Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)
6. szám - Konferencia naptár
384 , HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1988. 68. ÉVF., 5. SZ ÄM konkrét alkalmazási feladatok esetén lehetővé tesziik a valósághoz hű modellek kialakítását. így például a matematikai statisztika fontos része, a becsléselmélet olyan módszereket tárgyal, amelyekkel a valószínűség• eloszlások paraméterei az eloszlás- és sűrűségfüggvények vagy ismeretlen valószínűségi változók, minták alapján becsülhetők. A szerzők ezért először a matematikai statisztika paraméterbecslési módszereit foglalják össze. Ezt követi a valószínűségi változók néhány egyszerűbb becslési módszerének ismertetése, majd a hipotézisvizsgálat. Statisztikai hipotézisen valamely valószínűségi változó eloszlásának típusára vagy az eloszlás bizonyos paramétereire vonatkozó feltevést értjük. A szerzők itt a meteorológiai felhasználás szempontjából legtöbbször előforduló próbákat ismertetik néhány példa kíséretében. A tervezési ós méretezési problémák során gyakran van szükség a minta szélsőérték-eloszlásainak, ismeretére. A könyvben az elméletnek csak alapvető ós néhány elemi úton nyerhető eredménye került tárgyalásra. Sokszor szükséges a nagy tömegű mérési adatokban rejlő összefüggések feltárása is, az adatsor rendezése ós csoportosítása. Ilyen statisztikai eljárás a cluster analízis. A clusteranalízis a statisztikának az az ága, amelynek meteorológiai alkalmazása már széleskörűen elterjedt. Ez a hidrológiára még nem mondható el, a hidrológusok számára is hasznos ennek a módszernek az ismerete ós az alkalmazás elterjesztése. A második rész utolsó fejezete a természetes ortogonális sorfejtést tekinti át röviden ós meteorológiai alkalmazását is bemutatja. A könyv harmadik nagy egysége a sztochasztikus folyamatok elméleti alapjainak ismertetését tűzte ki célul. Ez napjainkban nagylóptekben fejlődő tudományág, így a szerzőknek igen nehéz volt a helyzete, amikor ennek rövid összefoglalására vállalkoztak. A sztochasztikus folyamatok elméletének megismerése valóban alapvetővé vált, mivel a vizsgált jelenségek nagy része megfelelő pontossággal csak a valószínűségi változók idősorának végtelen sokaságával írhatók le. A szerzők a sztochasztikus folyamatok típusainak nagyon tömör ismertetése után közvetlenül rátérnek a gyakorlati kérdések tárgyalására, a sztochasztikus folyamatok típusának és a folyamat paramétereinek a közelítésére, becslésére. A könyvnek ez a része úgy íródott, hogy a javasolt módszerek a leírás alapján érthetők ós alkalmazhatók legyenek. így az olvasó igen jól és széleskörűen használható anyagot kap. Csak néhány címszót szeretnék itt felsorolni, melyek szóles körű felhasználhatósága azt hiszem magáért beszél: fehér zaj, lineáris trend, periodicitás vizsgálata,, az Ali-folyamatok paramétereinek becslése stb. A könyv egyik legnehezebben érthető része a stacionárius folyamatok spektrális vizsgálatát tartalmazó fejezet. Ez azonban nem a szerzők hibája, hanem inkább az a tény, hogy igen nehéz 30 oldalban összefoglalni alkalmazási példákkal együtt a témakör elméletét. A sztochasztikus mezőkkel való foglalkozást szükségessé teszi az, hogv számos olyan alkalmazási feladat létezik, ahol a paraméter dimenzióját 1-nól nagyobb értékre kell venni. A könyv csak a homogén és izotróp sztochasztikus mezők elméletét tárgyalja nagyon kivonatosan. Ebben a részben található meg az optimális interpoláció módszerének leírása is. Ilyen típusú feladatok lépnek föl térben elosztott hidrológiai változók elemzése során is. A könyv utolsó fejezete a Monte-Carlo-módszerek tárgyalásával foglalkozik. Itt olyan módszerek vizsgálatára kerül sor, amelyek segítségével a matematikai feladatokat a véletlen mennyiségek modellezésén alapuló numerikus eljárásokkal tudunk megoldani. A fejezet végén a szerzők a számítógépes programcsomagok ismertetését kísérelik meg. Ez, ismerve a számítógépes programok rohamszerű fejlődését, túl merész vállalkozás, a teljességre való törekvés nélkül is. A könyv anyagának elkészítése óta is jelentek meg igen jól ós széleskörűen használható programrendszerek, így ezen alfejezet tartalma csak részben aktuális. Összefoglalva: a könyv jól használható a hidrológiában is. A Reimann—V. Nagy: „Hidrológiai statisztika" könyvvel összehasonlítva a két könyv felépítése hasonló; a tárgyalt mű tartalmaz azonban néhány, az utóbbiban nem tárgyalt fontos fejezetet (ilyen például a clusteranalízis, sztochasztikus mezők elméletének rövid összefoglalása, a Monte-Carlo-módszer ismertetése) A hidrológia ós a meteorológia egymáshoz annyira közelálló tudományág, hogy számtalanszor van szükségünk egymás területének tanulmányozására, illetve eredményeire. Ezért ajánlom bátran a művet a hidrológusok szélesebb körének is. Mekis Éva A Hidrológiai Közlöny szerkesztősége őszinte köszönetét fejezi ki az 1988-ban közölt, illetve közlésre benyújtott tanulmányok lektorainak, akik a következők voltak: Andrik Péter Bárányi Sándor Bérezik Árpád Bobok Elemér Bognár Győző Csanádi Mihály Csernák Béla Csorna Rózsa Deák Zsuzsanna Déri József Domokos Miklós Erdélyi Mihály Fehér Ferenc Fejér László Fischer János Goda László Gorzó György Grassely Gyula Halász Béla Hankó Zoltán Holló Gyula Hrenkó Pál Jolánkai Géza Juhász Endre Juhász József Karácsonyi Sándor Kelemen László Borsod Megyei KÖJÁL, Miskolc VITUKI, Budapest MTA Ökol. Kut. Int., Vácrátót Nehézipari Egyetem, Miskolc VITUKI. Budapest OKI, Budapest VITUKI. Budapest BME, Budapest OKI, Budapest VITUKI. Budapest VITUKI. Budapest Budapest OVIBER, Budapest Magyar Vízügyi Múzeum, Budapest MTA—SZTAKI, Budapest VITUKI. Budapest KÖDUVIZIG, Székesfehérvár JATA, Szeged FETIVIZIG. Nyíregyháza VITUKI. Budapest KÖVIZIG. Budapest Budapest VITUKI. Budapest KVM, Budapest Nehézipari Egyetem, Miskolc FTV. Budapest VITUKI, Budapest Kienitz Gábor Kontur István Korim Kálmán Körösmezey László Lorberer Árpád Markovits László Markos Gergely Márkus Gábor Molnár László Nováky Béla Orlóci István Princz Péter Rátky István Rónai András Schmieder Antal Somogyi Sándor Stoyan Gisbert Szabó Mihály Szappanos Zoltán Szolnoky Csaba Takács Agnes Székely Ferenc Üjfaludy László Vágás István Varga Csaba Vitális György Winter János V. Nagy Imre Zákonyi János Zorkóczy Zoltán Zsilák Endre VITUKI. Budapest BME, Budapest VIKUVV, Budapest Mélyépterv, Budapest VITUKI, Budapest KVM, Budapest VITUKI, Budapest MTA Geofizikai Kutató, Budapest Dunántúli Reg. Vízmű, Siófok VITUKI. Budapest VGI. Budapest VITUKI, Budapest BME, Budapest Budapest KBFI, Budapest MTA, Földrajztud. Kut. Int., Budapest ELTE Szám. közp., Budapest ELTE TTK, Budapest KVM, Budapest BME. Budapest Orsz. Meteorol. Szolg.. Bp. VITUKI, Budapest VITUKI. Budapest ATIVIZIG, Szeged Balmazújváros MÁFI, Budapest BME, Budapest BME, Budapest KVM, Budapest KVM, Budapest VIZITERV, Budapest
