Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)

6. szám - Fejér László: A vízszabályozások nagy generációjának egyik mérnöke Mokry Endre halálának 100. évfordulójára

FEJÉR L.: Mokry Endre 335 összeget letétbe helyezett egy időről-időre kiírandó szakirodalmi pályadíj alapjául". Még a Bega-csatorna mérnöki hivatalánál töltött utolsó esztendejében ismerkedett meg az otttartózkodó neves hannoveri porosz vízépítési igazgatóval August Hess-szel, akinek a vadpatakok szabályozásával foglalkozó munkáját a temesvidéki mérnökegylet lapjában ismertette igen behatóan. Mint írta 1877 április és május hónapjában alkalma nyílott arra, hogy a Bánát déli részén és Erdély egyes vidékein a rendkívüli esőzések következtében kiáradt vadpatakok pusztításait megfigyelhesse. Megítélése szerint a főként a közlekedési hálózatot érintő tetemes károk sürgetővé teszik a vadpatakok rendezését, amire a kormányzat addig viszonylag kevesebb figyelmet fordított. Mokry fellépésének és az érintett vasúttársaságoknak köszönhetően a kultúrmérnöki hivatalok bevonásával számos hegyvidéki patak szabályozása kezdődött meg főleg a felvidéki és erdélyi területeken az 1880-as években. Mokry a minisztérium hivatalos ranglétráján gyorsan lépett előre. 1881-ben az akkor újonnan szervezett vízügyi műszaki tanácshoz mint felügyelőt osztották be, majd 1884-ben ugyanitt a vízépítési ügyek osztályát vezette mindaddig, míg a műszaki tanácsot 1888-ban meg nem szüntették. Ekkor a „Dunai osztály" élére került, ahol legfőbb feladata a Duna-szabályozás ügyeinek állami irányítása volt. E munkája mellett az 1888-ban pusztító tiszai árvíz kormánybiztosi teendőit is ellátta. A megfeszített munka az amúgyis eléggé beteges szervezetű embert nem kímélte, s Mokry Endre 1889. január 15-én Budapesten elhunyt. Mint kortársa és életrajzírója Sárközy Imre azt kiemelte: „Temetésén egybesereglett a magyar mérnöki /ilág, s megjelent főnöke Baross Gábor miniszter s, ki benne egyik legjelesebb műszaki emberét /esztette el." Jegyzetek 1. Életrajzát ld. Sárközy, 1895. 2. A temesvári pénzemberekből álló konzorcium igyekezett megnyerni a magánvállalkozás 6zámára Mokryt, de a közmunka és közlekedésügyi minisztériumban a vízügyek akkori főnöke Mihálik János célszerűbbnek vélte, ha ott a kormány részéről az elvégzendő munkákat ellenőrző mérnökként nyer alkalmazást. 3. Az 1859-i árvizes időszak után, amikor a Temes és a Bega 470 ezer kh művelt területet öntött el. a kormány sietett a károsult birtokosok segítségére, s az állami pénzen elkészült szabályozási tervezet alapján alakult meg a Temesszabályozó Társulat. A társulat azonban alig tízéves működés után abbahagyta tevékenységét. 4. Képessy József terveit, amelyek a terület öntözési kultúrájának fejlesztését is tartalmazták könyvalakban is megjelentették Temesváron (Képessy, 1873). 5. Az időközben Budapestre költözött Mokry csak 1877-től lett az egylet tagja, de szoros kapcsolat* mindvégig megmaradt az egylet vezetőivel. 6. Az egylet működéséről 1879-ig Gonda Béla Gazdasági Mérnök című lapja adott rendszeres tájékoztatást. 7. A Bega-csatornai vízállások napi megfigyelése már 1857-től folyamatosan történt. 8. Rendelkezése szerint, ha pályadíjához mások nem csatlakoznának, akkor az összeget egy, a folyamátmetszések elméletével foglalkozó pályázat megírásának ösztönzésére használják fel. Mokry Endre fontosabb cikkei: A nemzetközi Rajna-vízmérések Baselnél. Magyar Mérn.. és Ép. Egyl. Közi., 1875. 1. Hogyan lehet megbontani, vagy meggátolni a jégtorlódásokat? Gazd. Mérn., 1878. 1. A bánáti vizek szabályozásának történeti ismertetése. Temesvidéki Mérn. és Ép. Egyl. Közi., 1880. 6. A vad-patakok javítása. Temesvidéki Mérn. és Ép. Egyl. Közi, 1881. 4—5. Irodalom: Képessy J-, 1873. Javaslat a Bánát közbenső vízhálózatának szabályozásáról. Temesvár. Sárközy I., 1895. Régibb vízi mérnökeink életéből — Mokry Endre 1827—1889., Magyar Mérn. és Ép. Egyl. Heti Ért., 155—156.