Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)
5. szám - Varsányi Zoltánné: Felszín alatti vízmozgás követése vízkémiával a déla rétegvizekben
VARSANYINÉ : Vízmozgás délalföldi rétegvizekben 261 statisztikusán érvényesül. Ezért úgy jártunk el, hogy az egyes csoportokban kiszámoltuk az /l[Na +]/J[Ca 2 +] moláris hányados értékét két-két kút között az összes lehetséges kútpárra vonatkozóan. Ezután meghatároztuk az összes kútpárnál a hét kút egymáshoz viszonyított helyzetét egy koláris koordináta-rendszerben, a kutak EOVpoordinátáinak segítségével. A 4. ábrán vázlatosan károm kútra vonatkozóan látható a módszer. A poláris koordináta-rendszert önkényesen 18 "-ónként 10 szögtartományra osztottuk fel — ez megfelel 10 különböző mozgásiránynak — és megszámoltuk, hogy egy-egy tartományba hány kútpár tartozik. Ezek száma adja a megfigyelési egységek számát. Minden tartományban meghatároztuk a J[Na + ]/zl[Ca l +] moláris hányados relatív gyakorisága eloszlását. Az a szögtartomány, amelyben a hányados leggyakoribb értéke— 2 körül van, megfelel a víz mozgásirányának. A relatív gyakorisági eloszlás meghatározása során problémát jelentett, hogy a zl[Na + ]/zl[Ca 2 + ] moláris hányados nagyon eltérő ós sokféle (mind pozitív, mind negatív) értékű lehet. Tehát vagy nagyon sok osztályt kell felvenni, vagy nagyon széles osztályhatárokat kell megadni ahhoz, hogy e hányados valamennyi értékét figyelembe vegyük. Első esetben nagyon sok üres osztályt kapunk, ami az ábrázolást szinte lehetetlenné teszi, •?30 •K 1/5 10 K l/L K 1/3 K NY K 1/2 K 1/1 V. ábra. A I. csoport JfNa +] II. csoport III. csoport moláris hányados —2 ±10% interA\Ca,* + ] vallumba eső relatív gyakorisága második esetben pedig éppen az a célunk nem valósul meg, hogy a — 2 érték körüli relatív gyakoriságot határozzuk meg. Mindent figyelembe véve csak a ^[Na" 1]/ /l[Ca í +] hányados — 3,4 és — 0,6 közé eső értékeiből vettük fel a relatív gyakorisági eloszlást úgy, hogy hót osztályt képeztünk a — 2 ± 10% órtók körül, tehát 0,4-es osztályintervallummal. Vonatkoztatási alapunk azonban az adott szögtartományban előforduló összes kútpár maradt, így természetesen az osztálygyakoriságok összege kevesebbnek adódott, mint a megfigyelési egységek száma. Az eltérés annál kisebb, minél közelebb van a maximális gyakorisága — 2,2 ós— 1,8 osztályhatárokkal jellemezhető osztályhoz. Az 5. ábrán példaként a klaszteranalízissel kapott elsó' 1/3 csoportra vonatkoztatva mutatjuk be a Zl[Na +]/Zl[Ca 2 +] moláris hányadosok gyakorisági eloszlását különböző folyásirányok feltételezése esetén. Az ábrán feketével jelöltük a /l[Na+]/Zl[Ca 2 +] moláris hányados [—2,2 —1,8] intervallumba eső legnagyobb relatív gyakoriságát. •w 0 5 tkml rr n /. csoport 5 részre osztva ' I 1 II. csoport HL csoport í I ÍVcsoport Vízmozgás iránya 7. ábra. A felszín alatti víz jelenlegi mozgásának iránya Mivel a klaszteranalízissel kapott első csoport viszonylag nagy területet ölelt fel, nem feltételezhettük az azonos vízmozgási irányt az egész területen. Ezért ÉD-i irányban 5 további részre bontottuk a területet (7. ábra), és minden részre külön vizsgáltuk a víz mozgásirányát. Tekintetbe véve, hogy minden csoport esetén külön-külön minden lehetséges irányban 20 szögtartományban felvettük a relatív gyakorisági eloszlást igen sok diagramot kaptunk. Ezeket úgy vontuk össze, hogy csak a bennünket érdeklő —2,2 és —1,8 osztályhatárokkal jellemezhető osztályhoz rendelhető relatív gyakoriságokat ábrázoltuk a 6. ábrán. Azokban az irányokban, melyekben a relatívgyakoriság ebben az osztályban éri el maximális értékét, az ábrán befeketítve jelöltük. Látható, hogy határozottan kijelölhetők a zl[Na +]/zl[Ca 2 +] moláris hányados relatív gyakorisága alapján a vízmozgás irányai, melyeket a 7. ábrán térképre vetítve mutattunk be.
