• Tarján Tibor oki. vegyészmérnököt, a Mélyópterv irányító tervezőjót, a Vízkémiai ós Víztechnológiai Szakosztály titkárát, aki a Társaság rendezvényeinek gyakori előadója, szervezője, továbbá képviselője. — Dr. Váruili József Gyula oki. mérnököt, a KVM főleőadóját, a Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály titkárát, aki tevékeny résztvevője és koordinálója a vízrendezési kutatásoknak, azok szervezósónek ós közreadásának. (A bizottsági jelentés alapján) A MAGTAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG VIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉSÉNEK HATÁROZATAI — Elfogadta a Vándorgyűlés záró plenáris ülése Nyíregyházán, 1989. július 8-án. I. Szekció 1. A kót és többoldalú vízügyi együttműködéseink során a magyar érdekek képviseletét közgazdasági számításokkal is indokolt megalapozni. A magyar szempontból kívánatos mélységű ós tartalmú együttműködések továbbfejlesztéséhez szükséges: az információcsere bővítése, az egységes vízgyűjtőben való gondolkodás és a nemzetközi vízjog területén jártas szakemberek számának növelése. 2. A nemzetközi vízgyűjtőkön a hatékonyabb vízgazdálkodás feltétele a megbízható hidrológiai adatok ismerete. Ennek érdekében szükséges felülvizsgálni az egyes relációk adatforgalmát, az adatközlés kapcsolatrendszerét ós ezekben az egységes magyar álláspontot ki kell alakítani. A hidrológiai jellemzőkre vonatkozó határvízi tevékenységet fejleszteni, koordináltságát erősíteni kell. A két- ós többoldalú határvízi tárgyalásokon szorgalmazni kell a mérések adategyeztetését és adatcsere meglévő rendszerének fejlesztését. 3. A vízgazdálkodás ós ezen belül az árvízvédelem feladatainak megbízható ellátása érdekében szükséges az időjárási radarhálózat adatainak felhasználása. Ennek érdekében szükséges a további módszertani fejlesztés ós az üzemeltetési feltételek biztosítása. 4. A nemzetközi vízgyűjtőkön a vízgazdálkodás egyik súlypontja ma a vízminőségvódelem ós az ökológia. A határvízi együttműködés továbbfejlesztése során ezért: — fokozottabb mértékben kerüljenek előtérbe a vízminőségvódelem aktuális kérdései (pl. a dunai hajózás vízszennyezése, növényvódőszer-maradókok vizsgálata, fenókiszap nehézfémtartahnának meghatározása, stb.); — kívánatosnak tartjuk az ötoldalú Tisza-völgyi Együttműködés keretében kidolgozott vízminőségi mérési ós értékelési módszertan következetes alkalmazását az öt ország részvételével. Szükségesnek tartjuk, hogy a fentiek érvényesüljenek a magyar—osztrák albizottság munkájában is; — a kétoldalú szerződések továbbfejlesztések során kívánatosnak tartjuk a vízminőséggel foglalkozó fejezet jogilag] megalapozott módosítását úgy, hogy azok vízminőségi határértékeket (határórtéksávokat) is tartalmazzanak, melyek a felvízi országra nézve kötelező érvényűek legyenek; — a vizek biológiai és bakteriológiai állapotának mérése és értékelése kapjon a jövőben súlyának megfelelő szerepet a határvizek vízminőségének megítélésében. 5. A BNV évtizedes multi- ós interdiszciplináris tervező-kutató munkával kialakított egységes rendszer. Egységessége értelmezhető és értelmezendő nemzetközi vízügyi együttműködési vonatkozásaira is. A rendszer bármely elemének módosítása magával vonja az érzékeny egyensúly megbontását és beláthatatlan következményekkel járhat. Ezért feltótlenül szükségesnek tartjuk, hogy a rendszer megváltoztatására vonatkozó döntés csak minden részletre kiterjedő, politikai-hangulati részrehajlásoktól mentes kutató-tervező ós előkészítő munka nyomán születhessen meg. Az MHT Elnöksége egy korábbi határozatával a BNV megépítésével kapcsolatban állást foglalt —- ezt a Vándorgyűlés változatlanul aktuálisnak és érvényben lévőnek tekinti. II. Szekció 6. Az árvízvédelmi főművek állaga, fejlesztési lehetőségei a kritikus határon vannak. A költségvetési reform során megfelelően biztosítani kell az árvízvédelmi biztonság anyagi és szervezeti feltételeinek megőrzését, sőt javítását. Ennek érdekében: — a védművek ós a védelmi eszközök (beleértve a hírközlést és az informatikát) jelenlegi fejlesztési struktúráját felül kell vizsgálni és preferenciáit újra kell gondolni; — felül kell vizsgálni az árvízvédelem finanszírozásának teljes rendszerét; meg kell állítani a védművek és védelmi eszközök állagának romlását; — tartózkodni kell minden olyan átszervezéstől, amely a védelmi szervezet ütőképességét gyen gíti; a védekezés szervezeti feltételeinél biztosítani kell a folyamatos működőképességet ós hatékonyságot. 7. Az árvízvédelem hatékonysága műszaki feltóteleinek javítása érdekében a következők szükségesek: — a jógtorlódásra hajló mederszakaszok vizsgálata alapján a folyószabályozás tervezési alapelveinek felülvizsgálata ós ebben a vízjárás, a hordalók- ós jégjárás mellett az óghajlatingadozás hatásait figyelembe kell venni; — a magassághiányos töltésszakaszokon különös gondot kell fordítani a hullámverés elleni véderdőkre és a hullámtér állapotára. 8. A folyószabályozás és árvízvédelem feladatainak gazdaságos és biztonságos megoldása érdekében