Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)

1. szám - Zerrouk Nacer Eddine–Zsuffa István: Gyors módszer dombvidéki tározók hidrológiai méretezésére – Alkalmazás Nigériában

ZERROUK N.—ZSUFFA I.: Gyors módszer 33 Kimutatták ugyanis, hogy az évi hordalékszállí­tásnak legnagyobb része — 60—80%-a — az őszi hónapokban vonul le, amikor a talajfelszínt az Algériában december—március során kiala­kuló élő vegetáció még nem védi. Ezen egészen kicsiny relatív nagyságú tározók méretezésére szerkesztettük a január—szep­temberi időszak 80%-os gyakoriságú lefolyását ábrázoló térképet. Az ilyen tározónak a vízszol­gáltatására is érvényes az M = K egyenlőség azzal a feltétellel, hogy K=VÍ 0-ix=qPix-S (8) ahol í/í-ix az említett színvonalas térképről leol­vasott fajlagos lefolyás és S a vízgyűjtőterület nagysága. Segédletek a viszonylag közepes és nagyméretű tározók méretezéséhez A viszonylag közepes méretű tározók hidrológiai méretezéséhez (amelynél 0,2 c* <0,6) Moran (1959) valószínűségelméleti modelljét használjuk egy hónapos időegységgel. Tudomásunk szerint a Moran modellt, Ausztrálián kívül, elsőként éppen Algériában alkalmazták gyakorlati feladat meg­oldására (Bernier, 1965; Roux, 1965). (Megjegyezzük, hogy amennyiben a havi vízmennyi­ségek függetlenségére vonatkozó alapvető feltétel nem teljesül, két- vagy háromhavi időegységekkel dolgo­zunk.) A viszonylag nagy tározóknál (ahol 0,6 és mezőgazdasági fogyasztásnál a módszert a teljes év időegységével alkalmazzuk. A mechanikus számításokat a tájegység víz­hozamnyilvántartó állomásainak napi vízhozam­adataival kell elvégezni. Azért, hogy homogén, a tájegységen belül bárhol alkalmazható eredmé­nyeket kapjunk, a közismert számításokat min­denütt a megfelelő állomás évi középvízhozama tizedének, mint térfogategységnek az alkalmazá­sával végezzük el, azaz At— 1 hó, ha 0,2 a: <0,6, és At=l év, ha 0,6<?í, és AF=0,1 F. A Moran modell gyakorlati alkalmazása során kimutattuk, hogy bármely K = kAV (k = 2, 3,... & ma x) tározótérfogat és bármely M = m/l V (m = = 1, 2,..., k— 1) éves fogyasztás esetén a számí­tások alapeleme, az A = (k, m) átmenetvalószínűségi mátrix előállítható az A(k, m) = 'L(k, m)*B, (9) 4. ábra. A 80%-os biztonsággal kiszolgáltatható vízigények tározóteljesítőképességi görbéje tározóteljesítőképességi függvény megszerkeszt­hető. A képletben P = l—P° a K térfogatú táro­zóból M fogyasztás kiszolgáltatásának biztonsá­ga és P° a kiürülés valószínűsége, tehát a meg­felelő saját vektor első eleme. Bármely szelvényben való gyors alkalmazha­tóság végett a (10)függvényt a (ii) v l v ) dimenzió nélküli alakra számítottuk át. A görbeseregből kiemeltük P — 80% paramé­terű görbét a viszonylag közepes és nagyméretű tározók méretezésére (4. ábra). A 80%-os biztonság önkényesen kijelölt érték. Az optimális megoldás megválasztásának elő­segítésére a (11) függvényt feltételes valószí­nűségi eloszlásfüggvény formájában ábrázoltuk (5. ábra): F{x\y) = v\ix = ¥—-zx\*=^—=y\ (12) If F ) A Moran modell kifejlesztése során bevezettük a K=kAV térfogatú és M=mAV fogyasztású táro­zó viselkedését részletesen jellemző C(&, m) vek­tort, amely az említett 1? Toeplitz típusú mátrix­nak és a fent leírtak szerint számított P saját­vektornak a szorzata: C(A, m)=B*V(k, m) (13) mátrixszorzattal, ahol a Z mátrix 0 és 1 elemek­ből áll, mérete csak a k és m pozitív egész szá­moktól függ; a Teoplitz típusú, invariáns B mát­rixot az évi vízmennyiségek AV térfogategységek­kel diszkretizált értékeinek valószínűségeiből állít­juk össze (Zsuffa, 1969). Az A(k, m) mátrixnak a 2=1 sajátértékhez tartozó saját vektora a kérdéses tározót részlete­sen jellemzi. A saját vektor első eleme a K = kAV térfogatú és M = mAV fogyasztású tározó kiürü­lésének valószínűsége. Két egymásba skatulyá­zott ciklus segítségével a keresett K=f(M, P) (10) A C(£, m) vektor első m eleme a vízhiányos idő­szakok során kiszolgáltatható különböző M i < M korlátozott vízkivételek biztosításának a való­színűsége. Az ra + l-edik elemtől a (k—m—l)-edik elemig a tározóban a fogyasztás után visszamara­dó vízmennyiségek előfordulási valószínűségei ta­lálhatók. Ezeknek az elemeknek m elemmel tör­ténő elcsúsztatásával megkapjuk a fogyasztás előtt, tavasszal a tározóban felgyűlt vízmennyi­ségek előfordulási valószínűségeit. A vektor utolsó (k—wi)-edik elemtől számított része a tározóból felhasználatlanul leeresztendő, különböző víz­mennyiségek valószínűségeit adja. Végeredmény­ben a C vektor olyan összetett valószínűségi elosz­lásfüggvényt reprezentál, amely részletesen le­írja a tározó viselkedését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom