Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

3. szám - Refuznyiki - Kató Pál: Halottakról jót, vagy semmit…

30IÍS0DI A.: A Fertő-t-j baktériumközössége j^y 1. táblázat folytatása f .53 ^ <- .Í 2 8. 2< ifi I I I ,§ 1 II i- II H f- l. II is. {8 ll la, Is. |f §2 |s |I jt |I U t% Nedves hőtűrés 60 °C/10' 4 14 7 — — 5 7 6 70 °C/10' 4 14 2 — — 5 6 3 — 80 °C/10' 2 10 — — — 4 5 — — Lakmusz-tej teszt 3 14 7 — — 7 35 7 Szerves savak sóinak értékesítése C-forrásként Na-acetát 4 14 6(1) (1) (3) 6 — 37 7 Na-benzoát (3) (14) — (1) (3) (4) — 1 (3) Ca-laktát 3(1) 2(7) — -— — — — 32(3) a) Na-oxalát — — — — — — — — (i) Na-piruvát 4 9 — — — 6 (3) 37 7 Na-szukcinát 3 (14) 1(6) — (3) 6 7 37 7 Na-tartarát 2(2) (14) — — (3) — (I) — (7) Na-malonát 4 — — — — 1 (3) Na-glukonát — — — — — — (1) — (7) Na-szalicilát 3 14 — — (3) — — (2) Mucic acid — — — (1) (3) (2) — — (2) Aminosav dekarboxiláció arginin — 3 — — — — — 18 7 lizin 1 — — — — — — — — ornitin — — — — — — — — — Aminosavak értékelése C- ós N-forrásként tirozin — — — — — — — — — gliein 1 — — — — — — — 3 ornitin — 4 — — 1 — — 2 7 arginin — 1 — — 1 — — 2 6 szerin — — — — — — — — 7 treonin — — — — — — — — 3(1) eisztein 1 — — — — — — 3 hisztidin — — — — — — 2 Kitin hidrolízis — — — — 1 7 Xantin lebontás — — — — — 12 —. Hipoxantin lebontás — — — — — — — 22 — Mozgásképesség — — — — — 6 7 37 7 sával Gordon és mtsai (1973) módszere alapján, szervetlen N-forrást tartalmazó táptalajon vizsgáltuk, mely az adott szénhidrátot 1%-os végkoncentrációban tartalmazta. A baktériumok szintetikus táptalajon történő növekedésének vizsgálatához szérjorrásként glükózt, nitrogénforrásként (NHO2HPO4, valamint NaNO-, tartalmú ferde agart használtunk. A Tween-ek (20, 40, 60, 80) bontását Sierra (1957) módszere szerint tanulmányoztuk. A NaCl toleranciára a kontrollhoz (0% NaCl tartalmú tápleves) viszonyított növekedés mértékéből következtettünk. A növekedés hőmérsékleti intervallumát és a pH-toleranciát a kontrollhoz (22 °C, ill. pH = 7,0) mért növekedés-intenzitási különbségek alapján határoztuk meg. A DNáz és az RNáz aktivitást Jeffries és mtsai (1957), a tributrin hidrolízist Kurup & Schmitt (1973) szerint detektáltuk. A lecitináz aktivitás értékelése Macfarlane és mtsai (1941) módszere alapján történt. Citrátnak, mint egyedüli szénforrásnak az értékesítését Simmons'-citrát-agar felhasználásával figyeltük meg. Az epesók hasznosítására MacConkey-agaron, illetve 5%, valamint 10% epesó tartalmú agaron észlelt növekedés mértéke utalt. A kitin és hippurát hidrolízisét, továbbá az arginin, lizin és ornitin dekarboxilázok aktivitását Cowan & Steel (1974), a tellurit redukciót Kurup & Schmitt (1973) módszerével tanulmányoztuk. A nedves hőtűrés vizsgálatához a 24 órás levestenyészeteket 10 percig vízfürdőn 60 °C, 70 °C, illetve 80 °C hatásának tettük ki, majd nutrient-agarra lemezeltük, s az inkubációs idő elteltével a túlélő baktériumok növekedésére kémleltünk. A lakmusz-tej teszt Bacto litmus milk felhasználásával történt. A szerves savak sóinak (lásd 1. táblázat) egyedüli szénforrásként történő értékesítésére a növekedés mértéke és a pH alkalikus irányba tolódása utalt. Az aminosavak egyedüli szén- és nitrogénforrásként történő hasznosításához az 1. táblázatban feltüntetett aminosavakat vizsgáltuk. A xantin és hipoxantin lebontásának tanulmányozásához a Cowan & Steel (1974) által javasolt táptalajt használtuk. A mozgásképességet egyrészt fénymikroszkópban függőcsepp-preparátumok segítségével, másrészt elektronmikroszkópos vizsgálatokkal figyeltük meg.