Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)

2. szám - Szilágyi Endre–Harkay Máté: Árhullám a Zalán 1987 augusztusában

SZILAGYI E.-HARKAY M.: Árhullám a Zalán 73 hanem -—- a balatonhídvégi híd alatt — töltésezett Zala-mederbe jut. Ezáltal a műtárgyalvizek a számítottnál magasabbak lehetnek; {/) A terelőtöltés végszelvénye környéki szűkület — a tervekhez készített geodézia hibájából — hidrauli­kai értelemben is „szűkület". (.5) A számított előürítés részben a műtárgyak késői nyitása, részben a Zala árhullámát megelőzően a rendszerbe került, a területi liozzáfolyásból szár­mazó víztömeg hatására nem volt elérhető. A számított és az 1987 augusztusában mért adatokat a 9. táblázatban foglaltuk össze. .9. láblázat A Kis-Balaton maximális vízszintjei (mTt) 107,0 Szelvény Tervezett 1987. aug.-i mért maximális vízállás mB 4T felvíz 106,90 106,69 Terelőtöltés K-i vízmérce 107,00 106,77 Terolőtöltés Ny-i vízmérce 107,15 107,27 2T felvíz 107,40 107 30 Bárátidi p. torkolat 107,60 ? ?: a tái'ozó felső határán nincs vízmérce 3.2. Az árhullám a tározóban 3.2.1. A tározó árvízi terhelése Az alapvétő terhelést természetesen a Zala árhulláma jelentette. Ennek gyorsan emelkedő szakasza (a továbbiakban főhullám) 6-án 22—24 óra körül érte el a tározót. A Zalaapátitól a 4T műtárgyig tartó vízgyűjtő­ről mintegy 2,1 millió m 3 víz került a tározóba, kisebb részben a Zala közvetítésével, nagyobb részben a befolyó patakon közvetlenül a tározóba, elsősorban annak Ny-i medencéjébe, illetve a Kis­komáromi csatornán keresztül a szűkület közelébe. A tározóra hullott 85 mm eső további 1,7 millió m : !-rel növelte a tározott víz tömegét . Ezek a hatások augusztus 4—6. között, tehát a főhullám megérkezése előtt értek a tározóba. Térbeli megosztottságuk miatt nyilvánvalóan vi­tatható a 6. ábra 1. görbéjének, a „hidrológiai alapon" meghatározott belépő árhullámnak az augusztus 5—6-hoz tartozó része. 3.2.2. Árvízi események, vízhozamméréselc A tározó vízszintje augusztus 4-ig 106,55 mB volt, tehát 5 cm-rel haladta meg az előirányzott üzemi vízszintet. Az esőről szerzett kezdeti infor­mációk értékelése után 4-én 12 órakor elkezdték ­a leeresztő műtárgyak nyitását. A 3T és 4T műtár­gyakon kifolyó összesített vízhozam nyomon­követésére a balatonhídvégi vízmérce szelvényé­ben 7-én a déli óráktól vízhozamméréseket végez­tünk. A műtárgynyitások hatására a balatonhídvégi víz­hozam 5-én 16 óráig 39 m 3/s-ra emelkedett, majd a inérőszelvény alvizének feltöltődése és a K-i medence vízszintjének csökkenése hatására 35 m 3/s értékre esett vissza (6. ábra, 3. görbe). Ez a vízhozam és a K-i medence vízszintje is stabilizálódott G. és 7. közötti éjjel (7. ábra). 1 4. 1 5. 1 6. T 9. 1 10. 1 11. 1 12. 13. 7. ' a. 19^7. augusztus 7. ábra. Kis-balatoni vízmércék liidrográjja Az árhullám hatására a K-i medence vízszintje 8-án kezdett emelkedni (7. ábra). Hatására 8-án dél körül a hídvégi vízhozam is emelkedett. A mérőszelvény alatti — védelmi funkció nélküli —- régi Zala-töltések megszakításának következtében 10-én dél körül a víz­hozam hirtelen megugrott ós 70 m 3/s értékkel tetőzött. Ezt követően mind a K-i medence vízszintje mind a balatonhídvégi vízhozam fokozatosan csökkent. A Ny-i medencében az előürítés — a szűkület korlá­tozott vízátbocsátóképessége miatt — nem okozott vízszintcsökkenést, Hatása csak abban nyilvánult meg, hogy 5-én és 6-án az emelkedő vízhozamok beérkezése ellenére stabil vízszint alakult ki (7. ábra). A nyugati medencében a vízszint 9-én reggel totőzött, a 2T felvízi mércénél a számított mértékadó árvízszint alatt, a terelőtöltés nyugati vízmércéjénél — a szűkület vissza­duzzasztó hatására — a számítottnál magasabban (9. táblázat). Az árvízi biztonság nélkül épült terelőtöltésen a védelemvezetés 9-én reggel két helyen töltésmeg­hágást és egy helyen töltésmeghágásból keletkezett részleges —- csak a töltés felső, mintegy 0,5-es rétegére kiterjedő — töltésszakadást jelentett. A vízszintnövekedés ütemének és a töltéskoronák szintjének összevetéséből valószínűsíthető, hogy már 8-án délelőtt megkezdődött a töltés meghágá­sa. A Kis-Balatont határoló, vizettartó töltések mentén az árhullám levonulása során beavatkozás­ra okot adó esemény nem volt. 3.2.3. A tározó vízforgalma A 3.2.1.-ben közöltek miatt a vízforgalom nyo­monkövetésére nem a belépő, hanem a mérések 106,0 i T felvlz Terelő K

Next

/
Oldalképek
Tartalom