Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)
6. szám - Baranyi Sándor: A Balaton vízszintszabályozásának története
BÁRÁNYI S.: A Balaton vízszintszabályozása 341 Gábor terve alapján készült és a zsilipet 1863. október 25-én ünnepélyesen átadták üzemelésre (Ligeti, 1974); 1. ábra. A zsilip 7 nyílású, faszerkezetű volt, minden nyílásban két-két táblát építettek, amelyet fahengerre szerelt lánc segítségével mozgattak. Vízlevezető képessége 18—20 m 3/s lehetett, de a Sió felső szakaszát csak 10 m 3/s vízemésztésűre ásták ki. Ezzel lehetővé vált a Balaton vízszintjének szabályozása, mégpedig a tó lefolyásának szabályozásával. Az első elképzelések szerint a tó szabályozását a vízmérce ,,0" szintjére (a mai 103,42 m B.f.) kell végezni, azonban a Helytartó Tanács az 1866. július 24-i határozatában már a „0" szintet minimumnak tekintette, ós már ebben az évben szükségesnek látták a magasai) 1> májusi vízszint megállapítását. Az 1860-as évek második felében rendkívül aszályos időszak következett, három egymást követő évben 300 mm körüli volt a csapadék, ami Európában aszályt és éhínséget váltott ki. A Balaton vízszintje hamarosan túlzottan alacsonyra a ,,0" szint alá — 0,33 méterre sülyedt. (2. ábra). 2. ábra. A Balaton évi jellemző vízállásai 1863 — 1987. években (a vízmérce „0" = 103,42 m B.f.) LNV —legmagasabb vízállás KÖV — közepes vízállás LKV — legalacsonyabb vízállás Az aszályos időszakban a tószél kiszáradt, a futóhomok több helyen belepte a vasúti pályát, akadozott a hajózás. Végül elkészült és 1868. december 31-én életbe lépett az első ideiglenes szabályzat, amelyben a minimális vízszint a ,,0" szint maradt , de +0,32 méter magas „tartalékvíz" gyűjtését írták elő minden óv novemberétől májusáig. A maximális vízszintet a ,,0" felett +1,25 méterben állapították meg. Az 1870-es évek elején ezt a szintet el is érte a Balaton. Az 1870-es évek közepén a tó vízszintje ismét süllyedt, egészen a ,,0" szintig, majd intenzív áradás kezdődött és 1879-ben elérte a +1,95 méteres vízállást. 1863-tól napjainkig ez volt a tó legmagasabb vízállása (2. ábra). Ekkor értékelték az eltelt tizenhat év vízszintszabályozását és megállapították, hogy bővíteni kell s Sió vízemésztő képességét 48 nr'/s-re és a „tartalékvíz" szintjét a ,,0" felett 0,95 méterben kell megállapítani, és hogy a vízállás ne süllyedjen „0" alá, már +0,46 méter vízállás esetén meg kell tiltani a vízeresztést. A javasolt szabályzatot a minisztérium 1888. március 13-án kiadott rendeletében azzal a módosítással fogadta el, hogy 0,63 méternél magasabb vízállásnál csupán július és augusztus hónapokban szabad vízeresztést végezni. Ugyanekkor adták ki elsőként a havi szabályozási vízszinteket (3. ábra, Ligeti, 1980). Kezdett kialakulni az évi vízszinttartás menetének a tavaszi magas és a nyárvégi-őszi alacsony vízállás előállításának szükségessége, ehhez viszont előrejelzés kellett. Az első előrejelzési módszert Erdős Ferenc (1898) dolgozta ki még a múlt század végén és három évig sikerrel alkalmazta, később feledésbe merült. A Sió kis, 10 m 3/s-os vízemésztő képessége miatt az előírásokat csak száraz és közepesen csapadékos években tudták betartani. Az első zsilip lassan tönkrement, ezért Heckler Károly tervei alapján 1891—1893-ban új beton- és acélszerkezetű, két egységből álló, négy-négy táblára osztott szilipet építettek, amit 1945-ig, a második világháború alatti felrobbantásáig használtak. A zsilip vízemésztő képessége elvileg 50 m 3/s volt, de a csatorna csak 20 m : ,/s vizet tudott levezetni. 1897 és 1902. között a Sió medrét bővítették, de ekkor is csak 24 m 3/s lett a vízemésztő képessége, míg az 1930-as évek közepén befejezett bővítés után sem tudott 50 m 3/s vízozamot levezetni (Ligeti, 1980). Az 1800-as évek második felében új korszak kezdődött a Balaton környezetében. Mindkét parton nyaralótelepek épültek, kezdett kibontakozni a fürdőkultúra. 1891-ben megalakult a Balaton Bizottság, amely az ország akkori legjobb szakíróiból és tudósaiból állt. Nagyszabású tudományos munka kezdődött, eredményeiket a következő évtizedekben 32 kötetes monográfiában jelentették meg (Cholnokij, 1918). I. II. III. IV V VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Ihónapi 3. ábra. A Balaton havi szabályozási vízszintjei 1888-tól napjainkig
