Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)
5. szám - Zsuffa István: A fölszíni vízkészlet föltárása a hidrológiai folyamat??? (I. rész)
ZSUFFA I.: A fölszíni vízkészlet föltárása 269 A vízjárás folyamata \ A tarozo Kiürülésé u/ szintről újra indul 1 0. n minimum © A javasolt masodtagos Poisson folyamat Hipotézisek (A hipotézisek tesaelcnaók) A fölszj'n olati utánpótlás egyet/en lineáris tározó Ma a - A " Ch és dV- Adh dV - Qdt — - Adh - K t es 1 C ? dh -*(*-*») Jdt - ~ J ~ ahonnan Q- Q 0e (T) Az árhullámot; száma független nóucAményu^ eseményfolyamat , azaz az árhullámok száma Poisson eloszlású A* -A (3) Q'q eloszlású gyakorisági elemzéssel becsülhető Az. ábrán vázolt, sémával tetszőleges hosszúságú adatsor generálható, amelynek metszései a < Gt' 0 mm esetén az eredeti adatsor a természetes vi'zKészletere jellemzi valószínűség változók nagy mintáit szolgáltatja - 1-S* <x árhullámok 5. ábra. A természetes hasznosítható vízkészleteket jellemző föltételes eloszlásfüggvény-nyalábok energia-termelés pedig a vízhozamokból, vízállásadatokból és folyószakasz esésviszonyaiból számított paraméterrel jellemzi a folyószakasz hasznosítható vízerőkészletét. A folyóvíz életterének, ökoszisztémájának legfontosabb mutatói, a vízfelület, az átlagmélység, az átlagsebesség, a mélységek és sebességek eloszlása a vízállások függvénye. Az ökoszisztéma alakulásának sztochasztikus folyamata tehát a vízállások folyamatának általában determinisztikus transzformálásával jellemezhető. Ezen az úton, a tervezett beavatkozások — tározás, duzzasztás, vízátvezetés — hatásának szimulálásával a vízgazdálkodási építményeknek az ökoszisztémára való hatása egyértelműen leírható. A fölsorolt mutatók azonban a mérceszelvényre korlátozva semmitmondóak: az árvízi vízállások csak a folyószakasz védvonalainak geodéziai adataival való összehasonlítás után értékelhetők. A
