Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)
3. szám - Refuznyiki - Reményi Péter: Ami a vitából mindig kimarad – Szólásszabadság vagy félrevezetés? - Vágás István: Kiket kapott el tulajdonképpen Bős–Nagymaros kapcsán gigantománia? - Zsuffa István: Vita? Álvita
Következő számainkból: Singer Dénes: Bondgráfmódszerek alkalmazása a hidrológiában I. Elméleti alapok és módszertani megfontolások Kálmán János: A nedves oxidáció alkalmazási lehetőségei a szennyvíztechnológiában Szalai György: Izrael vízgazdálkodásáról Raranyi Sándor: A Balaton vízszintszabályozásának története Juhász Endre: Az ivóvízellátás mennyiségi és minőségi kérdései Magyarországon Varsányi Zoltánné: Felszín alatti vízmozgás követése vízkémiával a Dél-alföld rétegvizeiben Horváth Lajos, Pannonhalmi Miklós: A Fertő-tó mederüledékének nehézfém szennyezettsége Andrik Péter, Kőműves Zsuzsa: A Giardia lamblia terjedése ivóvíz útján. V. rész. A hazai kutatás eredményei Sárváry István: Kísérlet a tatabányai vízemelések nagyátmérőjű próbaszivattyúzásként való értelmezésére in. ^ HETILAP, »» EUCrClOPEDICUS TAATAl*U FOLYÓIRAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL. A KÖZGAZDÁSZAIRA. MŰ IPARRA ÉS IERESUDESRZ Tartalom: A Tiaiavölgy rendezi»« liörúl közelebbril felmerftlt mivk fulólagoa attckiolese.. Galambos Sámuel, Ungváimegye r. mérnöke. — A xay-ugrócxi posztógyár. — A kir. magyar rermiizetludományi tiufelt láraulelhoz intézett kérelem egy kenyéipódó növény ügyében. Helényi Jánoa. — SelycmlcnyésilM állapul» M»gyarorsrágban. — Vegjei kftlleménjek- Adóügy Angliában. — \ TUzavttIrendezése kttrül közelebbről felmerült müvek futólag"« áttekintene. Az ez évi tavaszi szak a természetre tenyésztflleg ható erejét M szellemi térekre is kiterjesztvén, az effélékkel találkozókat dúsan megadományozá. Ekkép tUnik föl előttünk a Hetilapban közelebb megjelent értekezéseken kivül a t. cz. Paleocapa ur féle „Vélemény a Tiszavölgy rendezéséről" megjelent mii. — Ezen müvek bár különböző elvek szolgáljanak is alapjokul, egyiránt küzdenek a czélszerűbbségi érdem-koszorut sajáljokul tekinthetni. s ollyatén erélylyel, bogy a ncm-szakbeli közönség, melly vizmőtani képességgel, állásánál fogva vizsgálatait egybehasonlitva nem intézheti , a mini különkülön szemlélete tárgyául levó azokat, kétlem, hogy számosan akadhatnának, kik • czélszerüséget egyenkint mindeniknek oda nein Ítélnék. Azért a könnyebb cligazodhalás végett szükségesnek véllem ezen ujabbi müvek inkább álalános elveit s lényegesebb részei! ennen észrevételeimmel kisérve > I. CT.. nagy közönség itélő-széke elibe akkép felterjeszteni, hogy az által a vélemények egybehasonlilhalása megkönnyebbitetvén , minden kétkedéstől menten hnzandhassa ítéletét, figyelemmel levén, hogy az igényelt türelem, ezen közmonda súlya által „sok beszédnek