Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)
3. szám - Szabó Tamás: A nyomás alatti szennyvízcsatornázás tapasztalati és a PRESSKAN rendszer
146 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1990 . 70. ÉVF. 3. SZAM arányát (pl. 5/16). Fogyasztói egységül egy háztartást (lakás) célszerű felvenni, a közintézményeket szennyvízmennyiségük arányában kell fogyasztói egységben kifejezni. (1. táblázat és 7. ábra). Az eljárás az áramlási veszteségek számításánál lehetővé tesz minden az adott esetben megengedhető közelítést. A PK—X—40 szivattyú nagy nyomása lehetővé teszi a hálózatok nagyobb részében 50—60 mm körüli csőméretek alkalmazását. A méretezésnél a hangsúlyt a jó öblítésre, a gyors vízcserére (rövid tartózkodás) kell fordítani, az áramlási veszteséget többnyire elegendő a leghosszabb ágon ellenőrizni. 1. táblázat A PRESSKAN rendszer méretezéséhez A szennyvíz csúcsórai lefolyása a PRESSKAN beemelőkhöz a csatlakozó háztartások n számának függvényében és a beemelőket terhelő napi Qd szennyvízmennyiség százalékában: n 1—2 34567 8 9 10 11—1 % 40 33 30 28 26 24 22 21 20 18 n 13—14 15—19 20—39 40—60 61—100 100— % 17 16 15 14 12 10 Egy PRESSKAN beemelővel ellátható háztartások 11' száma a háztartások átlagos Qa m 3/d szennyvízmennyiségének függvényében : Q d 0,3 0,4 0,5 0,6 0,8 1,0 n' 22 15 11 8 6 5 A PRESSKAN rendszerek tartalékkészletezése (szivattyúk és alkatrészek) a beemelők számának függvényében: Beemelő Normál Fokozott biztonság db db db 1— 5 1 1 6— 20 2 3 21— 40 3 4 41—60 4 5 61—100 5 6 101—200 6 8 200— 3 % 4 % A jól méretezett PRESSKAN csatornahálózat tökéletesen öntisztító, öblíteni nem kell. Meg kell jegyezni, hogy a PRESSKAN rendszerek pontos méretezésére a tartózkodási idő csökkentése miatt is törekedni kell, annak ellenére, hogy a szükségesnél nagyobb csőátmérő alkalmazása — a szivattyú nagy nyomástartománya miatt — csak azzal a következménnyel jár, hogy a csövek idővel beszűkülhetnek és a nyomás megemelkedhet, azaz a rendszer mintety „beszabályozza" önmagát. (A kis teljesítményű, centrifugáiszivattyúk — ezzel ellentétben — nem képesek a rendszer nyomását és ezáltal az áramlás sebességét fokozni, ezért a beszűkülés önmagát fokozó folyamattá válik, a csövek eltömődnek). 5. A nyomás alatti szenny vízcsatornázás tapasztalatai A GP rendszereket az USA-ban — 20 évvel az ugyancsak általa támogatott Albany-i LPS kísérletek után — az Environmental Protection Agency (EPA) 1985-ben vizsgálta. A STEP rendszerek 15 éves tapasztalatait a California State Water Resources Controll Board 1983-ban elemezte és publikálta. A legfontosabb, Magyarországon is hasznosítható tapasztalatok: — A megbízható és gazdaságos üzem feltétele a jó építés. — A hosszú távon is megbízható öntisztítást biztosító öblítési határsebesség GP rendszereknél 0,9 m/s. Előülepítéses (STEP) rendszereknél öblítési határsebességet nem kötnek ki. (Az MI—04 151/86 0,4 m/s-ot ír elő). — Az LPS szivattyúk megbízhatósága (a két javítás közötti idő) 1,2—19,6 év volt. — Az üzemzavarok gyakoriságuk sorrendjében: szintkapcsolás hibái, az alacsony nyomású csőrendszerekben a légzárványok által okozott üzemzavarok, szivattyúk eltömődése és a motorok leégése, a visszacsapó szelepek elzsírosodása vagy lefagyása. — Korróziómentesség csak megfelelő anyagok (bronz, műanyag, rozsdamentes acél) alkalmazásával érhető el, festés nem alkalmas. — Tartósan alulterhelt rendszereknél az előülepítéses megoldások (STEP) előnyösebbek. — A szivattyúk súlya és szerelvényezése tegye lehetővé, hogy a karbantartást és javítást egy fő végezhesse. — Szagosodás nem fordult elő. — A csőhálózat pozitív nyomásának tartása az elzsírosodás csökkentése miatt is szükséges. Nyomástartó szerelvényeket alkalmaznak vagy a leszívás (a szivattyúk eltömődése, kiszáradása) ellen az LPS beemelőkben szerelt légbeeresztő szelepekkel védekeznek. — A nyomás alatt gyűjtött szennyvíz, az infiltrációmentesség miatt 25—50%-al töményebb, mint a gravitációs rendszereknél. A kevesebb szennyvíz olcsóbban és kisebb kapacitású telepeken tisztítható. Különösen érvényes ez a megállapítás (annak ellenére, hogy a szennyvíz a tisztítótelepekre anaerob állapotban érkezik) az előülepítéssel működő (STEP jellegű) rendszereknél. — A csatornaművek beruházásánál a rendszer indokolt és szakszerű alkalmazásával 25—90%os beruházási költségmegtakarítás érhető el. — Az üzemeltetés költségei a gravitációs rendszereknél tapasztaltakhoz hasonló, de az üzemeltetési szakmunka aránya nagyobb. 6. Összefoglalás A szennyvizeket vízgazdálkodási, környezetvédelmi, közegészségügyi és egyéb okokból el kell vezetni, azaz gyűjteni, kezelni és elhelyezni. Magyarországon a műszaki infrastruktúra hiányának ma a közműellátást illetően legjelentősebb eleme a közcsatornázás elmaradása a közműves vízellátáshoz képest. A nyomás alatti szennyvízgyűjtés — (köz)csatornázás — termelékeny, időben és térben jól szakaszolható beruházásokat eredményezhet, csökkentheti a beruházási és/vagy a beruházás megkezdéséhez szükséges költségeket.
