Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)

6. szám - Vita

GONDÁRNÉ SÖREGI K.—

GONDÄR K.: A Balalon-íevidéJv 355 A karszt víz mérleg pozitív értékű, a terület túlnyomó része még jelenleg is zavartalan természetes víz járású, csak a DNy-i és ÉK-i peremeken alakultak ki mesterséges nyomás-depressziók. Köszönetnyilvánítás Köszönetet mondunk Dr. Lorberer Árpádnak, a VITUKI Felszínalatti vizek Hidrológiai Osztálya tudományos főmunkatársának, mind a szakdolgozat, mind a tanulmány megírása során nyújtott aktív segítségéért. Irodalom Alföldi L., Böcker T., Lorberer Á. 1977. Hóvízkút-kataszter III. kötet, VITUKI, Budapest. Császár O., Haas J., Jocháné Edelény i E. 1978. Bauxitföldtani térkép M = 1:100.000 —MÁFI, Budapest. Deák M., Szentes F. 1972. Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához. L—33—XII Veszprém. MÁFI, Budapest. Gondár K. 1986. A Balaton- felvidék keleti részének karsztvízföldtani vizsgálata. Szakdolgozat (kézirat). ELTE Alkalmazott és Műszaki Földtani Tanszók, Budapest. Jaskó S. 1957. A Balaton-felvidék hidrogeológiai leírása. (kézirat) MÁFI Adattár (T.: 718), Budapest, id. Lóczy L. 1913. A Balaton környékének geológiája. Balaton Monográfia I. kötet. ifj. Lóczy L. 1917. A Balaton-felvidék hegyszerkezeti képe Balatonfüred környékén. A MKFI Évi Jelentése az 1916. évről: 353—388. ifj. Lóczy L. 1932. Jelentós az 1931. nyarán Balatonfüred környékén eszközölt hegyszerkezeti kutatásokról, különös tekintettel a szén-dioxid gáz és savanyú víz feltárására. A MKFI Évi Jelentése 1929—1932 évről: 71 — 125. Lorbererné Szentes I., Lorberer A., Mike K. 1980. A Balaton-vízgyűjtő földtani kialakulása, felépítése ós vízföldtani viszonyai. VITUKI Közlemények-Proceedings-Szoobsenyija 27. Budapest. Lorberer Á., Maucha L. 1986. A kékkúti Theodora ásványvízforrás új védelmi rendszerének kialakítása ós megtervezése. VITUKI téma jelentós, Budapest Lorberer Á., Maucha L.,Rádai ö. 1985. A Bükk hegység karszt bázisaira vonatkozó kutatások összefoglaló értékelése. III. kötet (kézirat) VITUKI, Budapest. Pálfy M. 1924—26. A zalamegyei kékkúti savanyúvízforrás hidrogeológiai viszonyai. Hidrogeológiai Közlöny IV—VI. évf. 5—11. Schmidt E. R. 1962. Vázlatok és tanulmányok Magyarország vízföldtani atlaszához. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. Schmidt E. R. 1965. Adatok a Balaton környékének h egységszer kezet éhez és vízföldtanához . A MÁFI Évi Jelentése az 1965. évről: 235—238. Sőregi K. 1986. A Balaton-felvidék nyugati részének karsztvízföldtani vizsgálata. Szakdolgozat (kézirat). ELTE Alkalmazott és Műszaki Földtani Tanszók, Budapest. Szentes F. 1968. Magyarázó Magyarország 200.000-es földtani térképsorozatához L-—33—XIII Székesfehérvár. MÁFI, Budapest. Vitális Gy. 1980. Veszprém megye ós a határos területek vízföldtani tömbszelvénye. Ilidről. Közi. 60, 2.: 66—71. Kézirat beérkezett: 19SS. február 19. Közlésre elfogadva: 1988. március 31. Hydrogeology of karstified formations in tlic Bakony Range Mrs. Oondár, Sőregi K. and Gondár, K, Abstract: The lithologic units of the Trisassie base rock in the Bakony Range display different hydrogeological properties and, therefore, the storage system can be subdivided into different hydrogeological units. Nevertheless, from the geohydrological point of view the range form an integral karstic storage and subsurface runoff system (Table 1 and Fig. 1). Balancing of heads — waterlevels — and continuous natural seepage flow is possible along the older NE-SW oriented tectonic zones and the younger NW-SE oriented transverse faults. The paths of flow, the emergence points of springs and the contours of the karstwater table are determined basically by these tectonic conditions from which the directions of flow can be estimated directly (Fig. 3). The position of the watertable depends primarily on precipitation and may be modified by local lithologic and hydrodynamic factors (Fig. 2). From the karst water system of the uplands to the North of Lake Balaton subsurface outflow has developed towards the northern Bakon Range and the erosion base along Lake Balaton. Owing to the overlapping, chessboard pattern of structural units no closed fault orientations can be identified positively, so that the karsthydrological area unit cannot be distinguished from the main Karst storage system of the Bakony Range, although communication is slighi and can be estimated but indirectly at the present level of exploration. Consequent from the predominantly bare, open karst character of the Balaton uplands the waterbalance is determined basically by infiltrating precipitation, which was estimated for the various lithological formations (Fig. 4) adopting the empirical method of Maucha, L. (1985) by area proportions according to Eqs. (1) and (2). The flow equivalent of the normal infiltration in the mountain area is 94.475 m

3/min. The concertra ted natural outflows and artificial withdrawals (springs, karstic moors, water welli and shafts) yielded in recent years a total of round 52.0 m

3/min, so that the overal waterbalance of the storage system was a positive one (Fig. 5). Major subsurface flow! not accessible to measurements are directed even presently towards the neighbouring subcatchments, to mountain-fringe artesian aquifers and to Lake Balaton. In the SW around Hegyesd village the regional depression and excess withdrawal of the bauxiti mines at Nyirád is detectable. Local withdrawals in the NE, around Fűzfő-Peremartoi have caused major confined depressions. The quality of waters under the Balaton up lands is substantially unifluenced by human activities, though N0

3 concentration! higher than that of precipitation have already been observed at some springs developef for waterworks. Keywords: karst-hidrologic units, tectonics, flow paths, karstwater table, infiltration, water balance