Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)
2. szám - Waijandt János–Bancsi István: A Tisza és mellékfolyói vizének és üledékének nehézfémtartalma
WAIJANDT I.— BANCSI I.: A Tisza nehézfémtartalma 37 szennyezőanyagok kibocsátására a mostanihoz hasonló hossz-szelvény vizsgálat a jövőben is indokoltnak látszik. Rövidebb időközönként (1—5 évenként) végzett vizsgálat esetén — tekintettel a jelenlegi kis fémterhelésükre — a Lónyai csatorna a Bodrog és a Körös torkolata környéki vizsgálatok elhagyhatók. Ritkább időközönként (több mint 5 évenként ) történő vizsgálatkor a mostanival (egyben az 1979. évivel) azonos mintavételi szelvényeket célszerű választani, biztosítva ezzel az eredmények megbízható összehasonlítását. 4. Összefoglalás 1986 szeptemberében a Tisza Szamos torkolata feletti szelvényétől a Maros alatti szelvényéig 30 szelvényben, továbbá 8 mellékfolyóban mintáztuk a vizet és üledéket. Ezen mintákból a víz összes Fe-, Mn-, Cu- és Cd-koncentráció ját, továbbá az üledékminták Zn-, Cu-, Cd- és Hg-tartalmát határoztuk meg az atomabszorpciós spektrofotometria módszerével. A Tisza mellékvízfolyói közül a Szamos, a Sajó, a Zagyva (Szolnok szennyvizével együtt) és a Maros vize fémenként eltérő mértékben kedvezőtlen hatással van a Tisza fémkoncentrációjára. Ennél nagyobb mértékben kedvezőtlen hatással van a torkolatuk alatti Tisza-meder üledékminőségére. A hossz-szelvény vizsgálat idejét jellemző kis tiszai vízhozam mellett a folyóvíz fémtartalma kedvezően alacsony volt, jelentősen elmaradva az egyes vízhasználatok szabta határértékektől. A Tisza hossz-szelvényében a Szamos torkolatától Szeged feletti szelvényéig a Zn és Cu esetében az üledék fémkoncentrációjában kismértékű csökkenés volt megfigyelhető. A Cd és Hg esetében a mellékfolyók hatásaként jelentős növekedést tapasztaltunk több folyó torkolat alatti Tiszaüledékében. Figyelemre méltó, hogy az üledékeredmények alapján nem látható csökkenés a Sajó Hg és Cd terhelésében, és észrevehetően nőtt a Maros Cu ós Hg terhelése az 1979-ben mért értékek tükrében. Irodalom Bozsai, G., Kárpáti, Z., liing, J., Balog, Z.: 1986. A Software Package for the Evulatioii of Zeeman AAS Data Using a Perkin-Elmer Model 3600 Data Station. Mikrochim Acta (Wien) II: 335—356. Edmondson, W. T., Winberg, G. G., 1971. A manual on methods for the assessment of secondary productivity in fresh waters. IBP Handbook No. 17. Oxford —Edinburgh. 1—350. László F., Berta E., 1981. Nehézfémek a Tisza hossz-szelvónv fenóküledók mintákban. Tiscia (Szeged) Vol. XVI. 45—54. Literáthy P., 1977. A Sajó fenóküledókóben felhalmozódó biorezisztens anyagok vizsgálata. Hidrol. Közi. 1: 45—54. Literáty P., László F., 1977a. Nehézfém szennyeződés alakulása vízfolyásokban. Beszámoló a VITUKI 1974. évi munkájáról: 217—223. Literáthy P., László F., 1977b. Uptake and release of heavy metals in the bottom silt of receipients. In: Golterman, H. L. (Ed.): Interaction between sediments and fresh water. Dr. Junk B. V. Publihere, The Hague 403—409. MSZ 12739/4—78. Felszíni vizek üledékének vizsgálata. Nehézfémek meghatározása. Ml—10—172/3—85. Felszíni vizek minősége. A törzshálózati mintavételi helyeken vizsgálandó komponensek körének, a mérések gyakoriságának és a határértékének a meghatározása. Pungor E., Gráfné II. E., 1973. Higany meghatározása vízben láng nélküli atomabszorpciós módszerrel. Magyar Kémiai Folyóirat. XI.: 471—476. Rheinbericht 1978. Internationale Arbeitsgemeinschaft der Wasserwerke in Rheineinzugsgebiet (IAWR). Somlyódi L., Licskó I., Fehér J., Gsányi B. 1985. A Sajó kadmium szennyezettségének vizsgálata. Vízügyi Közi. 1. füzet: 7—35. Waijandt J., Bancsi l-né, Boros B-né, 1983. Kis vízgyűjtők vízminőség-vizsgálata III. A Zagyva vízgyűjtőterületén végzett vizsgálatok eredményei. KÖTI VÍZIG, Szolnok, Kézirat. Waijandt J., Bancsi I., 1986. Jelentés a Tisza és mellékvízfolyói vizének és üledékének nehézfém vizsgálatáról, Szolnok, Kézirat. Kézirat beérkezett: 1987. október 15. Átdolgozás beérkezett: 1988. május 22. Közlésre elfogadva: 1988. december 25. Heavy metals in the water and sediment of the Tisza River and her tributaries Waijandt, J., Bancsi, I. Abstract: Water and sediment samples were taken in September, 1986 from a round 530 km long stretch of the Tisza River extending from upstream of the mouth of the Szamos River to down stream of the Maros river. Of the sampling stations 30 were on the main stream and 8 on the tributaries. The water samples were analysed by atomic absorption spectrometry for their total Fe-, Mn-, Zn-, Cu-, Cd- and Hg-concentration, while the sediment samples for their Zn-, Cu-, Cd- and Hg-content. Of the tributaries the Szamos, Sajó, Zagyva (carrying the effluents of Szolnok town) and the Maros were found to discharge different metals to the Tisza River. Their adverse effect is more pronounced on the sediment quality in the Tisza bed downstream of the confluence. The longitudinal profile study was conducted at typical low flow conditions in the Tisza River and showed a favourably low metal content in the water, which remained well below the limit values prescribed for the various water uses. Keywords: heavy metal pollution (Zn, Cu, Cd, Hg), sediment- and water analyses, atomic-absorpti on spectrometry
