Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)

5. szám - Vitális György: A régi térképek vízföldtani tanulságai a XIX. sz. első felében kiadott térképek tanulmányozása alapján

VITALIS GY.: Régi térképek tanulságai 299 8. kép. A Győri-medence és a Sokoró alja térsége Bogár Ferenc által 1821-ben kiadott — Karacs Ferenc által metszett — győri püspöki egyházkerületek atlasza II. táblájáról A felső-pliocón hegylábfelszín maradványait képviselő (Pécsi, 1980) két sokorói dombvonulat (Csanak és Szemere) közötti „Bakony Folyás" (=Sósos-ér) Pátka(=Sokorópátka) ós Tónyő közötti felső szakaszát a mai térképek nem jelzik, jelenleg a vízfolyás csak Tónyő határától létezik. A 8. képen három természetes (Ladoméri-tó, a Sövényháztól nyugatra levő Fehér-tó és a Kónytól délre levő Kónyi-tó) és két mesterséges tó (a „Bakony Folyás" (= Sokoróaljai Bakony-ér) mentén malomtónak létesített Kajári-tó és a Koroncó-tó) látható. Ezek közül a Ladoméri-tó, a Fehér-tó és a Kónyi-tó (= Tündér-tó) ma már erősen összezsugorodott, a két mesterséges tó pedig megszűnt. A természetes tavak térségében, valamint az Ős-Marcal és az Ős-Rába menti laposokban (egykori ártereken) tőzegtelepek valószínűsíthetők, a két mesterséges tó pedig kedvező víztározási lehetőségre hívja fel a figyelmet. A kupacos vonalkázással ábrázolt — nagyjából ÉNy—I)K-i irányban elhelyezkedő — sokorói dombok két vonulata, a Marcal mellékvizeivel együtt, a főbb töréseket egyértelműen szemlélteti. Az erre nagyjából merőleges (ÉK—DNy-i irányú) törésrendszert pedig a Rába és a Marcal, valamint a kis dombkupacokon átfektethető vonalak jelzik. A második katonai felmérés (1806—1869) keretében végzett térképezési munkák során, 1836ban a tüzérek által kidolgozva adták ki 16 lapon Buda és Pest környékének 1:14 400-as méretarányú térképét. Ennek a mai Moszkva tér környéki részlete (0. kép) a terület 152 évvel ezelőtti állapotát tükrözi. A 9. kép baloldalán a Vasas sportpálya, közepén a Moszkva téri villamos végállomás, északkeleti részén pedig a Mechwart tér területén téglagyári agyaggödrök, illetve téglagyárak helyezkednek el. Ez a téglaégetésre — már a rómaiak által fejtett — kiváló minőségű középső-oligocén kori „kiscelli 0. kép. Budail részlet Buda és l'est IS30-b<in — a tüzérek által — kiadott térképen