Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)
5. szám - Kálmán János–Izsáki Zoltán–Kovács László–Grofcsik András–Gruiz Katalin: A ??? oxidáció alkalmazási lehetőségei a szennyvíztechnológiában
K ALM AN et al.: A nedves oxidáció 273 100• QJ 4: SO-o u -a ;g í o 010. ábra. Szerves vegyületek és az aktív szén váz oxidáció jának hőmérsékletfüggése 11. ábra. A befolyó és elfolyó víz KOI-változása a háztartás szennyvíz biofizikai kezelése során rázoltuk a reakcióhőmérséklet függvényében. Az eljárással az aktív szén adszorpciós kapacitása az adszorbeált vegyületek molekulaméretétől és típusától függően 80—140 %-ban regenerálható (a kiindulási szénre vonatkoztatva) mindössze 2—3 % szén veszteség mellett. A biofizikai szennyvízkezelés lényege, hogy az eleveniszapos szennyvíztisztító rendszer levegőztető medencéjében adagolt aktív szénpor adszorpciós kapacitásán túlmenően szinergetikusan növeli a biológiai tisztító hatásfokát. Lényegesen javítja az elfolyó víz minőségét, elősegíti a befolyó szennyvíz minőségében jelentkező lökésszerű terhelésváltozások hatásainak mérséklését. A biofizikai szennyvízkezelés gazdaságosságának kulcskérdése az aktív szén felhasználás költsége. A nedves oxidációs eljárás lehetővé teszi, hogy a biofizikai szennyvízkezelésben képződő használt aktív szén-fölösiszap elegy fölösiszap-tartalmát „elégessük" és ezzel egy időben az aktív szén felületén abszorbált vegyületeket is oxidáljuk. Az ilyen úton regenerálódott aktív szén szuszpenziót a hamutól elválasztva visszavezethetjük a levegőztető medencébe újbóli felhasználásra. Az eljárás alkalmazásánál egy teljes ciklusban max. 5 % szénveszteséggel kell számolni, így az aktív szén felhasználásával felmerülő költség jelentősen csökkenthető. Félüzemi méretű, folyamatos üzemű aktív szenes eleveniszapos szennyvíztisztító és nedves oxidációs fölösiszapkezelő berendezéssel, szennyvíztisztító üzemekben végzett helyszíni kísérletekkel vizsgáltuk, hogy a tisztítási hatásfok milyen mértékben növelhető nedves oxidációsán regenerált hulladék aktív szén felhasználásával. A kísérletek során a félüzemi szennyvíztisztító berendezést az üzemi szennyvíztisztító rendszernek megfelelő körülmények között üzemeltettük. Az ipari szennyvíztisztítóból származó eleveniszappal töltöttük fel a levegőztetőt és az ülepítőt. A levegőztető/ülepítő térfogatarányát, az iszap recirkulációt, a szennyvíz terhelést és minden más paramétert az ipari berendezésben mért értékre állítottuk be. A félüzemi és üzemi szennyvíztisztító rendszer azonos szennyvízzel üzemelt. Miután a félüzemi szennyvíztisztító elfolyó vizének főbb jellemzői hosszabb időn át megegyeztek az ipari berendezésből elfolyó víz megfelelő értékeivel, sűrített fölösiszapba kevert, majd nedves oxidációs úton regenerált hulladék aktív szenet adagoltunk folyamatosan a félüzemi berendezés levegőztető tartályába, és figyeltük az elfolyó víz minőségében bekövetkező változásokat. A kísérleti üzem során a szennyvíztisztításra gyógyszergyárból származó hulladék aktív szenet használtunk fel. Ilyen vizsgálatokat végeztünk pl. a Dunántúli Regionális Vízművek Balatonfűzfői Szennyvíztisztító Telepén, ahol kommunális és a Nitrokémia Ipartelepekről származó ipari eredetű szennyvizet tisztítanak. A 11. ábrán a kommunális és ipari eredetű befolyó szennyvíz, valamint az ipari és a félüzemi szennyvíztisztító berendezésből elfolyó tisztított víz KOI-jának változását tüntettük fel az üzemidő függvényében. Az ábrán látható, hogy a nedves oxidációsán regenerált hulladék aktív szén adagolásának megkezdése után a félüzemű szennyvíztisztító elfolyó vizének KOI-ja fokozatosan javult és az ipari elfolyó víz KOI-jánál 30—40 %-kal alacsonyabb értéken állandósult. A 12. ábrán a Fűzfői Nitrokémia ipari szennyvizével üzemelő ipari és félüzemi szennyvíztisztító berendezések befolyó és elfolyó vizének KOI-órtókeit mutatjuk 12. ábra. A befolyó és elfolyó KOI-változása az ipari eredetű szennyvíz biofizikai kezelése során
