Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)
4. szám - Bodnár Imre: A komposztált kommunális szennyvíziszap – iszaptrágya – üzemi hasznosítása
BODNAR I.: A komposztált szennyvíziszap hasznosítása 225 A kommunális szennyvíziszapot ajánlhatjuk kellő körültekintés és vizsgálat alapján mezőgazdasági hasznosításra. A szennyvíziszap üzemi felhasználásában az üzemünk által alkaímazott eljárás egyszerű és gazdaságos. A markolóval történő átrakás-keverés egyszerű levegőztetéssel biztosítja a baktériumok működésének kedvező feltételeit, melynek eredményeként jó minőségű iszaptrágya nyerhető. A termőföldön való alkalmazás szempontjából kiemelt szerepet tulajdonítunk az iszap magas nitrogén-, foszfortartalma mellett néhány, a növények számára fontos nyomelem meglétének is. Az érlelt szennyvíziszap nem befolyásolta károsan a talajszerkezetet. Az iszap felhasználása során a mezőgazdasági üzemekben alkalmazott gépek és technikai eszközök — szállító-, rakodó- és talajművelő gépek — kivétel nélkül alkalmasak az iszaptrágya hasznosítására. A tanulmány az „szaptrágya" fogalmát az alábbiak szerint értette: Iszaptrágya a kommunális szennyvizekből nyert iszapnak adalékanyagokkal dúsított, különböző szerves és szervetlen anyagokat tartalmazó halmaza, a növények fejlődését segítő homogén, bűztelen, földszerű anyag, amelynek szántóföldre való kijuttatása és talajba dolgozása megoldott. Irodalom Bodnár I.: A melioráció eddigi eredményeinek elemzése a továbbfejlesztés érdekében a Kaposvári „Kapostáj" Mg. Tsz.-ben. (Diplomadolgozat.) DATE, Debrecen, 1984. Czencz F.—Schummel P.: Zárójelentés a kaposvári települési szennyvíziszap komposztálásának próbaüzeméről. KATE Mosonmagyaróvár, 1987. Czyzyk F.: Városi szennyvizek iszapjának felhasználása könnyű talajú rét trágyázására. Warszawa, 1975. 12. köt., 2. sz. Csaba L.: Kaposvári szennyvíztisztító-telep szennyvíziszap-utókezelés — végleges kezelési utasítás. MÉLYÉPTERV Budapest, 1987. Fekete Z.: Talajtan és trágyázástan. Mg. Kiadó, 1958. Termőtalaj és védelme. Egyetemi Nyomda, Budapest, 1954. Kemenesy E.: Talajművelés. Mg. Kiadó, Budapest, 1964. Talajerőgazdálkodás. Akadémiai Kiadó, 1959. Láng G.: Növénytermesztés. Mg. Kiadó, Budapest, 1976. Mottl W.: Gyakorlati kísérletek mechanikailag víztelenített derítési iszap mezőgazdasági hasznosítására. österreichische Wasserwirtschaft 1981. 33. kötet 3/4. sz. Sipos G.: Földműveléstan. Mg. Kiadó, Budapest, 1972. Stefanovics P.: A termőföld megismerése, használata és védelme. Tudományos Mezőgazdaság XX. évf., 5. sz., 1982. Steffen G.—Lampe J.: Települési hulladékokból készült komposztok mezőgazdasági felhasználásának üzemgazdaságossági megfontolásai. Miill und Abfell, 1981. 13. évf. 2. sz. Volkova M. P.: Városi szennyvíziszap felhasználása szerves trágyaként. Leningrád—Puskin, 1974. 218. köt. 76. p. A kézirat beérkezett: 1989. október 11. Közlésre elfogadva: 1990. január 12. Recycling of composted communal sludge — sludge manure — on farmlaiuls Bognár, I. Abstract: Among the efforts at higher crop yields and improved efficiency in agricultural production the practical applications of biotechnology, in the present instance the in-farm recycling of composted sewage sludge (sludge manure), play an increasingly important role. Accurate information about the composition of the sludge, specifically on its metál content is essential to agricultural uses of the product. Integration of the laboratory checked sewage sludge as a plánt nutrient into the nutrient managament system of agricultural operations constitutes an importont task. The engineering, technical and operational eriteria of disposal — with due regard to the hydrological conditions of the area and to environmental protection — assume paramount significance. In realizing these objectives important contributions are expected from the farming operations. In response thereto the „Kapostáj" Farming Cooperative agreed to start farm trials on composted sludge disposal on its fields. Keywords: Composting, sewage sludge, organic manure, sewage recycling in agriculture. 1940-ben született Taktaszadán. Növénytermesztési üzemmérnöki, később agrármérnöki oklevelet szerzett. Növénytermesztő műszaki tanári diplomája is van. Különböző munkahelyeken mezőgazdasági gyakorlatot és hivatali tevékenységet folytatott. 1976 óta elnöke a Kapostáj mg. termelőszövetkezetnek. A Magyar Agrártudományi Egyesület tagjaként szakirodalmi tevékenységet folytat. BODNARIMRE