Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)
1. szám - Szalai György: Szemlecikk: A domb- és hegyvidéki melioráció időszerű kérdései
SZALAI GY.: Domb- és hegyvidéki melioráció 13 erózió elleni védelem igényeihez (vízlevezető hajlatok fásítása, a mezőgazdasági területek sávos erdősítése az eróziómentes szakaszhosszak távolságában, a lejtő és völgy fenék csatlakozási vonalán, a rétegvizes-tocsogós sávok mentén a biológiai drénhatás kihasználására). 4. Következtetések A dombvidéki területek meliorációja, a talajvédő gazdálkodásra való áttérés az elmúlt években lelassult, ma azonban ismét egyensúly látszik kialakulni a síkvidék és dombvidék között. A dombvidéki melioráció mind a termőföld védelme, mind a lefolyásszabályozás, mind a szocioökonómiai szempontok, egyes kiemelt vízgyűjtőkön pedig vízminőségvédelmi, turisztikai szempontok miatt is fontos és súlyos feladatunk. Amellett, hogy az utóbbi évtizedekben sok lényeges előrelépés történt e területen még sok problémát kell megoldani ahhoz, hogy elhárítsuk az akadályokat a folyamatos és mai szemmel is korszerűnek mondható megoldás elől. Problémák szinte minden összefüggő területen (szemléleti, műszaki, agronómiai, jogi, szabályozási, pénzügyi) jelentkeznek, de a sok szerzett tapasztalat ezek megoldását is elősegítheti. A vonatkozó irodalom áttekintése alapján az alábbi következtetéseket vonhatjuk le: (1) További vizsgálatokat kell folytatni az általános talajveszteségbecslési egyenlet tényezőinek pontosítása, illetve a külföldi eredmények adaptációs lehetőségeinek feltárása céljából. (2) A térségi melioráció egységes megvalósítását zavarja a zártkertek meliorációjával összefüggő teherviselés problémája. Ennek tisztázása, különösen a kiemelt vízgyűjtőkön, sürgős feladat. (3) A mélységi erózió elleni védekezés (vízmosások rendezése) munkáinak következetes megvalósítását és a művek fenntartását egyaránt akadályozzák tulajdonjogi és pénzügyi problémák. Ezek feloldása sem tűr halasztást. (4) A hegy- és dombvidéki vízgyűjtők egészére kiterjedő komplex melioráció keretében a beruházási költség arányos részét célszerű az erdők meliorációjára fordítani, hogy ezek betölthessék védelmi és vízgazdálkodási szerepüket. (5) Talajvédő gazdálkodás nem képzelhető el megfelelő speciális gépek, gépláncok nélkül (váltva forgó eke, fordítás nélküli talajművelő, mélylazító gépek), ezek megfelelő számban történő kereskedelmi forgalmazásúra sürgős erőfeszítéseket kell tenni. (6) A dombvidéki területek korszerű vízgazdálkodásának alapja a tározás. A többcélú tározók építése lényeges lépés a dombvidéki kultúrtáj kialakításához, az eltartóképesség és az életminőség javításához. (7) Tartamvizsgálatok beállításával kell ellenőrizni, hogy a különféle meliorációs beavatkozások milyen áron és milyen mértékben csökkentik a talaj és tápanyag veszteségeket. Iroilaioin Amphlett, M. fí., 1984. Measurement of soil loss experimental basins in Malawi. Challenges in African Hydrology and Water Resources IAHS Publ. No. 144 Pr. of The Harare Symposium : 351—362. Bukovszky Gy., Ant a Iné Angster M., 1984. Talajvédelem és lefolyás. VGI Budapest. Bukovszky Gy., Martin l-né., 1987. A talajvédelem ós a lefolyás kapcsolata. MHT VII. Országos Vándorgyűlés Salgótarján, 1. k.: 567—580. Castro, C. D., Zobeck, T. M., 1986. Evaluation of the topographic factor in the USLE on irregular slopes. Journal of Soil and Water Conservation 41. 2.: 113— 116. Collinet, J., Valentin, C., 1984. Evaluation of factors influencing water erosion in West Africa using rainfall simulation. Challenges in African Hydology and Water Resources I AHS Publ. 144. Pr. of the Harare Symp. : 451—461. Csermák B., 1985. Hegy- és dombvidéki vízrendezés hidrológiai kérdései. VMGT 157. VGI, Budapest. Domokos M., 1986. Hidrológiai módszerek a hegy- és dombvidéki vízrendezés szolgálatában. Hidrol. Közi., 66. 3: 133—139. Duck T., 1960. Eróziós területek térképezése és értékelése. MTA Agrártud. Oszt. Közi. 18. Elwell, H. A., 1984. Sheet erosion from arable lands in Zimbabwe: predicition and control. Challenges in African Hydrology and water Resources. I AHS Publ. No. 147. Proc. of the Harare Symp.: 429—438. Fehér F., 1987. A melioráció hagyományos elemeinek és az öntözésnek a kapcsolata dombvidéken. MHT VII. Országos Vándorgyűlés, Salgótarján, 1. k. : 580—588. Foster, G. R., Highfill, R. E., 1983. Effect of terraces on soil loss: USLE P factor values for terraces. Journal of Soil and Water Conservation 1983. 1. sz. : 48—51. Frisch 0., 1982. A mélylazítás szerepe a lejtős területek talajvédelmében. Melioráció és tápanyag gazdálkodás. 198212: 28—31. Gerlai P., 1985. Erdőterületek vízvisszatartásának jelentősége ós lehetséges növelésének hatása a vízgyűjtő meliorációjának technikai ós gazdasági megvalósítására. Kézirat, GAVIT Aszód. Giordano, A., 1984. Some methods for evaluating soil erosion risk. Challenges in African Hydrology and Water Reseurces. I AHS Publ. No. 144. Proc. of the Harare Symp.: 385—395. Görögné Mihályfalvy, F., 1985. Hegy- ós dombvidéki belvízképződések ós elöntések dinamikája. Hidrol Közi. 65. 2: 70—73. Hajtó ö., Mészáros A., 1987. Előregyártott tiltós átereszek. MHT VII. Országos Vándorgyűlés, Salgótarján 1. k.: 588—597. Hautala, E., Menefee, E., 1978. Cellulous waste products can halt erosion. Agric, Research 26, 10 Washington. Horváth J., Mózer I., Vaszócsik Gy., 1985. Térségi melioráció Pest megyében a Galga vízgyűjtő területén. Melioráció-öntözés és tápanyag gazdálkodás 1985/3: 9—13. Horváth P., 1985. A Balaton vízgyűjtő térségi meliorációs terve készítésének tapasztalatai. Melioráció-öntőzés és tápanyag gazdálkodás, 1985/3: 3—6. Horváth V., 1987. Újszerű talajvédelmi eljárás a dombvidéki vízgazdálkodás javítása érdekében. MHT Országos Vándorgyűlés, Salgótarján 1. k.: 597—605. Jolánkai G., 1984. A Zala foszfor liossz-szelvény-vizsgálata. Vízügyi Közi. Budapest 1. 91—103 o. Joó O., 1987. Vízminőségi adatok felhasználása a Balaton nyugati vízgyűjtő meliorációs tervezéséhez. MHT Országos Vándorgyűlés, Salgótarján 1. k.: 605—620. Kaliczka L., 1987. Dombvidéki vízmosás és kisvízfolyás rendezése u vízgyűjtőfejlesztés fontos feladatrésze. MHT Országos Vándorgyűlés, Salgótarján 1. k.: 620—636 p.