Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)
5. szám - Abdullah Haj Soliman: Ülepítési kísérletekkel kapcsolatos megfigyelések
292 , HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1988. 68. ÉVF., 5. SZ ÄM vonatkozik a szennyvízre, mert ennek a méretspektruma szélesebb. Az ülepedési sebesség és a határréteg alakulását különböző szemcseméret-eloszlású anyagoknál a kezdeti koncentrációtól függően figyelve az tapasztalható, hogy: (1) A kis kezdeti koncentrációknál (5 ?s c 0 < 10 g/l) szabad ülepedés van. (2) Az átmeneti állapotban, ahol c 0 = 10—20 g/l, hátráltatott ülepedés van. Az ülepedő zóna nagyon homályos, amely felett a víz nem elég tiszta. Ennek a zónának a vastagsága nagyobb mint 1 cm. Az átmeneti állapot alakulásának a kezdete és a vége függ a szemcseméret-eloszlástól, a süllyedő zóna vastagsága szintén, hiszen minél szűkebb a szemcseméret-eloszlás, annál gyorsabban alakul ki a vékony zóna. Ellenkező esetben nehezebben alakul ki a határréteg, vagyis kialakulásához nagyobb koncentráció szükséges (10. és 11. ábra). A sok nagyméretű szemcse ugyanis gyorsan lesüllyed és felkavarja a lebegő kisméretű szemcséket. ráció függvényében (3) A vékony határréteg viszonylag csak nagy kezdeti koncentrációknál (c 0 & 20 g/l) alakul ki. Itt a határréteg magassága 1 cm-nél kisebb és a felette lévő derített víz igen tiszta. A 11. ábrán háromféle anyag átlagos süllyedés' sebességének eléréséhez (20 cm útszakasz megtételéhez) szükséges idő változását tüntettük fel a kezdeti koncentráció függvényében. Az ábrán látható, hogy a finom anyagnak (M5) kisebb az átlagos süllyedési sebessége, és ez végig közel lineárisan változik, mert stabilabb szuszpenziót képez, mint a kissé durvább és szélesebb szemcseméreteloszlású anyagok (M20.M40). A legdurvább szemcseméret-eloszlású anyagnak (M40) csak a harmadik szakaszában (a határréteg kialakulásakor észlelhető a jelenség, amely a durva szemcsék leülepedése után következik be. 5. Összefoglalás Az előbbiek alapján megállapítható, hogy a rövid henger helyettesítheti a hosszú hengert szemcsés anyagok esetén a derítő méretezésében. A nyert eredmények és információk elegendők mind a határréteg sebességének mérésére, mind a derített víz koncentrációjának változására nézve. A mérőhenger típusát illetően megállapítható, hogy a csapokkal ellátott henger csak a sűrű zagyok koncentrációjának mérésére alkalmas, mert a híg szuszpenziók esetében a csapon leülepedett anyag meghamisítja a kis koncentrációjú derített vízből kivett mintát. Előnye viszont az, hogy különböző mélységekben akármelyik pillanatban alkalmas a koncentráció változásának mérésére. A szívófejjel ellátott mérőhengerrel mind a sűrű, mind a híg szuszpenziók koncentrációjának változása mérhető. Bár ez a mérőhenger egy meghatározott mélységben különböző időpontokban igen alkalmas a koncentráció mérésére, a munka vele lassú, mert kísérletenként csak egy mélységben vehetünk mintákat, mivel a szívófej mozgatása zavarja a szemcsék ülepedését. A minta térfogatában nem vehet részt a szuszpenzióba lemerült szívócsőben lévő derített víz, mert ez tisztább, mint a szívófej környezetében lévő szuszpenzió. Mindkét mérőhengerre jellemző, hogy a mintavétel a szuszpenzió szintjének a csökkenésével jár, s ez kissé megváltoztatja az ülepedési viszonyokat. Köszönetnyilvánítás Megköszönöm dr. Schultz György egyetemi docensnek, tudományos vezetőmnek a munkámhoz nyújtott segítségét. Külön köszönettel tartozom fontos észrevételeiért dr. Takács János tudományos munkatársnak, valamint az Ásványelőkészítési Tanszéknek a kísérletekhez szükséges mérőeszközök biztosításáért. Irodalom Böhm J., Schultz Gy., Csöke B.. Tompos E., 1984. Asványelőkészítési mérések és laboratóriumi gyakorlatok. Tankönyvkiadó, Budapest Camp, T. K., 1946. Sedimentation and the Design of Settling Tanks. Trans of ASCE, 111 : 895—936. Clements, M. S., 1976. The Application of Static Column Tests to Sedimentation. Control (Maidstone England) 75, 3: 360—376. Horváth I., 1979. Ülepítés a víz- és a szennyvíztisztítási tech nol ógiál »an . Budapest Ong, S. L., 1985. Least-Squares analysis of settling data under discrete settling conditions. Water SA, 11, 4: 185—188.
