Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)
1. szám - Gether István–Haszpra Ottó: Az eszperantó nyelv terjedése a nemzetközi tudományos kapcsolatokban
60 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1988. 68. ÉVFOLYAM, l, SZAM képes szótár ( Eichholz, 1988), amely a Duden Bildxvörterbuch eszperantó változata, szintén sok vízügyi fogalmat mutat be, nem kevésbé a már említett út-, híd- és vasútépítési szótárak és a nagy eszperantó értelmező szótár (Waringhien, 1970). Olykor még a szépirodalomban is — háttérként — szerepet játszik a vízépítés (Nemere, 1986). Bár a felsoroltak nem merítik ki a vizes vonatkozású irodalmat, hiszen nem tettünk említést például egyes konferenciákon vagy a már említett Kongresszusi Egyetemen, illetve tudományos klubokban elhangzott vízügyi előadásokról, de azért látható, hogy ez az irodalom igen csekély — bár nem elhanyagolható — terjedelmű. Azt mindenképpen bizonyítja, hogy semmi akadálya a vizes tudományok eszperantó nyelvű művelésének. fi. Következtetések Mivel minden tudományban, így a vízügyi tudományokban is, az eszperantó térnyerése főleg a legutóbbi évtizedre koncentrálódik, ez tehát napjaink tendenciája. Es ha azt látjuk, hogy — bár hosszas vonakodás után — a világ fejlett államai már bevezették, vagy napjainkban vezetik be a mértékegységek és jelölések „közös nyelvét", az Sl-t, (és a nemzetközi szabványok „közös nyelve" is rohamosan terebélyesedik), akkor a nem túl távoli jövőben okkal számíthatunk az Sl-t is magába foglaló, de a tudományok teljességét is kifejezni képes valódi közös nyelv elfogadására. Köszönetnyilvánítás A szerzők ezúton fejezik ki köszönetüket dr. Detlev Blankénak, a berlini Humboldt Egyetem interlingvisztika-eszperantológia professzorának az irodalmi hivatkozások összegyűjtésében nyújtott segítségéért és Felső Géza fizikusnak bizonyos információk rendelkezésre bocsátásáért. Hivatkozások Aszalós J. (1987): A mesterséges intelligencia és alkalmazásiterülete. Világ és Nyelv, 4. Auld, W. (1984): Esperanta Antologio. Poomoj 1887— 1981. ÜEA, Rotterdam. Az eszperantó a természettudományokban és a technikában (1988). Magyar Eszperantó Szövetség Budapest. Bárcz G. (1977): Válhatik-e nemzeti nyelv az egész világ közvetítő nyelvévé? Világ ós Nyelv Évkönyve '78. Magyar Eszperantó Szövetség, Budapest. BBC English (1987): One million today — tomorrow the world. BBC, London. Blanke, D. (Szerk.) (1978): Soc.ipolitikaj aspektoj de la Esperanto-Movado. MESZ, Budapest. Blanke, D. (1985): Internationale Plansprachen. Akademie-Verlag, Berlin. Blanke, D. (1986): Esperanto und Wissenschaft (Zur Plansprachenproblematik). Esperanto-Verband im Kulturbund der DDR, Berlin. Eoxapee, F.. A. (1976): O Me>KflyHap0AH0M «3biKe Hayn«. FIpoöACMbi iiHmepAumeiicmuKU — TonoAoeun u seoAwijUH MeMcdvnapodHbix ucKvccmeemtbix H3biKoe. AxadeMUR navK CCCP , Hncmumym a63biK03tiaiiua. Hayica, MOCKBU. Boulton, M. (1960): Zamenhof, Creator of Esperanto. Routledge and Kegan Paul, London. Budai Ésaiás (1802): Régi tudós világ históriája. Debrecen. Budupester Konferenz zur Textverarbeitung (1981). Rechentech nik-Datenverarbeitung 6. Celebration of the Centenary of Esperanto 1986. Resolution 23C/Res. 11—11. Records of the General Conference 23rd Session, Sofia 8th October to 9th November, 1985-Vol. I: Resolutions. UNESCO, Sofia. Csatkai et al. (1976—87): Hatnyelvű geodéziai szakszótár I— VI. Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat, Budapest. Danovszkij, N. P. (1978): Az eszperantó fejlődése. Világ és Nyelv Évkönyve '79. MESZ, Budapest. Délsudo, A.—Laiho, L. (1927): Australio — Lando kaj popolo. Hirt und Sohn, Leipzig. Dudich E. (1985): Cu vi konas la Teron SEC de UEA Budapesto. Eichholz, R. (1988): Esperanta Bildvortaro. Bailcborough, Canada. Esperanto — lingvo de la natursciencoj kaj tekniko 1887—1986, 1988 Esperanto-Dokumentoj, 25 É, CEDUEA, Rotterdam,. Esperanto — Language of the Natural Sciences and Technology 1887—1986, 1988 (?). Esperanto Documents , CED —UEA, Rotterdam, (Előkészületben). Frank-Böhringer, B. (1985): Ekcsto kaj celoj de la Akademio Intornacia de la Sciencoj (AIS) San Marino. Verlag Modernes Lernen , Dortmund. Geografio de Cinio( 1974). Fremdlingva FAdonejo. Pekino. Ilagler, M. (1971): The Esperanto Language as a Literary Medium. University Microfilms, Ann Arbor, Mich. Hámori I. (1981): Egy nyelvet — egy évig, 2. rósz. A Jövő Mérnöke, április 6. Haszpra, O. (1977): Az eszperantó a tudományos ós szakmai életben. Gondolatok a hatnyelvű geodéziai szakszótár megjelenése alkalmából. Földmérő, 12. Haszpra, 0. (1979): An Example of international Scientific Co-Operation. Scientific World 2. Humblet, J. E. (1984): The language problem in international organizations. International Social Journal, UNESCO, 36—1. Hcaee, M. (1976): npoSjieivia HCKyccTBeHHoro ASbiKa MOKAVHapoflHoro oőmeHHH. npoöAeMbi uHmepAiuieeucmuKu. TunoAoeuH u eeoAioiiUH MeMdynapodHbix ucKyccmeeHHbix n3biKoe. AxadeMun uayK CCCP. Hncmumym n3biK03nanun. Hayxa, Mocicea. K. I. (1980) A kibernetika és a nyelvoktatás. Számítástechnika, március. Katsumori, H.—Makino, S.—Hirata , M. (1986): A Machine Translation System bv the Use of Esperanto as a Bridge Language. WGHL Meeting, March 28, 54—9. Katsumori, H. —Makino, S. —Hirata, M. (1987): Esperanto Vocabulary of Physics Terms. Chubu University, Kasugai, Aichi. Kent Jones, R. —Dale, J. T. (1977): Language Constraints to Water Resources Utilization. Water Resources Bulletin, October. Kent Jones, R. (1978): Language Utilization for Improved Information Management. The Necessity of Esperanto. Information Processing and Management, Vol. 14. Pergamon Press. KoAKep B. (1982): O nayMHOii nH<|>opMauiiH, Sapbepe pa3H0H3HMHH II 513bIKe SCnepaHTO. XUMUH U MCU3Hb 7. Konkludoj de la Ahrenshoopa scienca seminario (1978): Sciencaj Komunikajoj , julio. Lapenna, I. — Lins, U. —Carlevaro, T. (1974): Esperanto en perspektivo. Faktoj kaj analizoj pri la Internacia Lingvo. Centro de Esploro kaj Dokumentado pri la Monda Lingvo-Problemo, Universala EsperantoAsocio, London —Rotterdam. Large, A. (1985): The Artifical Language Movement. Blackwell, Oxford. Lin Min (1976): Kanalo Ruga Flago. Fremdlingva Eldonejo, Pekino. Lins, U. (1986): The Contribution of the Universal Esperanto Association to World Peace. Esperanto Documents 37A, CED —UEA, Rotterdam.
