Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)

5. szám - Vitális György: A régi térképek vízföldtani tanulságai a XIX. sz. első felében kiadott térképek tanulmányozása alapján

294 , HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1988. 68. ÉVF., 5. SZÄM A régi térképek vízföldtani tanulságai a XIX. sz. első felében kiadott térképek tanulmányozása alapján Vitális (íyörgy Magyar Állami Földtani Intézet, 1143 Budapest, Népstadion út 14. Kivonat: A tanulmány a XIX. sz. első felében megjelent — a Magyar Állami Földtani Intézet tulajdonában levő — magyarországi térképek közül, azok néhány jellemző részletét kiválasztva, ismerteti az azokból a ma kutatója számára levonható vízföldtani tanulságokat. Ezek a felméréseken alapuló, egyre tökéletesebb ábrázolástechnikájú térképek —megfelelő értékeléssel — napjaink vízföldtani gyakorlata számára is értékes információkat szolgáltatnak. Kulcsszavak: tudománytörténet, vízföldtani térképek, bibliográfiai szintézis, értékelő tanulmány, folyók, tavak, Magyarország 1. Bevezetés „A régi térképek vízföldtani tanulságai a XVI— XVIII. sz. közepe közötti térképek tanulmányozása alapján" (Vitális, 1986) és ,,A régi térképek vízföldtani tanulságai a XVIII. sz. második felében kiadott térképek tanulmányozása alapján" (Vitális, 1987) c. közlemény folytatásaként a jelen tanulmány a XIX. sz. első felében kiadott, néhány jellemző térkép alapján szeretné érzékeltetni, hogy a múlt század első felének nyomtatásban megjelent térképei — a mai ismeretekkel egybevetve — milyen gyakorlati vonatkozású vízföldtani tanulságokra hívják vagy hívhatjákfela hidrológus és hidrogeológus szakemberek figyelmét. 1915). A Hanság területét tápláló egykori vízfolyások a szabályozások következtében megszűntek, így ma már csak belvízcsatornák vezetik a vizeket. A térkép északkeleti harmadán az alsó szakasz jellegű Duna és a Mosoni-Duna kanyarulatai és szigetei nagy tömegű kavicsfelhalmozódást jeleznek. 2. A XIX. század első felében kiadott térképek vízföldtani tanulságai A bemutatott térképek — melyek fontosabb adatait az 1. táblázat foglalja össze — kiválasztása a rendelkezésre álló terjedelem ós a tudománytörténeti órtók figyelembevételével, a magyar térképkészítők kiemelésével, részint idő- és területarányosan, részint a vízföldtani hasznosíthatóság értékelhetősége alapján történt. Korabinszky János Mátyás 1804-ben kiadott atlaszában levó' Moson vármegyei térképen (1. kéj)) — miként ugyanott a Sopron vármegyei térképen is — a Fertő tó partját éles határ jelzi, míg a Hanság kiterjedését gyengébb, a keleti részeken a környezetbe olvadó vonalkázás szemlélteti. Figyelemre méltó az Eszterház és Pomogy között a Hanság területét átszelő, 1777—80 között létesített, hídszerű mesterséges gát, illetve töltés. Ennek hossza — a Sopron vármegyei térkép szerint — 10 400 lépés. A Hanság keleti részén Osli és Szar vaskút között is látható egy kevésbé kiépített töltés. A Fertő és a Hanság együttes kiterjedése igen hasonló alakzatú az 1528-as kiadású Lázár-íé\e térkép Fertő tavához (Vitális, 1986). A ,,Der Wasen Hanság" (der Wasen = gyep) felirat fű- és lierefélékkel állandóan benőtt területre, illetve időszakos vízzel borítottságra hívja fel a figyelmet. A térkép délkeleti sarkában — ma már erősen összezsugorodott — három kisebb tó: a Barbácsi-, a Fehér- és a Kónyi-tó, a Hanság területéhez hasonlóan tőzeg és lápföld jelenlétére utal (László, kép. Moson vármegye térképe Korabinszky János 1804-ben kiadott atlaszából