Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)

4. szám - Szalai György: Izrael vízgazdálkodásáról

•»ZALAI GY.: Izrael vízgazdálkodásáról 229 lehetséges helyzet az eredményvonal alatt Jelenlegi helyzet az eredményvonal fölött. 30*jellemző sótartalom Cíppm-ben fi. ábra. Az elsósodás veszélye a Yarkon-Tanninim meden­cében 4. Vízellátás, szenny vízgazdálkodás A vízellátás rendszerének izraeli jellegzetessége, hogy egészen a legutóbbi időkig az egy egységes rendszer volt, tehát nem különülhet el a kommuná­lis, ipari és mezőgazdasági vízszolgáltatás. A rendszerek különválasztását a közelmúltban kezd­ték meg azzal, hogy ahol lehet, a mezőgazdaság vízszükségletét alacsonyabb értékű vízzel, pl. tisztított szennyvízzel elégítik ki. Ennek aránya a mezőgazdasági vízhasználatban jelenleg 20 %. A lakosság és ipar a vízkészletek kereken negyed részét fogyasztja. Az országban teljes körű az ivóvíz­ellátás, amelynek kb. 65%-át — mint láttuk — az Országos Fővezetékhez kapcsolódó rendszerekből a MEKOROT szervezet biztosítja. A fennmaradó 35%­ot a mezőgazdasági települések (szövetkezetek) saját vízművükből vagy szövetkezeti társulások formájában létrehozott vízellátó rendszerekből látják el. A lakossági vízfogyasztás 80—150 1/fő/d, szi­gorúan ellenőrzött formában. Túlfogyasztás esetén 2—3-szoros felárat fizet. A már említett vízdíj­konstrukcióban (az állami vízdíjkiegyenlítési rend­szer keretében) a lakosság és az ipar a víz termelői árának 70 %-át, a mezőgazdaságban a felhasználó annak 40 %-át fizeti. A szennyvf zgy ű j tés és -tisztítás (ha különböző szinten is) ugyancsak teljes körű. A vízhasználók a felhasznált viz arányában, szennyvízadót fizetnek, ebből fedezik a gyűjtés és tisztítás költségeit, állami támogatás, hozzájárulás nincs. Az ipari üzemekből mérgező anyagokat tar­talmazó szennyvíz nem kerülhet a szennyvíz­tisztító telepekre. A helyi tisztítás, a forrás-kontroli általános. A mérgező anyagok, iszapok depo­nálására hivatalos kiépített depóniatelepek áll­nak rendelkezésre. A lakosság csak biológiailag lebontható detergenseket használhat. Ez az óvatos­ság környezetvédelmi okok mellett azért is indo­kolt, mivel a tisztított szennyvizet teljes egészében, főként a mezőgazdaságban újrahasználják. 7/a. ábra. Dan-vidéki szennyvízrendszer átnézeti térképe (1. ütem) A következőkben röviden bemutatjuk a Dan vidék (7. ábra) szenny vízkezelési-hasznosítási létesítmény­rendszerét, amely arra példa, hogy milyen módon eny­híthető egy vízhiányos helyzet tisztított települési szennyvíz öntözéses hasznosításával, helyettesítve és szabaddá téve ezáltal a kommunális használat számára a korábban öntözési célokra igénybe vett ivóvizet. A rendszer emellett azokat az erőfeszítéseket is példáz­za, amelyek az izraeli vízgazdálkodás előretekintő megalapozását is célozzák. A Dan térség szennyvízkezelési létesítményrendsze­re egy mintegy 220 km 2-en elterülő, nagy népsűrűségű

Next

/
Oldalképek
Tartalom