Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)

5. szám - Altnőder András–Geszlerné Szentpáli Ágnes–Sajgó Zsolt–Scheuer Gyula–Szlabó Pál: Rétegvízszerzési lehetőségek vizsgálata Egertől délre Andornaktálya–Füzesabony–Mezőszemere térségében

AL.TNÖDER A. et al.: Rétegvízszerzési lehetőségek Egertől délre 279 3 E2Z3 A-a u /. 1. ábra. Áttekintő helyszínrajz' a., vizsgált területről a javasolt víznyerő területek feltüntetésével 1. A felső-pannoniai rétegösszlet elterjedési határa, 2. Jelentősebb vfzmfikutak és kutatófúrások, :í. Javasolt vízbázisok, A. Andornaktályai, B. Maklár déli, C. Andornaktálya keleti, J). Kerecsend, E. Szihalom északi, F. Füzesabonyi, G—H. Mezfiszemerei, 4. Vízföldtani szelvényvonal, 5. Az egveB vízbázisok számított hatásterülete. gyek és az azokhoz csatlakozó mellékvízfolyások bevágódásai okozzák. A rendelkezésre álló adatok alapján a rétegvíz szerzésre vonatkozóan 400—500 m mélységig a negyedidőszaki ós a pliocén kori rótegösszietek vehetők figyelembe. Ezek vízföldtani adottságait az alábbiakban ismertetjük (Altnőder, 1987; Aujeszky ós Scheuer, 1978; KBFI, 1985). 2.1. A negyedidőszaki képződmények vízföldtani leírása. A vizsgált területen a negyedidőszakban képződtek azok az üledékek, amelyek ma a felszínen, ill. a felszínközeiben helyezkednek el. A völgyekben folyóvízi üledékek találhatók, míg a domboldalakon a patakok teraszkavicsai mellett löszféleségek. lejtőüledékek ismeretesek. A pleisztocén folyamán kb. Füzesabony—Szihalom vonaltól délre levő terület megsüllyedt. A patakok e süllyedő területrészen összefogazódó törmelékkúpsort hoztak létre, amelyek az Alföld irányába kivastagodnak. így a vizsgált terület északi részén negyedidőszaki összletektől rétegvíz szerzésére még nincs lehetőség, erre csak a Budapest—Miskolc vasútvonaltól délre vannak meg a vízföldtani adottságok. A negyedidőszaki összlet több szintben tartalmaz víztartó rétegeket. A peremi részeken a víztartó rétegek még durva szemcseszerkezetűek (homokos kavics), amelyek az Alföld felé fokozatosan kifinomodnak. Az eddig végzett kutatások szerint mezcszemere térségében 100 m mélységig olyan 2—3 m vastagságú és jó vízadó képességű rétegvíztartó szintek vannak, amelyek szabad vízkészletekkel