Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)

6. szám - Nováky Béla: Az évi lefolyás változékonyságának függése az éghajlati elemektől

313 Az évi lefolyás változékonyságának függése az éghajlati elemektől Nováky Itéla Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ 1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Kivonat A szerző eljárást niutat be az évi lefolyás éghajlattal determinált részének leválasztására. Mennyiségi kapcsolatot vezet le az évi lefolyás változékonysági tényezője és az éghajlati elemek, közelebbről az évi csapadék ós az évi közóphőmórséklet változékonysági tényezői között. Az évi lefolyás állapotváltozásainak tehetetlensége részben ugyancsak az éghajlati állapotváltozásokkal hozható kapcsolatba. A vizsgálat eredményei alátámasztják az éghajlat alapvető szerepét az évi lefolyás változékonyságának alakításában. Kulcsszavak: évi lefolyás, állapotváltozások, tehetetlenség, éghajlati elemek változékonysága, változékonysági tényező. 1. Bevezetés Az átlagos évi lefolyás valamely térség hidrológiai adottságainak egyik legfontosabb jellemzője. Fontos szerepet játszik a különböző vízgazdálkodási tervezésekben, Különösen a hosszú távú vízgazdálkodási döntések megalapozásában. Az átlagos évi lefolyás elsősorban az éghajlat függvénye, de jelentős, esetenkent az éghajlatét is meghaladó szerepük van a térszín adottságainak. Az egyos óvok lefolyása az átlagos körül nagymértékben ingadozik. Az évi lefolyás változékonyságának ismerete nem kevésbé fontos a vízgazdálkodás számára, mert ennek mértéke határozza meg (1) azt a vízkészletet, amellyel természetes körülmények között éves szinten adott biztonsággal számolni lehet; (2) a különböző vízigényeket adott biztonsággal kielégítő lefolyásszabályozás ós ezzel együtt a szükséges tározóterek nagyságát. Az évi lefolyás ingadozása szorosan összefügg az éghajlat változékonyságával, s ahogy az éghajlati változékonyság része magának az éghajlatnak, úgy a vízjárás változékonysága is része a vízjárásnak. A lefolyás változékonysága kapcsolatban van a térszín adottságiaval is. A tanulmány azt vizsgálja, hogy (1) az éghajlat jellemzőinek, közelebbről az évi csapadéknak és az évi középhőmérsékletnek ingadozása milyen mértékben határozza meg az évi lefolyás ingadozását; (2) milyen mennyiségi kapcsolat építhető fel az éghajlati elemek és az évi lefolyás ingadozását mérő mutatók között. A vizsgálati eredmények a hazai és elsősorban a vizsgálatba bevont vízgyűjtőkéhez hasonló éghajlati adottságú területekre érvényesíthetők. 2. Az évi lefolyás időbeli alakulása és a befolyásoló éghajlati tényezők Az évi lefolyás változása az idő függvényében diszkrét állapotterű sztochasztikus folyamat; az egymás után következő állapotok véletlen és független sorozatot alkotnak. Az állapotváltozások véletlen jellege nem jelenti egyúttal azt, hogy ezek a változások nélkülöznék az ok-okozati összefüggéseket. Jóllehet ez utóbbiak — ismereteink jelenlegi szintjén — még nem kellően tisztázottak, az éghajlati elemek, de különösen a csapadék és a hőmérséklet, illetve az ezektől függő párolgás lefolyás alakító szerepéhez kétség nem férhet. A hidrológiai rendszer, annak valamennyi eleme, a csapadókon és a párolgáson keresztül kapcsolódik a légköri rendszerhez. A légköri rendszer állapotváltozásait a csapadók ós a párolgás továbbítja a hidrológiai rendszerbe, amelynek állapota — a légköri rendszeréhez hasonlóan —- állandóan ós folyamatosan változik. Minden következő állapotban kifejezésre jut a rendszer előző állapota (Újvári, 197!)); minden újabb időszak állapota az előző időszak reziduális állapotából indul ki (Krcho, 1976). Abban, hogy egy rendszer milyen reziduális állapotban marad, fontos szerepük van a hidrológiai rendszer tározótereinek, s különösen a felszín alatti tározótereknek. A tározóterek következményeként a hidrológiai rendszerek állapotváltozásait — így az évi lefolyás időbeli alakulását is — egyfajta tehetetlenség (perzisztencia) jellemzi. A vízgyűjtő tározóterei egyes években — az adott év éghajlati állapotától és a tározóterek teltségétől függően — a lefolyást adó csapadék egy részét visszatartják. Más években viszont a tározóterekben visszatartott víz egy része növeli a vízgyűjtőről távozó lefolyást. A tározóterek feltöltődésének és leürülésének folyamatát és ezzel 1. ábra. A vízgyűjtőben tározódó vizek alakulása AV:, mm TARNA,VERPELÉT 1930 X, csapadék Yj lefolyás Zi párolgás