Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

1. szám - Szerdahelyi Noémi: A vízfolyásrendezés természetbe illő tervezése

32 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1990. 70. fiVF., 1. SZÁM 2. A vízfolyások rendezésének ökológiai szempontjai Szándékolt tevékenységünk élő- és élettelen környezetre gyakorolt hatását, természeti következményeit az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: — a vízsebesség megváltozása a hossz- és keresztszelvényben bekövetkező változások miatt, — a mederfenék- és a partok anyagának megváltozása az építőanyag megválasztása következtében, — a vízjárta területek kiterjedésének megváltozása az ár- vagy belvizekkel elöntött területek csökkentésével, — a fényviszonyok megváltozása, pl. parti fák irtása, ill. telepítése révén, — a víz lefolyási viszonyainak megváltozása, szántóföldi tereprendezésekkel, | lépcsőzésekkel, fenékgátakkal, duzzasztókkal. A biotop és a bioeönózis közvetlenül az, anyagháztartás megváltozása következtében változik meg. Az egyes ökoszisztémák hálózatszerűén függenek egymástól. Az életközösségek elsősorban a táplálkozási lánccal vannak összekötve egymással. A biotopot nemcsak a környezeti tényezők, és a bioeönózis élőlényei befolyásolhatják, hanem a bioeönózis a biotopot meg is változtathatja. A vízfolyások benőttsége pl. a vízsebesség csökkenésére vezet. Ez nagyobb mértékű feliszapolódást és vízállás emelkedést eredményezhet. Mindez a tápanyagmennyiség változtatásával indíthat kölcsönhatásokat az élővilágban. A nagyobb ökoszisztémák ezen túlmenően is többszörösen, változatos kapcsolatban lehetnek más nagyobb ökoszisztémákkal is. Amikor pl. a parti növényzet a vízfolyás egy részét beárnyékolja, ezzel megváltoztatja annak energiamérlegét is. A fák lombja a vízre hull, s ez megváltoztathatja a vízfelület hatásövezetében az anyagháztartást. A vízfolyás és az azt környező szántó élővilága közt is igen szoros kapcsolat lehet. Ha azután egyes ökoszisztémák megsérülnek — ami rendszerint egyes fajok elszegényedésében tükröződik — ez szükségszerűen maga után vonja egyéb ökoszisztémák átalakulását is. Csak a hosszú időn át fennmaradó folyóvíz rendelkezik nagyszámú, kisebb élettérrel és változatos fajtákkal. E szempontból tehát előnyös, ha a vízfolyásokon minél hosszabb szakaszok maradnak eredeti állapotukban meghagyva, mert ez a teljes vízfolyás újranépesítését is elősegíti. Az 1. és 2. ábrán bemutatjuk a természetes és szabályozott vízfolyások fő jellegzetességeit és fejlődési fokozatait. növényzettel növényzet nélkül A

0 = í,8m

!= 100 % 20 év múlva m< = 86% A

B

0=37M

!= 77% A

m

0=32 m

2=68% 2. ábra. A keresztszelvény változása egyenes foly ószak szokon 3. Vízfolyások vonalvezetésének tervezése 3.1. Alaprajzi vonalvezetés A helyes alaprajzi vonalvezetéshez a vízfolyás „beállt" szakaszai és a tájjelleg adhat kiindulást. Régi szabályozási elv, hogy a természetes vonalvezetés és partkialakítás megtartása előnyös. A természetben talált viszonyok azonban általánosságban nem mindig tekinthetők kiegyensúlyozottnak. A vonalvezetés fő szempontjai: A szabályozatlan vízfolyás alakját, tulajdonságait tükröző, vagy annak szögesen ellent nem mondó, az eredeti kanyarulati viszonyokhoz alkalmazkodó vonalvezetés a folyószabályozás elveivel ugyanúgy összhangban van, mint a tájvédelemével. Kanyarulatok átmetszésénél, áthelyezésénél a minimális beavatkozás elve az előnyös. Pl. a tiszai kanyarulat átmetszések közül a vezsenyire máig sem került sor, mert ezt sem a talaj-, sem a mederviszonyok nem indokolták, bár vonalvezetésileg logikusnak látszott volna. —- A teljesen, vagy részben újjátervezett vonalvezetés kivitelezése előtt tisztázandó a táj, és biológiailag értékes részeinek — a védendő biotopoknak, az értékes parti növényzetnek, a holtmedreknek — fenntartási módja. — Fargue és Girardon ismert folyószabályozási elveivel összhangban a tájvédelem szempontjai is támogatják a kanyarulatokat követő ellenkanyarok rendszerét, az átmeneti ívek alkalmazását a kanyarulatok között, az ellentétes irányú ívek sorozatának, vagy az egyenes szakaszok beiktatásának kerülését. — A 3. ábra példát mutat a most adott elveknek megfelelő vonalvezetésre. Az új meder itt