Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

3. szám - Borsodi Andrea: Számítógépes analízisek a Fertő-tó nyíltvízi régiójának baktréiumközösségén

173 Számítógépes analízisek a Fertő-tó nyíltvízi régiójának baktériumközösségén A modern vízbakteriológiai kutatások egyik kulcskérdése napjainkban a természe­tes vizek baktériumközösségeinek minőségi szintű analízise. Állóvizeink közül a Balaton baktériumközösségeinek faji összetételéről az 1940-es évektől napjainkig számos adattal rendelkezünk, ugyanakkor a Fertő-tó mikrobiológiai vizsgálata mindezidáig csak közegészségügyi rutintesztekre korlátozódott. A tanulmány, amely a Fertő-tó magyarországi területének nyíltvízi baktériumközössége számítógépes analízisének eredményeit mutatja be, elsőként foglalkozik a tó baktériumpopulá­cióinak faji összetételével. Megállapítja, hogy az őszi-téli időszak Fertő-tavi bak­terioplanktonjának tömeges gyakoriságú tagjai általában nem fermentáló és anae­rob körülmények között nem szaporodó szervezetek. Rávilágít arra a Fertő-tó víz­kémiai viszonyaiból következő tényre, hogy a nyíltvíz nagy számban tartalmaz nagy sókoncentrációk és magas pH-értékek tolerálására képes, nem tipikusan savterme­lő szervezeteket. vízbakteriológia, faji összetétel, numerikus analízis, Fertő-tó, nyíltvíz Borsodi Andrea Eötvös Loránd Tudományegyetem Mikrobiológiai Tanszéke, Budapest, Múzeum krt. 4/A. 1088 Kivonat: Kulcsszavak: 1. Bevezetés A mikroorganizmusok döntő szerepet játszanak a folyók és tavak vizének öntisztulásában, detoxi­fikálásában, ásványosítási folyamataiban, stb. E tényre vezethető vissza, hogy a természetes vi­zek anyagforgalmában kiemelkedő fontosságú bak­tériumfajok megismerése és a mikrobióta egyes tagjai biokémiai teljesítőképességének felderítése napjainkban a modern vízbakteriológiai kutatá­sok középpontjába került (Szabó, 1988). Magyarország állóvizei közül a minőségi szin­tű (fajiszintű) vízbakte-riológiai ismeretek tekin­tetében csak a Balatonról és a Hévizi-tóról ren­delkezünk értékelhető adatokkal. így a század 30­as és 40-es éveiben Haranghy munkásságához (1941) fűződnek az első magas színvonalú és volumené­ben is elismerésre méltó tanulmányok a Balaton vize és üledékei baktériumközösségeinek összeté­teléről. A Balaton és környéke különböző vízi, szubhidrikus és terresztrikus élőhelyei baktérium­közösségeinek modern számítógépes és az izolált tiszta tenyészetek élettani-biokémiai karakterisz­tikáira alapított numerikus analíziseit a 70-es évek végétől az ELTE Mikrobiológiai Tanszéké­nek munkatársai kezdeményezték. Közülük Su­man és Szabó (1982) a Zala folyó alsó szakasza fe­néküledékének aktinomiceta közösségeit elemezték. Farkas (1982) a Zala vizének a tó biótájára gya­korolt hatását bakteriológiai módszerekkel mu­tatta ki. Langó (1982) a tó északi parti turzásai­nak és terresztrikus talajainak Bacillus-populáció­in, míg Szabó Zsuzsa (1982) a Balaton mederiszap Micromonospora-népességein a tó bakteriológiai kutatása történetében a legmélyrehatóbb, nagy­részletességű, számítógépes differenciálást való­sította meg. A Balaton nyiltvize baktériumnépes­ségének összetételét Kotsis és mtsai (1982) tár­ták fel, míg Márialigeti és Rajki (1982) vizsgála­tai tették lehetővé a balatoni halfajok bélcsator­nájában élő aktinomiceták megismerését. Farkas és mtsai (1982) a tó nádasaiban a víz öntisztulá­sáért felelős epifita mikróbapopulációk összetéte­lét és biokémiai aktivitását demonstrálták. Phavi Van Ty (1982) csopaki vörösföldek aktinomiceta közösségein, Contreras (1982) a Balaton térségé­ből származó Diplopodák fécesz-mikrobiótáin vég­zett Adanson-típusú numerikus analíziseket. Ugyanakkor Arnaldo Prieto (1982) és Fernandez (1982) a Hévizi-tó vizének és gyógyiszapjának ad­dig ismeretlen szaprofita mákróbaközösségeit ta­nulmányozták. Ellentétben a Balatonnal, a Fertő-tó mikrobio­lógiai vizsgálata mind a magyar, mind az oszt­rák oldalon mindezidáig csak közegészségügyi ru­tintesztekre korlátozódott. Az itt bemutatásra ke­rülő tanulmányommal, mely a Fertő-tó magyar­országi területe nyíltvízi baktériumközössége faji szintű számítógépes analízisének eredményeit tár­ja elénk, a tó vizének biológiai és kémiai öntisz­tulásában szerepet játszó mikroorganizmusok élet­tani-biokémiai jellemvonásainak megismeréséhez is szeretnék hozzájárulni. 2. Vizsgálati anyag és módszerek Bakteriológiai vizsgálatok céljaira a Fertő-tó magyarországi területe nyíltvízi régiójából — az ún. külső tavak területéről — 4 mintavételi hely­ről gyűjtöttünk vízmintákat a vízfelszíntől kb. 25—28 cm-es mélységből aszeptikus körülmények

Next

/
Oldalképek
Tartalom