Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)
5. szám - Vermes László–Klimó Erzsébet–Fekete Balázs: Homoktalajok szennyvíztisztító képességének liziméteres vizsgálata Kecskeméten
302 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1990. 70. ÉVF., 5. SZÁM 2. A vízminőségi vizsgálatok eredményei 2.1 Az öntözővizek és a csapadékvíz minősége Rendszeres vízminőségi vizsgálatokat végeztünk a liziméter edényekre kerülő szennyvízből, a kontroll edények öntözésére használt vezetékes vízből (csapvíz), a csapadékvízből, valamint a talajszelvényeken átszivárgó, ún. talajszűrt vízből. A kiadagolt öntözővizek és a csapadékvíz átlagos minőségi jellemzőit az 5. táblázat mutatja. 5. táblázat Az öntözővizek és a csapadékvíz átlagos minőségi adatai — Kecskeinét, 1979—84 Megnevezés Szennyvíz Csapvíz Csapadékvíz ICOI d NH 4 Ö.P Na % Mg% Ö. sótart. Víztípus kationok mg/l mg/l mg/l •ig/1 127—300 17— 40 3—14 34—39 38—54 500—700 0,0—1,7 13—18 41—55 256—312 1— 19 0,8—12,0 0,1—0,9 8—21 21—48 52—130 szerint: Ca-Mg Mg-Ca, CaCa-Mg Mg anionok szerint: HC0 3 HC0 3 HCO3-CIso 4 Cd mg/l 0,004 0,002 0,0005 Cu mg/l 0,006 0,0002 0,035 Hg mg/l 0,003 0,0001 0,0 Ni mg/l 0,015 0,004 0,005 Zn mg/1 0,016 0,081 0,125 Pb mg/l 0,005 0,002 0,0005 Mo mg/1 0,008 0,004 0,002 Co mg/l 0,002 0,001 0,0002 Fe mg/l 9,33 0,008 0,006 Cr mg/1 0,10 0,20 0,08 Mn mg/l 0,312 0,009 0,0005 magas koncentrációja. Anionok szerinti víztípusa hidrokarbonát-klorid-szulfátos. 2.2 A tiszta vizes öntözés eredményei A kísérlet első évében, 1978-ban a betöltött talajrétegek beiszapolása érdekében egyöntetűen csak vezetékes ivóvízzel végeztünk öntözést minden liziméteren. Az átszivárgó vizek vizsgálati eredményeiből megállapítható, hogy az öntözés hatására a talajok kilúgozódása következett be. Az átszivárgó vizek magas sótartalommal, nagy mennyiségű aniont és kationt mostak ki a talajból. Jellemző minden liziméternél az átszivárgó víz nagy nitrát tartalma. A homokos talajú Iiziméterek esetében az átszivárgó víz minőségi értékei kedvezőbbek a löszös talajúakénál, de a sókon kívül kétszer-háromszor több N0 3 távozik a talajból, mint a löszös Iiziméterek esetében, és a 2 m-es edények értékei a legnagyobbak. Feltételezhető, hogy a nitrátkimosódás a talaj nitrogén-készletéből származik, mivel az edényekre nitrogén csak a csapvízzel és a csapadékvízzel kerülhetett, ezeknek N-tartalma viszont igen csekély. 2.3 A szennyvizes öntözés eredményei A szennyvízöntözés ideje alatt (1979—84 között) kapott nagy mennyiségű vízminőségi adat feldolgozásához első lépésként a vizsgálandó adathalmazt ésszerű, használható mértékűre kellett csökkenteni, ezért liziméterenként kiszámítottuk az egyes paraméterek mért értékeinek az adott paraméterre vonatkozó vízmennyiséggel súlyozott átlagait, a következő összefüggés alapján: ^ (Xl ví -IÁ) A szennyvíz a szervesanyag tartalom szempontjából nem koncentrált, az éves átlagokon belül viszonylag alacsony KOT, NH 4 és foszfor tartalmú. Összes sótartalma az öntözés szempontjából nem kedvezőtlen. Az összes só, valamint a Na% alapján a szennyvíz jó vízgazdálkodású, nem szikes talajok öntözésére alkalmazható. A Mg% értéke esetenként meghaladja az öntözővíz minőségi normában előírt értéket. Kationok szerint a Ca-Mgos, anionok szerint a HC0 3-os víztípusba tartozik. A vizsgált nehézfémek mindegyike a megengedhető határérték alatt, javarészt a kimutathatóság határán fordul elő a kecskeméti szennyvízben. A csapvíz sótartalma mintegy fele-harmada a szennyvízének, Na% -a kisebb, Mg%-a azonos értékű, víztípusa is azorosnak mutatkozik a szennyvízével, de a kationok között gyakrabban a magnézium dominál. A nehézfém adatok közül említést érdemel a szennyvízhez képest valamivel magasabb Zn-érték, de ez is jóval a megengedhető érték alatt van. A csapadékvíznél figyelemre méltó a viszonylag magas NH 4_ és összes P-érték, valamint a Cu és a Zn akár a csapvízhez, akár a szennyvízhez képest, de különösen a várakozáshoz képest relatíve Xlp = (1) Li ahol Xr.pl i = 1 az L-edik liziméter ?>edik paraméterének i-edik értéke L t: az L-edik liziméter i-edik méréseihez tartozó vízmennyiség L értékei: 1... 12 — szűrt víz 13 — szennyvíz 14 — csap víz (vezetékes ivóvíz) 15 — csapadékvíz Az így képzett éves átlagok jellemzőiből példaként bemutatjuk az 1980. és az 1984. évi adatokat a 6. és 7. táblázaton. A kiöntözött szennyvíz és a szűrt víz kémiai adataiból tisztítási hatásfokot számítottunk. A hatásfok elemzések alapján jelentós tisztulás figyelhető meg a KOI, az NH 4 és a P0 4 esetében; ezen paraméter éknél a tisztítási hatásfokok %-os értékei a következők: KOT* NH 4 P0 4 Homok talajú liziméter ekben : a 105 cm-es talajszelvényben: 92—95% 96—99% 72—99%
