Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)
1. szám - Gether István–Haszpra Ottó: Az eszperantó nyelv terjedése a nemzetközi tudományos kapcsolatokban
GETHER I.—hAsZPra 0.: Az eszperantó nyelv 53 Az eszperantó nyelv terjedése a nemzetközi tudományos kapcsolatokban (Jether István Országos Vízügyi Hivatal Nemzetközi Főosztály 1011 Rudapest, Fő u. 18—50. Haszpra Ottó Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézet 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. Kirónál: Ez a szemlecikk az eszperantó nyelv megjelenésének 100. évfordulója alkalmából íródott. A többnyelvűség okozta nehézségeket már az ókori (vallásos ós tudományos) irodalom is emlegeti. A mesterségesen létrehozható közös közvetítő nyelv gondolata az újkor közeledtével bukkant fel. 900 nyelvtervezetet ismerünk, egyedül az eszperantó állta ki az idők próbáját. Az eszperantó nyelvű fordított és eredeti irodalom eddig megjelent különböző köteteinek szánta meghaladja a tízezret, kisebb-nagyobb folyóiratainak száma jelenleg eléri a 150-et. Az első tudományos folyóirat 1904-ben indult, de az első világháborúval kezdődő négy évtized üldözései ós elnyomása nemcsak az eszperantó mozgalomra, de a nyelv tudományos alkalmazására is súlyos csapás volt. Az eszperantó nyelvű tudományos irodalom és a nemzetközi tudományos találkozók az utóbbi egy-két évtizedben indultak igazán fejlődésnek, nemcsak a fejlett, hanem egyes fejlődő országokban is. Szakszótárak, tudományos folyóiratok jelennek meg, a konferenciák anyagát kiadják. A legutóbbi évtized jellemző vonása az eszperantó szükségességének elismerése nem eszperantista tudományos közleményekben ós az eszperantó nyelv alkalmazása nem eszperantista tudományos szervezetekben* tudományos akadémiákon. A nyelv vízügyi alkalmazása csekély, de nem elhanyagolható mértékű, ós bizonyítja a nyelv alkalmasságát o vízzel foglalkozó tudományok céljaira is. Kulcsszavak: eszperantó, nemzetközi kapcsolatok, tudomány, vízügy, nemzetközi nyelv, hídnyelv 1. Bevezetés 1987 folyamán világszerte megemlékeztek az eszperantó nyelv centenáriumáról (Pl. Szenes, 1987; Reed, 1987; Wagner, 1987, BBC English, 1987). Dr. Ludwik Zamenhof varsói szemorvos Dr. Esperanto írói álnév alatt jelentette meg Nemzetkőzi nyelv c. 40 oldalas könyvecskéjét, melynek orosz nyelvű kiadása (1. ábra) 1887. július 26-án, francia, német és lengyel kiadása pedig a rákövetkező hónapokban került a könyvesboltokba (Boulton, 1960). 100 év alatt az eszperantó — mert hívei rövidesen ezt a nevet adták magának a nyelvnek — eljutott minden kontinensre és hatalmas fejlődésen ment keresztül. Az eszperantóul tudó olvasó ma 150 folyóirat ós jóval több, mint tízezer eredeti és fordított mű között válogathat, ós naponta vásárolhat újonnan megjelent könyvet. A társaságot kedvelő eljárhat a sokezernyi helyi klubba ós évente 300 nemzetközi rendezvény valamelyikén vehet részt 20—30 fős szimpóziumoktól több száz fős táborozásokon és konferenciákon keresztül az 5—6 ezer fős világkongresszusig. A következőkben azonban csak a nyelv tudományos alkalmazásának előzményeire, fejlődésére, helyzetére, kilátásaira szorítkozunk. Mivel az olvasók — kevés kivételtől eltekintve — az eszperantó nyelvet nem ismerik, ahol lehet, csak nemzeti nyelvű irodalomra hivatkozunk. 3CÜEPAHT0. H 3 bl K Tz>, nPExiiicnoBiE VI QQJIB&IÜÜ S-HIESnraH'». t f 9 T BhsoJ 3 1WM Iliin Huni. nrf•IpttuRY i JIM-T*!»«!« lUIITt H * tl|.|U1\ U*Ht 15 Kontitv BAPIUABA. Tiflo AiTorr«*!« X. lÍKitTirá, ti. Honojinu M II. 1887. 1. ábra. Az első eszperantó nyelvkönyv orosz nyelvű olvasók részére jelent meg (Varsó akkor az Orosz Birodalomhoz tartozott)
