Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

6. szám - Geszlerné Szentpáli Ágnes–Sajgó Zsolt–Scheuer Gyula–Szlabóczky Pál: Gyöngyös és vonzáskörzetének rétegvízszerzési lehetőségei

346 HIDROLÖGJLAI KÖZLÖNY 1990. 70. ÉVF. 6. SZÁM 3. A VIZSGÁLT TERÜLET FÖLDTANI JELLEMZÉSE A vizsgált terület morfológiailag a Mátraalja tájegységhez tartozik, így átmenetet képez a hegység és a Duna-Tisza-köze alig tagolt sík területei között. Az észaiki része még erősen tagolt felszínű, sűrű vízhálózattal, amely dél felé fokozatosan csökken, majd összeolvad az Alfölddel. A rendelkezésre álló adatok alapján vízszerzésre 400 m mélységig csak a felső-plannóniai rétegösszlet jöhet számításba. A földtani felépítésben 10— 20 m vastagságban közvetlenül a felszín alatt negyedidőszaki andezitgörgeteges talajvizet tározó üledékek települnek. Ezek azonban sem mennyiségileg, sem minőségileg nem képesek megfelelő vizet szolgáltatni. A Mátra4iegység vulkáni képződményeit délről felső-pannóniai üledékek takarj álk le. Az összlet több szinten gazdaságilag is értékes lignitet tartalmaz, amelyet aktívan fejtenek. Ez az üledékösszlet a Bükkaljai Lignit Formáció. E formáció üledékei a Mátra—Bükk előterében a Zagyva völgyétől Miskolcig nyomozhatok. így rögzíthető, hogy Gyöngyös város és térsége vízszerzésének ez a legfontosabb összlete. A Mátra-ihegységet felépítő miocén vulkáni képződmények a várost közel É—D-i irányú gerincvonulattal félkörben veszilk körűi. A Sárhegy andezitje Dél felé mélyen benyúlik az Alföld felé, ezért attól Nyugatra fiatalabb üledékekkel kitöltött fétaiedence alakult ki. A Sárhegy andezit vonulata a fiatal üledékekkel fedetten kiemelt helyzetben tovább folytatódik, befolyásolva ezzel a medence üledék vastagságát, elterjedését és az ezek közötti kapcsolatot. A felső-pannóniai képződményeket túlnyomórészben édesvízi rétegeik: homok, homokkő, lignit, agyag- és iszaprétegek képviselik. A hegységperemi részeken pz Alföld felé haladva fokozatosan kivastagszik és Gyöngyöshalásznál az összlet kb. 400 m vastagságú, Atkárnál pedig már 500—550 m-re tehető. A peremi részeken általában agyagos kifejlődésű, majd dél felé megjelennek a homokrétegek, amelyek az Alföld felé fokozatosan az összleten belül uralkodóvá válnak. A legkedvezőbb vastagsági és szemcseszerkezeti adottságok a Gyöngyöshalászi Vízmű területén találhatók. E víznyerés szempontjából igen kedvező kifeijlődésű homokos összlet nyugati irányban folytatódik és N'agyréde környezetében is kimutatható. Déli irányban Atkár felé a homokos víztárolók már kisebb vastagságúak és szemcseszerkezeti adottságuk is leromlik, mert a finomabb frakcióik jutnak túlsúlyra. A víztároló homokrétegek az Alföld felé 3—4°-os dőléssel lejtenek és szétágaznak, több kisebb vastagságú rétegre bomlanak. Vízföldtani szempontból kedvező, hogy a Gyöngyöstől Keletre lévő Sárhegy andezitvonulata fedetten az Alföld irányába tovább folytatódik, így a mátraaljai felső-pannóniai összletet két medence részre bontja, amelyek között a hidrodinamikai kapcsolat nem olyan szoros, mint a medencerészeken belül. A vizsgált területnek a gyöngyösi részmedence részleges hidrodinamikai különállóságot biztosít. A-A SZELVENY 50 5. ábra. Áttekintő vízföldtani szelvény. Gyöngyöspata —Hort között. (A szelvény ^nyomvonalát ilásd az 1. ábrán!) 1. Negyedidőszaki rétegek. 2. Felső-pannóniai homok. 3. Felső-pannóniai gyag, iszap. 4. Alsó-pannóniai — és miocén fekü kőzetek.