Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

4. szám - Abdullah Haj Soliman: Adalékok a szuszpenziók ülepedéséhez, különös tekintettel a kezdeti koncentrációjukra

A. H. SOLIMAN: Szuszpenziók ülepedése 235 sebességmaximum értéke annál gyorsabban kö­vetkezik be, minél nagyobb a kezdeti koncentrá­ció, amelyet a szaggatott vonal jelöl. Ez azért van így, mert a kezdeti koncentráció növelésével job­ban csomósodnak a szemcsék és gyorsabban le,­ülepednek, és ezzel növelik a koncentrációválto­zás sebességét. Minden görbe maximumértékét csökkenés követi, mert a szilárd anyag nagyobb része már kiülepedett és csak a kisméretű és egy­mástól a nagyobb távolságra lévő lebegő szem­csék szabad ülepedése történik, amely az idő mú­lásához képest lassú változást okoz a koncentrá­cióban, illetve a koncentrációváltozás sebességé­ben. 14. ábra. A koncentráció-változás sebessége a kezdeti koncentráció függvényében, különböző ülepedési se­bességek mellett A 14. ábrán jól láthatjuk a lineáris változást a koncentrációváltozás sebessége és a kezdeti kon­centráció között különböző ülepedési sebességek mellett. A koncentrációváltozás sebessége nő a kezdeti koncentráció, illetve az ülepedési sebes­ség növekedésével. A kiülepedett szilárd anyag át­lagkoncentrációjának növekedését a kezdeti kon­centráció, illetve a mélység (ülepedési sebesség) növekedésétől függően a 15. ábra szemlélteti. Az ábra segítségével a kezdeti koncentrációtól füg­gően meghatározhatjuk a leülepedett szilárd anyag átlagkoncentrációját és ezzel a leülepedett anyag tömegét, amelyből viszont a lebegő anyag töme­gét és koncentrációját határozhatjuk meg. A 16—17. ábrák szemléltetik a fluxust** és li­neáris változását a leülepedett szilárd anyag át­lagkoncentrációja függvényében különböző ülepe­dési sebességek mellett. A két ábrát összehason­** „Fluxus" = Egységnyi felületen áthaladó üledék­hozam. Q Ig/U 15. ábra. A leülepedett zagy átlagkoncentrációjának változása a kezdeti koncentráció függvényében külön­böző ülepedési sebességek mellett lítva ezek látszatra egymásnak ellentmondanak, mivel a 16. ábrán az látható, hogy egy állandó fluxusérték mellett nagyobb ülepedési sebesség szükséges a nagyobb koncentráció eléréséhez, hol­ott a 17. ábrán éppen ennek az ellenkezőjét ta­pasztalhatjuk. Ez természetesen azért van, mert a 16. ábrán feltüntetett ülepedési sebességekhez tartozó görbéket úgy határoztam meg, hogy fél óra ülepedési idő után mértem a koncentrációt különböző mélységekben, a 17. ábránál viszont 45 cm mélységre számoltam az ülepedési sebessége­ket a mérési idő változtatásával. Tehát mindkét H esetben v =— képlettel számoltam. Nyilván a kép­t let alkalmazása helytelen az ülepítésben, de ezt sajnos az irodalom mégis használja [5; 10; 13]. A jelenségnek több oka van: például az, hogy nem minden szilárd szemcse indul a szuszpenzió fel­színéről, mint ahogy a képlet feltételezi, sőt kez­detben a kis méretű szemcsék felfelé mozognak a nagyobb szemcsék ülepedése által kiszorított áram­ló vízzel, másrészt az, hogy akármelyik tényező (H vagy t) változtatása (18. ábra) jobban befolyá­solja az ülepedési sebességet, mint a mérési he­lyen történő koncentrációváltozás. E helyett a képlet helyett véleményem szerint

Next

/
Oldalképek
Tartalom