Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)

4. szám - Szalai György: Izrael vízgazdálkodásáról

232 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1989. 69. ÉVFOLYAM. 3. SZÄM Fenti szövetkezeti formák mellett természetesen kis- és közepes magánbirtokok is léteznek Izraelben, számuk 6000 körül mozog. Ezek további laza szövetkezeti formákat alakítottak ki (mintegy 70 ilyen van). E gazdaságokban főleg zöldség- és virágtermesztéssel, citrusfélékkel, baromfitenyésztéssel foglalkoznak. A közvetlen mezőgazdasági termeléssel foglalkozók száma az országban nem éri el a 100 ezer főt, alig haladja meg a lakosság létszámának 2 %át, míg a falusi, tehát a mezőgazdasági szövetkezetekkel, termeléssel valamilyen kapcsolatban lévő lakosság száma az ország lakosságának 10,6 %-a. A megművelt mezőgazdasági terület nagysága 437 ezer ha, melyből: citrusfélék egyéb gyümölcs szántóföldi növények (búza, árpa, gyapot, napraforgó, földimogyoró) zöldségfélék, burgonya és dinnye virág és dísznövény halastó 37 ezer ha 54 ezer ha 248 ezer ha 38 ezer ha 2 ezer ha 3 ezer ha A mezőgazdasági ágazatok éves termelési értékét (1985) a 3. táblázatban, a mazőgazdasági export volumenét a 4. táblázatban foglaltuk össze. A táb3. táblázat Ax izraeli mezőgazdaság évi termelési értéke (1985) millió összesen ILS 2181 100 Növénytermesztés 1 218 55,8 Szántóföldti növények 302 13,9 Zöldségfélék, burgonya, dinnye 227 10,4 Citrusfélék 327 15,0 Egyéb gyümölcs 252 11,5 Virág és dísznövény 90 4,1 egyéb 20 0,9 Állattenyésztés és állati termékek 963 44,2 Hústermelés 464 21,3 Tej 259 11,9 Étkezési tojás 131 6,6 Naposcsibe és tenyésztojás 48 2,2 Hal 40 1,8 Egyéb 21 1,0 * 1 USD = 1,5 ILS (izraeli új sékel) 4. táblázat Izrael mezőgazdasági exportja (1985) (millió USD-ben) összesen: friss és feldolgozott termék 833 összes friss (nyers) termék 504 ebből: citrusfélék 170 gyapot 126 virág és dísznövény 71 egyéb gyümölcs 61 zöldség, burgonya, dinnye 36 összes feldolgozott termék ebből: citrusfélék 329 228 lázatok adataiból látható, hogy Izrael mezőgazdasági termékeinek kereken egyharmadát exportálja, ugyanakkor kenyérgabona és cukor kivételével teljesen önellátó. Ezt adott mezőgazdasági területen csak úgy tudja megtenni, hogy a legfejlettebb agrotechnikát alkalmazza, amelynek része a vízzel való magas szintű gazdálkodás, a feltételekhez, a termelési célokhoz és a növények igényeihez alkalmazkodó fejlett öntözéstechnika. Öntözés nélkül kizárólag az őszi gabona termesztése folyik, amely április végére, május elejére beérik, a téli csapadék a jó termések eléréséhez is elegendő. Minden további növényt a jelenleg mintegy 210 ezer ha öntözött területen állítanak elő. Gyakori a kettős termesztés, amelynek keretében egyre inkább az őszi gabona utáni gyapottermesztés térhódítása jellemző. A telkesítési munkálatok során a mély fekvésű, mezőgazdasági művelésre alkamas területeket lecsapolták. Felszín alatti drénrendszerek építésével így nyertek értékes területeket az ország egyik legtermékenyebb vidékén, a Jezreel völgyben. A felszín alatti vizek visszatartására és későbbi felhasználására szerte az országban tározókat építettek, melyek vizét vagy környezetükben vagy az országos hálózatba juttatva használnak fel. Ilyen tározók még a déli sivatagos területeken is fellelhetők azzal a céllal, hogy felfogják az esős időszak egykét nagy csapadékának hirtelen összegyülekező vizeit. A vízkészlet-gazdálkodás kapcsán már szóltunk a mezőgazdasági vízhasználat országos jelentőségéről és a vízkészletek szűkösségéről. A mezőgazdasági vízgazdálkodás, ezen belül az öntözés színvonalára utal az a tény, hogy az elmúlt 20 évben nem növekedett a mezőgazdaság vízfelhasználása a termelés folyamatos növekedése mellett. Ezt csak úgy lehetett elérni, hogy folyamatosan növelték az egységnyi felhasznált öntözővíz hatásfokát a rendszerek minden pontján, mind a szállításban, mind az adagolásban. A víztermelés, visszapótlás, vízkészletmegőrzés összefüggő problémakörét említettük. Szó volt az öntözővíz szigorú szolgáltatási korlátairól (központilag megállapított vízmennyiségek termelői igénybe vehetőségéről). A szállításban, szétosztásban, sőt még az öntözött parcellákon megvalósuló vízadagolásban is nagy szerepet kapnak a számítógépek. Szinte valamennyi öntözőrendszer irányítását számítógéprendszerek végzik. Az irányítás mellett ez módot ad a folyamatos ellenőrzésre, mind az üzem zavartalanságának biztosítása, mind a fogyasztói vízkivételek, mind az esetleges különleges igények teljesítése szempontjából. Számítástechnika irányítja az összesített fogyasztói vízkivételnek megfelelően a víztermelést. A minden részletében automatizált alulról vezérelt rendszerekben, ahol a vízszállítás csővezetékeken történik, rendkívül takarékos, racionális vízfelhasználásra van lehetőség. Az öntözéstechnika színvonalában harmonizál a szolgáltató-kormányzó-szétosztó rendszerrel. A 210 ezer ha öntözött területből kb. 100 ezer ha mikroöntözés, a többi esőztető, illetve a kettő kombinációja. Például a kelesztő öntözést, illetve a sókimosó öntözést esőztetéssel, majd ezt követően a rendszeres táplálóöntözést ugyanazon terű-