Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)

5. szám - Altnőder András–Geszlerné Szentpáli Ágnes–Sajgó Zsolt–Scheuer Gyula–Szlabó Pál: Rétegvízszerzési lehetőségek vizsgálata Egertől délre Andornaktálya–Füzesabony–Mezőszemere térségében

288 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1989. 69. ÉVFOLYAM. 3. SZ

ÄM 5. Rétegvízkészlet hasznosítás, javasolt vízbázisok Az előző fejezetben ismertetett vízföldtani adottságok, az elvégzett vízháztartási vizsgálatok és vízkészletmeghatározás alapján a pliocén Lignit Formáció és a negyedidőszaki összlet rétegvízkészletének hasznosítása egyrészt a már részben m9glevő vagy építés alatt álló vízbázisok továbbfejlesztésével, másrészt pedig a legkedvezőbb kifejlődésű és vízutánpótlódású területek észak-ól dél felé haladó fokozatos kiépítésével oldható meg a legeredményesebben és leggazdaságosabban. Az adottságok alapján az alábbi vízbázisok javasolhatók a megvalósulás sorrendjében: Andornaktályai vízmű, Maklár déli vízmű, Andornaktálya keleti vízmű, Kerecsendi vízmű, Szihalom északi vízmű, Füzesabonyi vízmű, Mezőszemere nyugati vízmű, Mezőszemere keleti vízmű. A tervezett vízművek jellemző adatait az 1. táblázat tartalmazza. A tervezett vízművek termelési jellemzői Az előzőekben javasolt vízbázisoknál a tervezett termelés hatására beálló depresszióra és várható távolhatásra végeztünk számításokat. A kitermelhetőnek ítélt hozamot adott elosztású kútcsoportok feltételezésével vettük figyelembe, s ahol több vízadó szintet lehetett elkülöníteni, a réteget terhelő vízkivétel várható hatását önállóan számítottuk. A vízműsugarat úgy szerkesztettük, mintha a szükséges kútszám egy körön belül helyezkedne el és a kutak, kútcsoportok egymástól 500 m-re telepítettek. A vízmű várható lokális depresszióját a kutak fajlagos vízhozamaiból számítottuk. A vízmű peremán várható depressziót a Dupuitösszefüggés alkalmazásával számítottuk a következők szerint: «=0,366 -Q/T lg[l,23(T/6)]/r ahol Q a kútcsoport (nagykút) hozama, T a vízadó réteg transzmisszibilitása (homokvastagságból és szivárgási tényezőből számítva), b a fedőréteg függőleges átszivárgási tényezője, b = = k,/m (k

v a vertikális szivárgási tényező, m a fedőréteg vastagsága) ós r a vízműsugár. A vertikális szivárgási tényezőt az alábbi empirikus összefüggésből határoztuk meg: kv =e°'

0

5as 0,000125 ahol x a fedőréteg homok %-a. A vízmű közepén várható depresszió: s

e + s

p =s. A távolhatás közelítő megadása: Jf'~ 1,125 I/b összefüggés szerinti: R —R' + JS

H ahol 7?

H a „nagykút" sugara. A pannóniai rétegek kiékelődósi vonalához közelítve az oldalirányú áramlás nem hanyagolható el. Számításainknál a „nagykút" tápterületét adtuk meg a következők szerint: x

t=Q/(2nkMI) ahol x, a feltételezett természetes áramlás irányában levő kút mögötti inflexiós pont, BÍ = 2T,X , BI a szívási sávszélesség és II a természetes áramlás hidraulikus esése. Peremek közelében vízszintekre (víznyomásszintekre) vonatkozóan elegendő adattal nem rendelkezünk, így a figyelembe vett vízszinesés megadása a hasonló peremi területek adatai felhasználásával történt. A számítások eredményeit 1. táblázatban foglaltuk össze és az 1. ábrán tüntettük fel. A meglevő és javasolt vízművek együttes tervezett víztermelése 37 700 m

3/d, amelyből 25 000 m

3/d vízmennyiséget a pannóniai összlet és 12 700 m

3/d vízmennyiséget a felszínközeli összlet szolgáltat. Irodalom Altnöder A. 1987: Jelentés Eger—Füzesabony—Mezőkövesd térségében végzett vízkutatási munkálatokról. VGI Adattár. Kézirat. Aujeszky G.—

Scheuer Gy. 1978: Felszínközeli vízbeszerzési lehetőségek Füzesabony—Mezőkövesd térségében. Hidrológiai Közlöny, 58. 12. 553—562. Deák J. 1978: Kerecsend—Tárd lignitterület előkutatási fázis zárójelentése. OFKFV Adattár. Kézirat. Deák J. 1987: A Cserhát—Mátra—Bükk délkeleti előtér pannon lignittelepes formációjának elterjedése ós korrelációs szintezése. Egyetemi doktori értekezés. FTV 1960—1987: Vízkutatási és vízszerzési szakvélemények. FTV Adattár. Kézirat. Heves megyei Vízmű Vállalat. 1987: Heves megye Vízföldtani Atlasza. Alkalmi kiadvány, Eger. Jámbor, Á. et at. 1985: General characteristics of Pannonian s. 1. deposits in Hungary. A MÁFI Évkönyve, 70. 155—167. KBFI 1985: Eger—Füzesabony—Mezőkövesd térsége vízbeszerzési lehetőségeinek értékelése bányászati szempontok figyelembevételével. Adattár. Kézirat. Kézirat beérkezett: 1988. július 18. Átdolgozás beérkezett: 1988. október 4. Közlésre elfogadva: 1989. június 1. Abstract: Development potential of artesian waters in the Andornaktálya—Füzesabony—Mezőszemere area to the south of Eger town Altnőder, A., Szentpáli, Á. (Mrs. Geszler), Sajgó, Zs., Scheuer, Gy., Szlabóczky, P. In the interest of reliable watersupply in Eger Town, a working group within the Hydrogeological Section, Hungarian Hydrological Society has surveyed the artesian aquifers under the are to the south of the town for their development potential. The explorations in this area have revealed in the Upper-Pannonian Bükk Foothill Lignite Formation the existence of sand layers, the thickness of which increases sothward. The sands are well graded littoral sediments showing a single peak and are highly suited for the withdrawal of artesian water. The waterbalance surveys and estimations have revealed a safe yield of round 25 000 m

3/d. Owing to the desirability of developing the aquifer in the most inform manner possible, several minor waterworks of moderate capacity have been suggested. The Bükk Foothill Lignite Formation comprises sand reservoirs yielding high quality water, although the iron and maganese levels detected are higher than those considered acceptable in drinking water. Water should be withdrawn from wells drilled to 100—350 m depth. Depending on particular hydrogeological conditions groups of 2 to 4 wells should be drilled.