Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)
3. szám - Gayer József: A korszerű csapadékcsatornázásról
GAYER J.: Csapadíkcsatornázás 137 esemény mért csapadékintenzitás és lefolyó vízhozam egyperces adatsorát közlik. A vízgyűjtők területe 1,734 ha és 253,5 ha között változik, míg a vízzáró felületi arány 16,6%-tól 97,9%-ig terjed. Az adatbázist az elmúlt időszakban világszerte felhasználták meglevő és fejlesztés alatt álló városi hidrológiai modellek kalibrálására, a modellek érzékenységének vizsgálatára, értékelemzésre és más kutató-fejlesztő munkákra. Az adatbázis folyamatos bővítés alatt áll és az adatok rövidesen hajlékony lemezen is hozzáférhetők lesznek. A keletkezés helyén történő elhelyezés lehet: (1) Beszivárogtatás gyepes, bokros területen, ahol a víz a gyökérzet által is elősegítve) szivárog a talajba. Ha a talaj beszivárgási kapacitása nem elég nagy, homok hozzákeverésével javítanak rajta; (2) Beszivárogtatás nyílt árokban, fentiekhez hasonló módon (7. ábra). A csatornafenék zúzott kővel való feltöltése javít a módszer hatásfokán, de a döntő tényező a talaj vízáteresztő képessége és a talajvízszint mélysége a terepszint alatt; 3.2.4. A városi lefolyás csökkentése Az 1970-es évekig még a fejlett ipari országokban is a fő célnak azt tekintették, hogy a városi területeken keletkezett csapadékvizet minél hamarább a befogadóba juttassák. Ennek a szemléletnek a következtében a csapadékcsatorna-rendszerek és műtárgyak már-már gigantikus méretet kezdtek ölteni. A költségek csökkentésére olyan alternatív megoldásokat kezdtek keresni, melyek a csúcsvízhozamok és vízmennyiségek csökkentése révén gazdaságosabb beruházási és üzemeltetési feltételeket biztosítanak. Ennek a törekvésnek a célja az, hogy a tipikus meredek fel- és lefutású csapadékárhullámot, természetes vízgyűjtőről lefolyó árhullám irányába „szelídítse" (1. ábra), vagyis egyrészt a lefolyt mennyiséget, másrészt és főleg a kialakuló csúcsvízhozamot csökkentse. A jelenleg alkalmazott módszerek alapvetően két csoportba sorolhatók (6. ábra), úgymint: (1) Közmű előtti (a víznek a csatornahálózatba belépése előtt), ill. (2) közművi szabályozás (a csatonahálózat valamely pontján). 7. ábra. Beszivárogtatás nyílt árokban (3) Beszivárogtató tó. A tófenék vízáteresztő kell, legyen. A vízszint veszélyes mértékű emelkedését a csatornahálózatra csatlakozó vészkiömlő akadályozza meg. Lényeges a tófenék rendszeres kotrása, az üledék eltávolítása céljából; (4) Felszín alatti szivárogtató tarozás. Vízzáró talaj esetén nagy hézagtérfogatú anyaggal (pl. zúzott kővel) kitöltött, föld alatti tározóteret alakítanak ki (8. ábra). A vízzáró felületekről (pl. tetőről) lefolyó vizet ide vezetik, ahol tározódik, majd lassan továbbszivárog a talajvíz felé. A tározótér utak alépítményében is kialakítható. Nagy porozitású talaj esetén a lefolyó vizek tározótér kiépítése nélkül, közvetlenül vezethetők a talajba; Tarozás a befogadoban 6. ábra. Közmű előtti és közművi szabályozás A közmű előtti szabályozás további két csoportra osztható: a csapadékvíz keletkezésének helyén történő elhelyezésre, ill. a felszíni lefolyás kiegyenlítésére, a csúcsok lesimítására. 8. ábra. Felszín alatti szivárogtató tározás Porózus asztaltréteg Szűrőréteg Tározóréteg I méretezett térfogat) (5) Vízáteresztő aszfalt alkalmazása (9. ábra). Főleg a fejlett infrastruktúrájú országokban alkalmazzák, ahol a nagy fajlagos csatornasűrűség eredményeként a talajvízszint leszállt a városok alatt. Talajvízdúsításon kívül vízminőség-védelmi szerepe is lehet, megfelelő szerkezeti kiépítés esetén. A fagyveszély miatt, gondos kivitelezést igényel. A keletkezés helyén (decentralizáltan) történő beszivárogtatás tervezésénél nagy gondot kell fordítani a talajvízvédelmi követelményekre. Különösen a közlekedési pályákról lefolyó csapadékvíz szennyezettsége miatt, a talajvíz károsodása is előfordulhat (Grau és Harms, 1986). (Éppen ezért, az "i'nVíHfls'.J'í ipis'ivrt wÄí.'iUft'íi Talaj Iminimális tömörítés) iw=ln<t2HiiiiJl ,"*it'iT;w>£iiH<3Nti¥ii'K ábra. Vízáteresztő aszfaltburkolat keresztmetszete
