Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

5. szám - Nekrológ

308 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1990. 70. ÉVF., 5. SZÁM DR. HORTOBÁGYI TIBOR 1912-1990 Nagy veszteség érte a hidrobiológia tudományát a magyar tanárképző és agrár-felsőoktatást. 1990. április 16-án Budapesten elhunyt dr. Hortobágyi Tibor nyugalmazott egyetemi tanár. Emlékét családja, barátai, kollégái, tanítványai, nevét publikációi őrzik. Hortobágyi Tibor 1912. március 15-én született Magyardiószegen (Pozsony megyében), pedagógus családban. 1934ben tanári és énektanári oklevelet szerezve évíolyamelsőként végezte el a Szegedi Polgári Iskolai Tanítóképzőt. 1936-ban ugyanott a Tudományegyetemen tanítóképző intézeti (középiskolai) tanári oklevelet is szerzett. Már egyetemi évei alatt kitűnt elhivatottsága a biológia és a pedagógia irányában. Tanulmányai mellett kiterjedt kutatómunkát is végzett. Legkedvesebb professzorai között rendszerint Greguss Pált, Szent-Györgyi Albertet, valamint Győrffy Istvánt emlegette. Doktori disszertációja témáját ez utóbbitól kapta; a doktori címet a Tisza nagyfai holtága mikrovegetációjának feldolgozásáért 1939-ben nyerte el. Pályáját Budapesten, a Polgári Iskola Mester utcai gyakorlóiskolájában kezdte. Röviddel utána kinevezték a Cinkotai Állami Tanítóképző Intézet tanárának. Rövid vallás- és közoktatásügyi minisztériumi működése után 1945-ben a Bajai Tanítóképző Intézet igazgatója lett. Közben 1943-ban egyetemi magántanári címet is szerzett. 1945-ben a debreceni kormány megbízásából rövid, átmeneti időre, a professzorok megérkezéséig és igazolásáig vezette a Szegedi Egyetem Növénytani Intézetét és a Tanárképző Főiskola Növénytani Tanszékét. Bajáról 1949-ben távozott Egerbe, ahol a Tanárképző Főiskola alapító tagjaként a Növénytani Tanszéket hozta létre, és vezette egészen 1958-ig. Közben tevékeny részt vállalt a Nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola Növénytani Tanszékének kialakításában is. 1952-ben szerezte meg a biológiai tudomány kandidátusa, 1955-ben pedig a biológiai tudomány doktora címet. Egerből 1958-ban került az Agrártudományi Egyetemre, ahol az 1 évvel később Budapestről Gödöllőre áthelyezett Növénytani és Növényélettani Tanszék vezetését, s a tanszék távlati tervekhez igazodó kialakítását látta el. Hortobágyi Tibor kereken negyed évszázados tevékenysége a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Növénytani és Növényélettani Tanszékén meghatározó volt. Az egyetem vezetésében 1960-tól tudományos rektorhelyettesként, majd pedig a kulturális bizottság vezetőjeként vette ki részét. Kimagasló eredményeket ért el az oktató, nevelő munka színvonalának emelésében, a növénytannak és növényélettannak az állattannal, növénytermesztéstannal, és más rokon tárgyakkal való összehangolása terén. Ritka termékenységet árul el összesen 50 egyetemi jegyzete, tudományos, ismeretterjesztő és tankönyve, valamint 505 egyéb publikációja. A jegyzetekkel szemben a tan- és segédkönyveket részesítette előnyben. Irt általános és középiskolai tankönyveket, módszertani könyveket, s az általa szerkesztett egyetemi tankönyveket („Növénytan"), és kétkötetes növényhatározót a biológia legkülönbözőbb ágait tanuló diákok mind a mai napig a legfontosabb források között használják. A növénytani és növényélettani tanszék oktató kollektívájával írott, immár 3. átdolgozott kiadást is megért „Agrobotanikából" az ország jövendő agronómusai tanulnak. A gimnáziumok, valamint az általános iskolák számára írt tankönyvei 12, illetve 10 kiadást értek meg. A Növényhatározó 4, a Növénytan 10 kiadásban látott napvilágot. Tankönyveiért négyszer részesült nívódíjban. Legjelentősebb tudományos művei a következők: Phytoplankton organisms from there reservoirs on the Jamuna River, India, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1969; Das Leben des Szelider Sees (társszerző). Akadémiai Kiadó, Budapest. 1959: The microflora in the settling and subsoil water enriching besins of the Budapest waterworks. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973. Kutatásainak központjában az algák kvalitativ és kvantitatív vizsgálata, morfológiai, cönológiai, teratolóaiai és rendszertani problémák, s a halastavak produkciósbiológiai vizsgálata álltak. A halastavak mellett foglalkozott a Balaton, a Tisza és a Duna hidrobiológiái problémáival is. s távoli tájakról (pl. Indiából, Vietnamból), valamint különleges helyekről (pl. atomreaktor hűtővize, földalatti víztározók) származó minták vizsgálata során is rendkívül érdekes felfedezéseket tett. Rendkívül nagy értéket képviselnek kézzel készített rajzai. Nyomtatásban 200 000 jelent meg közülük. Munkáját. elsősorban rajzok készítésével, látásának romlásával pedig felolvasással életének hű társa, felesége Tamás Eszter segítette. 4 gyermeket neveltek fel, s 11 unokáiára is joggal lehetett büszke. Pálvája során számos országos ielleeű feladatot látott el. A Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztályának 1964—1985 között elnöke volt. A Hidrológiai Közlöny szerkesztőbizottságának 1952—1985 között volt tagja. Az MTA Hidrobiolóeiai Bizottságának. a Búvár folyóirat szerkesztőbizottságának a TIT Biológiai Választmányának és a Maavar Biológiai Társaság Botanikai Szakosztályának elnöke, a Tudományos Minősítő Bizottság Általános Biológiai Szakbizottságának tagja, később elnöke. További tevékenységének elismerését jelentette, hogy az Esztergomi Balassa Bálint Társaság tiszteletbeli taaiává. Esztereom város díszpolgárává, a Budapesti Művészetbarátok Egyesülete pedig elnökévé is választotta. Id^s korában mindemellett a Nvuadíias Agrárszakemberek Klubiának elnökségi taeiaként is tevékenykedett. A Maavar Rádió és Televízió közkedvelt előadója volt. A Magyar Hidrológiai Társaság 1985-ben választotta tiszteleti tagjává. Neve országosan és nemzetközileg is közismert. Tudományos elismertségét bizonvítia, hoav bolaár. csehszlovák. indiai, japán, maavar és szoviet kutatók növényfajokat és nemzetségeket neveztek el róla Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el. Megkapta a Bugát Pál-díjat, a Vásárhelyi Pál-díjat, a Hermann Ottó-díiat. a Pro Natura emlékérmet és az Akadémiai emlékérmet. Dr. Turcsányi Gábor