Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)

1. szám - Könyvismertetés

62 IIIDROLÖGIAI KÖZLÖNY 1989. 69. ÉVF., 2. SZ

ÄM Könyvismertetés Jiruliács János: Nemzetközi Vízjog. Akadémiai Kiadó 1086. Az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent mű a nemzetközi folyóvizek nem hajózási célú hasznosítására vonatkozó nemzetközi jogi aktusok enciklopédikus jellegű összeállítása, mely tartalmazza a szerző kommentárjait is és mint ilyen úttörő munkaként értékelhető. A szerzőnek, a jog általános és nemzetközi jogi elveinek a vízjog területén való érvényesüléséről írott nézetei a tárgykörben megjelent nagyszámú külföldi publikációs anyag szintéziseként jelennek meg. Kár, hogy a hatalmas joganyag irodalomjegyzéke oldalanként lábjegyzet formájában jelentkezik ós így nehezen áttekinthető. A könyv a jogász és nem jogász szakemberek számára nyújt segítséget a nemzetközi vízjogi fogalmak értelmezésében, azok megértésében ós e fogalmaknak a nemzetközi jog szerkezetében való elhelyezkedésük tisztázásában. A mű megjelenését azért is kell örömmel üdvözölnünk, mert a külföldi rendkívül gazdag jogi irodalom, mellé most már a szerző jóvoltából a magyar jogi irodalom is felzárkózhat, hiszen a szerzőneke tárgykörbe korábban publikált dolgozatain kívül átfogó szakirodalmi munka magyar szerző tollából nem jelent meg. Ez a helyzet pedig képtelenségnek tűnik, ha figyelembe vesszük, hogy Magyarországnak, vízföldrajzi helyzeténél fogva a kezdetektől fogva (XVIII. sz.) úttörő szerepet kellett volna vállalnia a nemzetközi vízjog fejlesztésében. Remélhető, hogy a mű megjelenése ösztönzőleg fog hatni a nemzetközi vízjog magyarországi jogalkalmazóira, a nemzetközi vízügyi tárgyalások résztvevőire és a különböző jogtudományi műhelyek kutatóira ós kialakulhat az a tudományos fórum, mely elengedhetetlen ahhoz, hogy Magyarország no csak szenvedő alanya, hanem aktív alakítója legyen a nemzetközi víz jog fejlődésének. A könyv olvasása, tanulmányozása melegen ajánlható mindazok számára, akik c hazánk szempontjából meghatározó fontosságú jogi területen művelődni vagy véleményt alkotni kívánnak. Homonnay András Mosonyi Emil: Vízerőműhasznosítás. Kísesésíí vízerőművek Mosonyi E.: Water Power Development. Volume I. Low-liead power plants, 1987. Harmadik bővített ós teljesen átdolgozott kiadás. 1074 oldal, 726 ábra ós 7 melléklet.) Az Akadémiai Kiadó tervbe vette Mosonyi professzor Vízerőhasznositás c. kétkötetes, angol nyelvű könyvének (Water Power Development 1—2.) új, harmadik átdolgozott kiadását. A mű első kötete (Kisesésű vízerőművek — Low-head power plants) 1987 decemberében megjelent. Mint a könyv magyarországi sajtó alá rendező-szerkesztője módomban volt figyelemmel kísérni e nagyszabású mű születését, így alábbi tájékoztatásom remélhetőleg eléggé illetékes lesz. Az előző második kiadás 1963-ban készült ós az már akkor is világhírnevet szerzett nemcsak a szerzőnek személy szerint, hanem a magyar tudománynak is. Könyvéhez hasonló már akkor sein volt a világirodalomban. Ez is egyik oka volt annak, hogy könyvét Németországban is azonnal kiadták. Az elmúlt 25 óv alatt nagyot változott a világ. Megjelent az atomenergia, de vele párhuzamosan felerősödött a környezetvédelmi gondolkodásmód is. Emellett egy másik tendencia is megfigyelhető volt: tizenkét év alatt kb. 3—5-szeresóre nőtt a hőerőművekben előállított villamos energia egységköltsége. Figyelembe véve a fentieket, továbbá azt, hogy a vízerőművek beruházási költsége magas, korunk vízerőhasznosítási alapelvét így fogalmazhatjuk meg: A tegnap még gazdaságtalan vízenergia, lehet, hogy ma már gazdaságos, a ma még gazdaságtalan vízenergia pedig már „holnap" gazdaságos lehet. Ez azt jelenti, hogy korunkban a vízenergia jelentősen felértékelődött, mivel alapanyagát (víz) a természet örökösen ós ingyenesen, megújítja. A műtárgyak élettartama évszázad(ok)ra tehető ós amellett a legkörnyezetkímélőbb is. A harmadik kiadást a szerző teljesen átdolgozta. Itt nem csak a vízerőhasznosításhoz talál felbecsülhetetlen információkat az olvasó, hanem a vízépítés ós vízépítési tapasztalatok számos munkaterületére is történik utalás. Mosonyi professzor közel félévszázados tapasztalatait sűrítette e művébe. Ebből külön kiemelem az utolsó 25 évet, amely idő alatt a világ valamennyi földrészét bejárta mint nagynevű szakértő. Talán alig van a világon olyan jelentős vízerőmű, amelyet ne taulmányozott volna. Utolsó 20 óv alatt se szeri se száma a külföldi szakértéseinek, melyek felbecsülhetetlen tapasztalatait tömörítette könyvében. Mivel Mosonyi professzor világos, problómafelfogó képessége közismert, új könyve alapján elmondhatjuk, hogy ő korunk vízerőhasznosításának Einsteinje. Az egyszerűbb vízépítési kérdések mellett figyelme kiterjedt a legújabb fejlődési tendenciákra (csőturbinák) is. Az első kötet két részre tagozódik: az első rész a vízerőhasznosítás alapelveivel (125 oldal), míg a második rósz a kisesésű vízerőtelepekkel (861 oldal) foglalkozik. Az ismertetett tervezési ós építési problémák és tanulságok számos egyéb vízi létesítmények tervezéséhez is felhasználhatók. Az első részben, az utóbbi években sokat fejlődött hullámenergia is részletes ismertetésre kerül (4. fej.). Bemutatásra kerül itt a világ valamennyi jelentős vízerőműrendszere és ezek legfontosabb műszaki adatai, sajátosságai. A könyv olvasói előtt feltárul a szerző hihetetlen gazdag tapasztalata a kutatásban, oktatásban, építésben egyaránt, a vízerőhasznosítás bármely területén. A csőturbinák nagyarányú fejlődése is tükröződik a könyv második részében, ahol nemcsak a szerkezeti megoldások, hanem a gépészeti problémák is tárgyalásra kerültek, az eddigi tapasztalatok jegyében. Külön kiemelem a szerző eredeti javaslatát, módszerét melyet az erőtelepek előtervezéséhez dolgozott ki, önálló, eredeti módon. E célra olyan segódábrákat ós közelítő képleteket dolgozott ki, melyek egyedülállóak a világirodalomban. Az egyes fejezeteket olyan numerikus példák egészítik ki, melyek megkönnyítik számos méretezés, számítás lényegének megértését. A könyv felsorolhatatlanul sok szakmai értéke mellett külön kiemelem a szerző kiváló pedagógiai-logikai rendezőkópességét, mely a legbonyolultabb részleteknél