Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

4. szám - Abdullah Haj Soliman: Adalékok a szuszpenziók ülepedéséhez, különös tekintettel a kezdeti koncentrációjukra

230 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1990 . 70. ÉVF. 3. SZÁM Adalékok a szuszpenziók ülepedéséhez különös tekintettel kezdeti koncentrációjukra « Abdullah Haj Soliman Nehézipari Műszaki Egyetem Asványelőkészítési Tanszék Miskolc—Egyetemváros 3515 Kivonat: Ismert tény, hogy az ülepítés a szennyvíztisztítás leggazdaságosabb művelete, mert az ülepítő medencék a szennyvíztisztító telepek legegyszerűbben megépíthető és üzemeltethető műtárgyai. Adott szennyvíz esetén az ülepítő medencék méretezéséhez nélkülözhetetlenek a laboratóriumi vizsgálatok. A cikk háromfajta, kisméretű, könnyen kezelhető mérőhengerben zajló, a kezdeti koncentrációtól függő ülepedési folyamatról számol be. A vizsgálatok különböző szemcseméret-eloszlású őrleményekkel folytak. Kulcsszavak: szennyvíztisztítás, ülepítés, ülepedési sebesség, szemcseméret-eloszlás, koncentrációváltozás, sebesség, szuszpenzió réteg, átlagkoncentráció 1. Bevezetés Ismeretes, hogy az ülepítés a leggazdaságosabb és a legelterjedtebb művelet a szennyvíztisztítási technológiában. Adott szennyvíz esetén az üle,pítő medencék méretezéséhez nélkülözhetetlenek a laboratóriumi vizsgálatok. Ennek érdekében három kis laboratóriumi méretű, könnyen kezelhető mérőkészüléket készítettünk. Az ülepítést befolyásoló fő tényező a szuszpenzió kezdeti koncentrációja [1; 4; 6; 11; 12]. A kezdeti koncentráció növelésével sorra más hatásmechanizmus lép fel, és így szabad-, hátráltatottülepedésről, illetve kompresszióról (sűrítésről) beszélhetünk. Eddig is igen sok kutató foglalkozott az ülepedési sebesség és a szuszpenzió koncentrációjának az összefüggéseivel [6; 7; 8]. Ezek általában elméleti eredmények, és kissé távol maradnak a gyakorlattól. Ezért a cikk a kezdeti koncentráció növelésével követő változásokat, az ülepedés során keletkező és a gyakorlatban fontos tényezők alakulását tekinti át. 2. A készUlék Mivel az ülepítőmedencével azonos magasságú ülepítőhengerrel, amely akár három méter hoszszú is lehet [2; 3; 5; 7; 9; 13] nagyon körülményes kísérletezni, ezért 1 méter magasságú, 8 cm átmérőjű, oldal csöves, illetve mozgatható szívófejjel mérőhengert készítettünk. A mintavétel során történő hibák és a vízszint jelentős csökkenése pontatlan eredményekhez vezettek a készülékkel végzett kísérletek során. Ezért egy zavarosság (fényelnyelés) alapján működő koncentráció-mérőkészüléket terveztünk (1. ábra). A fénysugár korlátozott erőssége miatt a mérőedény keresztmetszete csak 5,25X3,15 = 16,5 cm

2 volt. A készülék egy fényszabályozó, jelerősítő, automatikus digitális voltméter is egy függőlegesen mozgatható egységből áll. Az automatikus digitális voltméteren három különböző mérési tartományban lehet leolvasni a mért koncentrációnak megfelelő jeleket. Ezek desztillált víz esetén 2,60; 4,10 és 10,20 V-nál kezdődnek. A-A 1. ábra. A zavarosságmérő készülék 3. Kísérletek Mivel a zavarosság-mérőkészülék érzékeny a szuszpenzió színére, a kísérletekhez különböző szemcseméret-eloszlású, azonos színű mészkőőrle-